Fenntarthatósági díjat kapott a fapados légitársaság, pedig a menetrendje nem mondható annak

by Kassay Tamás
fenntarthatósági díj Wizz Air fapados légitársaság

Az Év Globális Fenntartható Légitársasága címében részesült a CAPA (Centre for Aviation) első alkalommal megrendezett díjátadóján és ázsiai légi közlekedési csúcstalálkozóján a Wizz Air légitársaság Szingapúrban.

A Wizz Air az európai, közel-keleti és afrikai régió kategóriájában is elnyerte Az Év Fenntartható Légitársasága elismerést.

A CAPA az ökológiai fenntarthatóság kiválóságait díjazza: azokat a légitársaságokat és repülőtereket, amelyek az éghajlatváltozást üzletpolitikájuk fókuszába helyezik, és törekszenek a szén-dioxid-semlegességre. A díjakat a CAPA elemzői és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével foglalkozó Envest Global stratégái független kutatásai alapján ítélik meg. Az Aviation Week Network részét képező CAPA a világ egyik legmegbízhatóbb piaci információforrása a légiközlekedési és utazási iparág számára. 

A 2022-es díjazottak:

  • Az év globális környezetvédelmi fenntarthatósági légitársasága/légitársasági csoportja
    • Wizz Air
  • Az év EMEA környezeti fenntarthatósági légitársasága/légitársasági csoportja
    • Wizz Air
  • Ázsia Az év környezeti fenntarthatósági légitársasága/légitársasági csoportja
    • Cebu Pacific
  • Az év észak-amerikai környezetvédelmi fenntarthatósági légitársasága/légitársasági csoportja
    • Delta Air Lines
  • Az év latin-amerikai környezetvédelmi fenntarthatósági légitársasága/légitársasági csoportja
    • Volaris
  • Az év környezeti fenntarthatósági innovációja
    • Etihad Airways
  • Az év környezeti fenntarthatósági innovációja
    • Turkish Airlines

A Wizz Air büszke arra, hogy Európában a legalacsonyabb az egy utaskilométerre jutó szén-dioxid-kibocsátása, és elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ig további 25 százalékkal csökkentse ezt a számot. A nagyszabású flottamegújítási terv részeként a légitársaság folyamatosan új Airbus A321neo repülőgépekkel bővíti gépparkját. Jelenleg a Wizz Air a világ egyik legfiatalabb és leginkább üzemanyag-takarékos flottáját üzemelteti, amelynek átlagéletkora 4,6 év. A Wizz Air az Airbus A321neo legnagyobb üzemeltetője Európában, és világszerte az egyik legnagyobb önálló rendelésállománnyal rendelkezik: több mint 370 korszerű Airbus A321neo repülőgép várja, hogy szolgálatba álljon, és hozzájáruljon a vállalat fenntarthatósági céljainak eléréséhez. A flotta megújítása mellett a WIZZ folyamatosan dolgozik újabb üzemanyag-hatékonysági kezdeményezéseken és a kapcsolódó adattudomány fejlesztésén.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a CAPA a Wizz Air-t nevezte meg a legfenntarthatóbb légitársaságnak, nemcsak Európában, de nemzetközi szinten is. Amikor a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítéséről van szó, a Wizz Air a jelenleg elérhető technológiára és innovációkra összpontosít. Biztosak vagyunk abban, hogy a legmodernebb repülőgépekbe és hajtóművekbe történő beruházásokkal folyamatosan csökkenteni tudjuk az utasok szén-dioxid-kibocsátását, és 2030-ra és azon túl is képesek leszünk elérni a szén-dioxid-intenzitás kitűzött csökkentését. Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a Wizz Air a legfenntarthatóbb opcióvá váljon a légi közlekedésben” 

– mondta Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.

A fenntarthatóság nem csupán a “zöld”, környezeti fenntarthatóságot jelenti!

A Spabook lapjain minden alkalommal leszögezzük, hogy téves és káros az a nézet, amely a környezeti, úgynevezett “zöld” tényezőket a fenntarthatóság másik 2 alappillére fölé emeli. A fenntarthatóság nem fenntartható akkor, ha az gazdaságilag (profit) és társadalmilag (emberek egészsége, jogai, munkahelyei) nem fenntartható. Hiába zöld valami, ha veszteséges, vagy az emberek alapvető jogaira, életére, egészségére káros hatással van.

A Spabook üdvözli a Wizz Air és mindazon légitársaságok törekvéseit, amelyek figyelmet fordítanak az új innovációkra, a környezetbarátabb repülőgépek üzemeltetésére, és gratulál az elismeréshez, ugyanakkor fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy számos pontot nem lenne szabad elhanyagolni. Az egyik ilyen kiemelt pont a zajszennyezés és zajterhelés, amely a repülőterek vonzáskörzetében élő emberek egészségére káros hatással van, tehát nem teljesül a társadalmi fenntarthatóság elve.

Hogyan lehetne valóban fenntarthatóan működni?

Úgy, ha a napi 8 óra alvást garantálnák a menetrendek kialakításakor a helyi lakosok számára. Sokan felhördülnek erre, leginkább azok, akik úgy gondolják, hogy nem érintettek a problémában (ők is azok, mert lehetnek egy kialvatlanságból eredő baleset vétlen áldozatai, csak hogy egyetlen példát mondjak). Számukra megnyugtatásul fontos információ, hogy Budapest esetében például mindössze naponta nagyjából 30 járat indulási időpontján kellene csak 1-2 órát változtatni ahhoz, hogy a helyzet megoldódjon. A napi 2-300 járatnak ez töredéke.