Csökkent a magyarországi szálláshelyek összesített vendégforgalma szeptemberben, a részletes adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak. A kereskedelmi szálláshelyek több külföldi vendéget fogadtak, mint egy évvel korábban, miközben a magán- és egyéb szálláshelyeken erősen visszaesett a számuk. A KSH október 28-án megjelent jelentéséből a Portfolio mégis azt a címet adta, hogy „Nem jönnek a külföldiek, szenved a magyar turizmus”. Érdemes megnézni, mennyire áll arányban ez a megfogalmazás és a hazai sajtó sok más szereplője által szintén alkalmazott drámai, világvége címadási gyakorlat a számokkal. Spoiler: semennyire.
A turizmusról szóló gazdasági hírektől joggal várható el, hogy segítsenek megérteni az ágazatban zajló folyamatokat. A vendégszám, a vendégéjszakák, a bevétel és a jövedelmezőség különböző dolgokról árulkodik, az országos átlag pedig egymástól eltérő helyzetű vállalkozások teljesítményét fogja össze. Ezeket a különbségeket egy cím természetesen aligha tudja mind bemutatni, a belőlük kirajzolódó helyzetet azonban kötelessége arányosan érzékeltetni.
A Portfolio október 28-i címadása ezt az elvárást aligha teljesíti. Egy gazdasági szaklaptól éppen az adatok értő olvasása és a következtetések pontossága várható el, ezért ennél a lapnál még nagyobb súlya van annak, ha a cím messzebbre megy, mint ameddig a számok alapján eljuthatunk.
Kevesebb vendég érkezett, mérsékeltebben csökkent a vendégéjszakák száma
A KSH szerint 2026 szeptemberében közel 1,6 millió vendég 3,8 millió vendégéjszakát töltött el a hazai turisztikai szálláshelyeken. A vendégszám 3,3, a vendégéjszakák száma 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez stagnálásközeli helyzet, ami nem nevezhető szenvedésnek.
A belföldi vendégek száma 2,3 százalékkal csökkent, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 2,4 százalékkal lett kevesebb. A külföldi vendégek számában 4,2 százalékos visszaesést mértek, miközben a hozzájuk kapcsolódó vendégéjszakák száma mindössze 0,3 százalékkal mérséklődött.
A kis mértékű visszaesés tehát tény, amelyet indokolt bemutatni és elemezni. A külföldiek vendégéjszakáinak 0,3 százalékos csökkenése ugyanakkor a tavalyi szint közelében maradó, stagnáló teljesítményt jelent. A vendégszám ennél nagyobb csökkenésével együtt ez az átlagos tartózkodási idő növekedésére utal, a két mutatót ezért érdemes együtt értelmezni. Már csak azért is, mert a kevesebb vendégből generált azonos, vagy több vendégéjszaka a kívánatos a piaci szereplők számára, ugyanis minden vendégérkezénsek költsége van, a hosszabb tartózkodás alacsonyabb költséget, több profitot jelent.
A külföldi vendégszám ott is nőtt, ahová a legtöbb vendég érkezett
A KSH összefoglaló táblázata szerint a kereskedelmi szálláshelyeken 5,3 százalékkal nőtt a külföldi vendégek száma, a szállodákban pedig 4,7 százalékos bővülést mértek. A magán- és egyéb szálláshelyeken ezzel szemben 24 százalékos visszaesés történt.
Ez a bontás érdemben árnyalja az országos csökkenést. Ráadásul a kereskedelmi szálláshelyek adták a teljes szeptemberi vendégszám 74 százalékát, így a növekedésük az ágazat jelentős részének teljesítményéről szól. Ebben a szálláshelyi körben az összes vendég száma is emelkedett, 1,9 százalékkal, miközben a magán- és egyéb szálláshelyeken 16 százalékos csökkenést regisztráltak.
A Portfolio cikke közli a kereskedelmi szálláshelyek összesített vendégszámának növekedését, a külföldi vendégkör bővülését azonban már nem mutatja be. Pedig a választott cím mellett éppen ez volna az egyik legfontosabb részlet.
A szakmailag izgalmas kérdés az, hogy mi magyarázza a két szálláshelyi kör ennyire eltérő teljesítményét. A gyorsjelentés önmagában erre nem ad választ. Annak megállapításához, hogy mekkora szerepe lehet a kereslet átrendeződésének, a működő kapacitások változásának vagy más tényezőknek, további adatokra lenne szükség. A számokból közvetlen vendégátvándorlást sem lehet bizonyítani. Ami biztos: országos szinten a szállodák iránt nő a kereslet, a magánszálláshelyek iránt viszont csökken – bár ebben a szegmensben is van kivétel, Miskolcon a magánszálláshelyek vendégszáma 40%-kal nőtt, míg az ottani szállodák 11%-os növekedésnek örülhettek.
A bevételnövekedés reálértékben bővülést mutat
A szálláshelyek bruttó árbevétele szeptemberben 107,5 milliárd forintot tett ki, ami folyó áron 3,4 százalékos növekedés, szemben az 1,8%-os inflációval. Viszont a SZÉP-kártyás költés 5,9 százalékkal, közel 2,3 milliárd forintra csökkent.
A nominális bevételnövekedés alapján egyébiránt nem lenne megalapozott általános sikertörténetet írni. A vállalkozások helyzetének megítéléséhez a költségeket, az árak változását, a kihasználtságot és az eredményességet is vizsgálni kellene. Több bevétel mellett is romolhat egy szálláshely jövedelmezősége, ahogyan egy országos vendégszámcsökkenés mellett is működhetnek növekvő forgalmú vállalkozások.
Ne maradj le a turizmus hiteles híreiről, csatlakozz csoportunkhoz itt!
Az első kilenc hónap mérlege szintén figyelmet érdemel. Összesen közel 15 millió vendéget regisztráltak, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A belföldi vendégszám 0,7 százalékkal nőtt, a külföldi 3,1 százalékkal csökkent. Ez kedvezőtlen változás a külföldi vendégforgalomban, amelynek okait érdemes feltárni. Az általános válsághangulat megteremtése azonban teljességgel indokolatlan.
Szenzációhajhász címek rontják a piaci várakozásokat, önbeteljesítő üzenetekként gerjesztenek trendet
A „nem jönnek” fordulat hétköznapi túlzásként érthető, gazdasági címként viszont elmossa a különbséget aközött, hogy a kereslet mérséklődik, vagy egyenesen eltűnik. A „szenved a magyar turizmus” pedig egy teljes ágazat állapotáról mond ítéletet olyan adatok alapján, amelyek ezt az állítást semennyire nem támasztják alá.
Egyetlen cikkből az egész magyar sajtó munkájára sem lehet ítéletet mondani, sajnos azonban a teljes magyar sajtón hasonló, drámai címek jelentek meg, ami egész egyszerűen nem helyes és sokkal inkább hitelességi válságot mutat, semmint turisztikait. Ez a sajnálatos jelenség jól mutatja, milyen könnyen elvesznek a lényeges különbségek egy hangzatos cím mögött. A tájékoztatás pontosságát az is meghatározza, milyen benyomást kap az az olvasó, aki csak a címmel találkozik.
A negatív adatokat ugyanazzal a szakmai igényességgel kell bemutatni, mint a pozitívakat. A szeptemberi statisztikában valódi visszaesés, növekedő szálláshelyi kör és jelentős teljesítménykülönbség egyaránt szerepel. Ebből jóval érdekesebb és hasznosabb gazdasági történet írható annál, mint amit a tisztelt Kollégák egymásról összeollóztak.
Ne maradj le a turizmus hiteles híreiről, csatlakozz csoportunkhoz itt!
