Bécs: utazós szemmel a történtekről

by Waterfan
Bécs terror terrortámadás

Együtt érzek Bécs városával. Emlékszem, amikor tök egyedül sétálgattam ott este, akkor készítettem a címlapfotót. Most pedig olvastuk, láttuk a terrortámadást.

Turizmus szakmai szemmel, a bipoláris pártpolitikus véleményeken túl fogalmazom meg személyes gondolataim, amik hirtelen a felszínre törtek a híreket olvasva. Nem kívánok pártpolitikába belemenni – ismételten, mert annál sokkal magasabb szintről beszélek. Társadalmi kérdésként tekintek a történtekre, amiről utazóként az alábbiak jutnak eszembe:

Szeretem a világ összes országát és mindegyikbe szeretnék eljutni. Minden vallást tisztelek és érdeklődöm irántuk, igyekszem megismerni őket, amikor van rá lehetőségem. De.

Minek kell még történnie ahhoz, hogy végre megértsük:

Útlevél nélkül nem lehet utazni. Pont. Egyetlen országba sem. Nekem sem. Sőt, általában útlevél sem elég, vízum is kell hozzá. Nekem is. Mindenkinek.

A modern világ szabadságát bizonyos szabályok szavatolják, ha tetszik, ha nem.

Attól, mert Ázsiában lehet streetfood-ot enni, amit a nénik az utcán mosogatás nélkül készítenek el zseniálisan, attól még Európában HACCP meg ANTSZ van. Szerintem is túlzás, újra lehet gondolni és lehet enyhíteni. De az, hogy ne adjunk romlott kaját, az nem eltúlzott elvárás sehol a világon, ahogyan az sem, hogy pontosan tudnunk kell, kik és merre mozognak egy adott területen. Akik pedig neccesek, azokra legyen meg a jog azt mondani, hogy nem kap vízumot, kész. Most ez a jog hiányzik, nem biztosított.

Megszámolni sem tudom, hány országban adtam ujjlenyomatot, anélkül nem engedtek volna be. Onnantól kezdve a játéknak vége.

A terrornak nincsen vallása, színe, neme, nemzetisége, viszont a kontroll képes elválasztani a fertőzött részeket az egészségestől. Amíg nincsen jobb és tökéletesebb megoldásunk, akkor addig bizony fertőzöttnek kell tekinteni mindazt, ami potenciálisan az lehet. Majd az ultrahang, meg a szövetminta, (COVID-teszt) később eldönti.

Miért lehetséges, hogy szabadon sétálhatnak olyanok, akikről a bűncselekmény / terrorcselekmény után kiderül, hogy “rendőrségi megfigyelés alatt álltak“. Ismerős?

Meglátásom szerint azért, mert a civilizált fehér ember (pejoratívan és önironikusan használom, nem rasszistaként még mielőtt valami túlérzékeny “nemkövető” olvasó betalálna vele) szóval a fehér ember az azt hiszi, hogy rajta nem fog a vírustegnap írtam Tajvanról, ők másképp hiszik és úgy tűnik, jól teszik:

A fehér ember azt hiszi, hogy az a magasabb hozzáadott érték, ha gombokat nyomogat, meg Excel táblákat gyárt, ami a karantén ideje alatt azért elkezdett átértékelődni. Ugye emlékszik mindenki, mennyire fontos a kaja, a szemétszállítás, meg a fodrász például?

A fehér ember azt is hiszi, hogy okosabb, mint mások. Járt már valaki az isztambuli bazárban például?

Isztambul Bécs

Na ott legyél okos, Barátom! Minél okosabbnak kezded magad érezni az üzletelés során, annál jobb üzletet fogsz kötni az eladó számára, abban biztos lehetsz, de ugyanez igaz az arab világra, vagy kínai barátainkra is. Üzletben, dörzsöltségben, furfangban bármikor zsebre tudnak vágni. Aki ezt elfogadja és elismeri, az fog tudni velük sikeresen együttműködni. Ezt két dolgot jelent: 1) alázat 2) nem szégyelljük kimondani és elfogadni a valóságot.

De a nagy szabadságban 1 valami elkezdett rosszallást kiváltani:

az egyenes és őszinte beszéd megkapta az explicit és agresszív címkét. Az igazsággal való szembenézést pedig gátolja az, hogy nem lehet beszélni dolgokról, mert akkor rossz embernek gondolnak minket olyanok, akik egyébként a rossz emberekről nem gondolják azt, hogy rosszak lennének. Utólag meg jön a #PrayForXY.

Na és a fehér ember még azt is hiszi, hogy a középkor az egy korszak. NEM. A középkor egy pillanat a történelemből, de az ösztönök és a működési elv nem változott. Az erős elnyomja a gyengébbet (vezetőknek van orvosi szűrés és ellátás, alkalmazottaknak meg küld a vezetőség néhanapján egy részvét e-mailt, ha valakit elveszítettünk a kollégák közül, vagy, az átlag ember eszi a rossz minőségű olcsó kajákat, amitől előbb lesz beteg, a gyerekei nem fejlődnek úgy, mint szerencsésebb társaik, stb. ismerős?), máglyára veti a másban hívőket (lásd tegnap este), pont mint akkor, a sötét középkorban. Csak másképp.

Ameddig nem megy át mindenki fejében, hogy a történelem nem csak a múlt, hanem a jelen is, és azt mi írjuk, és hogy ugyanúgy fognak minket tanítani az iskolában x száz év múlva, mint a Pun háborúkat, addig nem fogunk lépéseket tenni.

Mert azt hisszük, hogy a szabadon hagyott préda majd ott is marad békességben, mint nyitott kocsiban a designer táska Tajvanon. Hát nem fog.

Mert azt hisszük, hogy csak azért, mert teszem azt én jámbor ember vagyok és csak egy narancslevet kérek a kocsmában, attól még nem lesz olyan, aki odajön és bemos egy mocskos nagyot.

Ahhoz nagyon sok mindent kell tenni generációkon átívelő idő alatt, hogy ennyire jó világot építsünk. Annak a világnak a határain kívül nincsen fennhatóságunk, tehát a határait meg kell védeni, hogy azokon belül úgy tudjunk élni, ahogyan azt mi az évtizedes, évszázados társadalmi nevelés alatt kialakítjuk. Mindehhez kell mellénk pár gyilkolásra is képes olyan ember, aki a védelmünket hajlandó ellátni, hogy ne kelljen ehhez az egészhez sorkatonaság. Mert azt például masszívan ellenzem. Én azért fizetek elég sok adót, hogy ezt a védelmi feladatot megoldják mások helyettem. Olyanok, akik sokkal jobban értenek hozzá és sokkal alkalmasabbak a feladatra, mint én.

A kerítés meg a határellenőrzés ezt megoldja? De hát mi van azokkal, akik már Európában születtek?

Ez olyan, mint vírus ügyben a határzár. Nem megoldás, de a kockázatot csökkenti 1 elem kizárásával. Sajnos elég nehéz ezt olyan tömegeknek elmagyarázni, akik számára összesen 1 óra volt a valószínűségszámítás a gimnáziumban és akkor is legjobb esetben 4-est kaptak belőle és a mai napig nem tudják kiszámolni, hogy mekkora eséllyel nyerhetnek pénzt a kaparós sorjeggyel.

Természetesen további intézkedések kellenek, például, mint járvány esetében a maszk, terror esetében meg a titkosszolgálatok munkája. A bécsi merénylőről már ki is derült, hogy 22 hónapra ítélték terrorizmus előkészületéért, aztán szabadon engedték pár hónap után. Sőt, kapott havonta 940 EUR, azaz nettó 337500 forint segélyt és 41 nm-es támogatott önkormányzati lakást is. Miért is? Aki ilyent tesz, EU-n kívül kell találnia magát: öröktolonc és kész. Akkor is, ha volt állampolgársága, mint neki osztrák. Vagy életfogytiglan, teljesen mindegy. De nem mozoghat szabadon. Ehhez a jogot lenne szükséges módosítani, lásd a hamarosan következő szürke hátteres keretes részt a GDPR után!

Csak a GDPR ugyebár…

Ne mondja senki, hogy amikor a Facebook, meg a Google és társai előbb tudja, hogy:

  • ki mikor csalja meg a párját, vagy épp esik szerelembe
  • ki mikor fog szakítani vagy fontolgatja a válását,
  • ki mit fog vásárolni,
  • ki mikor lesz beteg – mert pl. inszomniás és napi 2 órát alszik és éjjel online van!
  • ki milyen betegségben szenved – nagy valószínűséggel tudja a diagnózis előtt a tünetekre vonatkozó kereséseink és beszélgetéseink alapján!

Na akkor ne mondja senki, ezeket a terrorcselekményeket ne lehetne kiszűrni. Készen van rá a technika, csak épp tilos használni, mert a szabadságjogok fontosabbak, mint az emberi élet. Ezen el lehet moralizálni.

Szerintem rém egyszerű lenne átírni a civilizált világ jogrendjének az alapját adó alapjogokat. Egyetlen kiegészítés kellene: Aki bizonyíthatóan más ember életére tör, vagy erre bizonyíthatóan kísérletet kíván tenni, tettével automatikusan és önként lemond a saját alapjogairól. Onnantól nem illetné meg például az egészséghez való jog sem. Nehogy már jobban éljen a börtönben, mint családok Borsodban. Vagy a szabadsághoz való jog sem. Ki kell vonni a forgalomból. Örökre.

A határellenőrzés tehát csak 1 eszköz és többfajta eszköz kell. Amikor a rendőrség ki tud menni és el tud vinni embereket a számítógépükkel együtt még Magyarországon is olyan miatt, hogy kiposztolnak valamit, ami egyesek szerint nem nyerő, akkor csak szabályozás kérdése, hogy tudunk-e jogosultságot adni a szerveknek ahhoz, hogy bizonyos, előre definiált aktivitás alapján embereket vegyenek elő.

Ameddig az ártatlanság vélelme mögé bújva még jóformán a megfigyelés is komolyan korlátozott, addig nem lesz változás. Változás akkor lesz, ha – bizonyos jellemzőknek megfelelő tevékenységek esetében – mindent tudnak az illetékesek .

Jogilag is alátámasztható egyébként, hiszen a terrorcselekmény előkészülete ma is bűncselekmény, csak szerintem rossz helyen van meghúzva a definíció, hogy mi számít annak, ezért nincsen jogalap arra, hogy érdemben történjen valami, pedig:

most is megvannak az eszközök, mert a giga-tech cégek még azt is tudják, mikor ülünk a wc-n. Csak épp titkolják, mert nem derülhet ki, hogy amúgy ők ezt tudják. Félreértés ne essék, a GDPR alap céljával egyetértek, ne nyerjenek már dollármilliárdokat a mi személyes adataink kereskedelmével, de az más téma. Ettől még tudnak végtelen sok dolgot rólunk, amik alapján jelzések születhetnének egy-egy támadás előtt, de nem történik meg, mert ha kiderül, hogy tudják, például azt, hogy ki és mikor fog ölni, akkor jól megbüntetik őket, hogy hát ezt mégis honnan tudják. Messzire vezet ez. A gondolatrendőrségről Tom Cruise is forgatott remek filmet Különvélemény címmel, de azt gondolom, hogy megfelelő szabályok mellett a tech cégektől való hírszerzésnek működni kellene, méghozzá hatékonyan. Most a szabályok túl sok helyen nem megfelelőek.

Turizmus, vírus, válság, terrorral megfejelve

Miért írtam a témáról ennyire hosszú véleménycikket? Azért, mert turizmusban utazóként kritikus fontosságúnak tartom, hogy találjunk megoldást erre a jelenségre is.

A turizmusnak már a koronavírus előtt is voltak sebei, emlékezzünk vissza, hogy Párizsban mennyire visszaesett a turisták száma! A korábbi fél-1 órás sorok helyett néhány perc alatt lehetett bejutni minden látványossághoz, magam is kipróbáltam.

Az emberek most is utaznának, ha világosak lennének a szabályok és ha ellenőrizve lennének az esetek. De ameddig félelem uralkodik bennük amiatt, hogy mi fog velük történni, karanténba kerülnek-e vagy sem, ott ragadnak-e valahol, vagy sem, megfertőznek-e másokat, vagy sem, addig nem utaznak, ugyanígy igaz ez a terrorcselekmények után is.

Bali lassan 20 éve nyögi az ottani terrortámadás következményeit és képtelen volt a tömegturizmus ellenére épkézláb árakat érvényesíteni. Olyan károkat okoznak ezek a cselekmények mind közvetlenül, mind közvetetten, amelyek fájdalmas módon teszik tönkre családok életét.

Azt gondolom, hogy inkább túl kellene biztosítanunk a rendszereinket az utólagos, posztumusz sajnálkozás helyett. Ennek része az, hogy a biztonságot nem tesszük függővé mindenféle, egyébként szép és humánus ideológiáktól. Attól, mert minden ember egyenlő és jónak születik, még van zár a bejárati ajtómon, meg riasztó a kocsimban. Szerintem másokén is.

Aljas dolognak tartom, amikor a biztonság kérdését egyes politikai szereplők – tudatosan, vagy fogalmatlan ostobaságból – összemossák az emberi jogokkal meg a rasszizmussal.

Életem meghatározó élménye és egyik csodája volt, amikor először hallottam a müezzin imára hívó hangját. A mai napig alig várom, hogy újra elutazhassak olyan helyre, ahol hallhatom és láthatom a híveket. De itthon nem szeretnék hajnalban müezzin hangjára ébredni, bőven elegendő a harangszó is. Ugyanúgy, ahogy mi sem vonulunk végig bikiniben meg harangokkal a nem tudom hol, mindennek megvan a maga helye a világban, ahol azoknak kell alkalmazkodni a szabályokhoz és szokásokhoz, akik oda elutaznak.

Ugyanakkor az online világ miatt vannak virtuális határok, pontosabban épp nincsenek, emiatt pedig az, amit a Charlie Hebdo leművel, véleményem szerint elítélendő. Elítélendő az erőszak, szó nincsen áldozathibáztatásról. Azért, mert beszólnak a játszótéren, még nem kell kiverni a másik fogát, pláne nem lemészárolni. Ellenben, ahogy ott is lesz, akitől kapunk egy marha nagy pofont, ha emberkedünk, úgy más szinteken is lesznek válaszlépések. Ez tény és nem fikció. Meg kellene már érteni azt is, hogy ha minálunk Európában:

  • nem lehet horogkeresztet használni (eredendően NEM náci jelkép!)
  • nem lehet vörös csillagot használni (EU-ban lehet, Magyarországon tiltott)
  • nem lehet már lassan semmilyen sajtóban leírni olyan szavakat, ami mondjuk a melegek kissé régiesebb és tiszteletlennek tartott megnevezését illeti, bár egymás között simán használják vicces formában,
  • nem lehet vaknak hívni, helyette látássérültnek nevezzük azt, aki vak. Vak barátom azt mondta nekem, hogy ő bizony vak és nem érti, miért akarják mások másképpen hívni.
  • Nem lehet Uncle Ben’s-nek hívni és át kell nevezni egy világmárkát, mert az sértő azon feketék számára, akik már nem rabszolgaságba születtek és maguk is megettek már belőle jó néhány dobozzal, mielőtt kipattant volna a botrány,
  • nem lehet csinos lányokat állítani a Forma-1 rajtrácsára a futam előtt, mert az szexista, bár érdekes, a Willendorfi vénusz szobor az meg nem az, pedig azon mini szoknya sincsen,
  • nem lehet csomó minden ártatlan dolgot tenni anélkül, hogy ok nélkül meg ne sértődjön rajta a fél fejlett világ rettentően látványos módon,
  • de lehet megsértenünk más vallásokat, más kultúrákat, mert nekünk jogunk van a szólásszabadsághoz. Akkor a fenti pontokban miért nem elfogadott a szólásnak a szabadsága? (Frissítés: Trump véres, levágott fejével pózol Kathy Griffin a NY Times bestseller írója. Nem igazán érti a kockázatát annak, hogy csak attól, mert ő ezt jogosan megteheti, még lehet, hogy valaki törvénybe ütközően fogja a kedves ötletgazda (Kathy) fejét leszerelni a testéről. És akkor ki nyert?)

És még, ha a világ egyik – általunk lakott – részén elfogadott is lenne ez a bunkóság, ki kellene nézni az ablakon, mert az a helyzet, hogy a nagyvilágban mások a játékszabályok. És mivel nincsen megvédve a saját területünk, ezért bizony a máshol érvényes játékszabályok szerint játszó játékosok azt csinálhatnak minálunk, amit csak szeretnének. Aki kinéz az ablakon, láthatja például az index cikkét:

Bécs terror tüntetés
A Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák miatt Franciaország és Emmanuel Macron francia elnök ellen tüntető bangladesi muzulmánok a dakkai francia követséghez vonulnak 2020. november 2-án. Fotó: Mahmud Hoszain Opu / MTI

És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Márai Sándor:
Mennyből az angyal

Igen. De a szabadságot nem azzal őrizzük meg, ha szemellenzős módon becsukjuk a szemünket és azt hajtogatjuk, hogy itt mindent szabad, miközben felháborodunk ártatlan dolgokon, amiket valahogy mégsem szabad, hanem azzal őrizzük meg, ha megfogalmazzuk értékeinket, átérezzük saját identitásunkat és kiállunk a saját helyünkért a világban, tisztelve másokat, akik szintén a saját helyükért állnak ki a világ másik részein. Aki egyetért velünk, az itt lehet, aki meg nem, őket tisztelettel elfogadjuk és megengedjük nekik, hogy ne legyenek itt, avagy megtiltjuk, hogy itt legyenek. A döntés szabadsága mindenki számára adott. Származástól, nemtől, vallástól függetlenül. Ahogy megmutatták számunkra a bátorság és a testvériség példáját azok a török muzulmán MMA-s srácok, akik segítettek a bajban.

Köszönöm a figyelmet és jó, előremutató gondolkodást kívánok egy élhetőbb világ és barátságosabb társadalom megteremtése érdekében! Ha egyetértesz, oszd meg a véleménycikket! Itt mondhatod el, Te hogy látod.

Mr Spabook
okl. turisztikai fejlesztési menedzser
utazó blogger

Ez is érdekelhet

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Elfogadom Bővebben