A magyar fürdőágazat előtt álló kihívásokról, a készülő országos turizmusfejlesztési stratégiáról, a vízforgatási előírások várható módosításáról és a vendégélmény fejlesztésének új lehetőségeiről is szó esett a Magyar Fürdőszövetség 2026. november 10–11-én, Gyulán megrendezett őszi közgyűlésén. A szakmai rendezvényen a Spabook szerkesztősége személyesen vett részt, és a helyszínről számolunk be a fürdőágazat legfontosabb aktualitásairól.
A hazai fürdőszakma képviselői ezúttal a Gyulai Várfürdő otthonában találkoztak, ahol az ágazat működését meghatározó szabályozási, gazdasági és turisztikai kérdések egyaránt napirendre kerültek. A november 10-i szakmai előadások alapján jól látható, hogy a következő években a fürdők fejlesztését a működési költségek, a változó vendégigények, a digitalizáció és az új jogszabályi követelmények együttesen alakítják.
Készül Magyarország új turizmusfejlesztési stratégiája, központi szerepet kaphatnak a fürdők és a fürdővárosok
Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletében a hazai turizmus következő évekre vonatkozó stratégiai irányairól beszélt. Videós bejelentkezésében hangsúlyozta a fürdők jelentőségét a magyar turizmusban. A leglátogatottabb hazai települések jelentős részén a fürdők meghatározó turisztikai vonzerőt képviselnek, ezért az ágazat fejlesztése a desztinációk versenyképessége szempontjából is fontos.
A készülő, 2030-ig előretekintő turizmusfejlesztési stratégia kidolgozásába széles szakmai kört vontak be. Az előadás szerint 11 munkacsoport dolgozott a fejlesztési irányokon, a konzultációk során pedig több mint 1100 szakmai visszajelzés érkezett.
Az új magyar turisztikai stratégia öt fő pillérre épül, és 13 ágazati területhez kapcsolódóan összesen 44 intézkedési programot irányoz elő.
A tervek szerint a szakmai egyeztetések az év végéig folytatódnak, a stratégia bemutatása pedig 2027 elején várható. A fürdőágazat szempontjából fontos, hogy a fejlesztési irányok között a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a szolgáltatások korszerűsítése és a desztinációs együttműködések is megjelennek.
Két évvel elhalaszthatják a vízforgatási követelmények teljesítését
A közgyűlés egyik legfontosabb szakmai témája a fürdők működését szabályozó előírások módosítása volt. A rendezvényen elhangzottak szerint előkészítés alatt áll a vízforgatási követelmények teljesítésére vonatkozó határidő két évvel történő meghosszabbítása – de sajnos csak bizonyos feltételek megléte esetén, ezért sok fürdő nem biztos, hogy élhet majd a halasztással.
A szabályozás komoly kihívást jelenthet számos hazai fürdőnek, elsősorban azoknak a hagyományos gyógyvizes medencéknek az esetében, amelyek működése és gyógyászati szerepe eltér a korszerű élményfürdőkétől.
A szakmai vitában a tiszakécskei fürdő vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóságok eltérő jogértelmezése nehézségeket okozhat az üzemeltetők számára. A felszólalás során a gyógyvizes medencék vízforgatási kötelezettsége alóli mentesség feltételei, valamint a vízminőségi problémák miatt elrendelt medencebezárások gyakorlata is szóba került.
A Fürdőszövetség részéről elhangzott, hogy a szabályozás módosításával kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak. A két év halasztás lehetőséget teremthet arra, hogy az érintett fürdők további vizsgálatokkal és szakmai dokumentációval készüljenek fel a követelmények teljesítésére, illetve a lehetséges mentességek igazolására.
Új szemlélet jelenhet meg a fürdők szolgáltatásfejlesztésében
A szakmai program egyik érdekes előadásában a budapesti Rudas Gyógyfürdőben megvalósított szolgáltatástervezési (service design) projekt tapasztalatait mutatták be. A kutatás során egy teljes év vendégforgalmi adatait, több ezer online értékelést és mintegy 300 kérdőíves választ elemeztek. A szakemberek személyes interjúkat is készítettek a vendégekkel, hogy pontosabban megértsék a fürdőzési szokásokat és a látogatói problémákat.
Az eredmények szerint a vendégek alapvetően kedvelik a Rudas történelmi környezetét és szolgáltatásait, ugyanakkor a tájékozódás, a jegyvásárlás és a megérkezés során számos nehézséggel találkozhatnak. A projekt tapasztalatai alapján a vendégtájékoztatás, a honlap és a webshop fejlesztése mellett a történelmi fürdőzési hagyományok élményszerű bemutatása is napirendre került.
Dinamikus árazást vezethetnek be a fürdők is
Az előadásban szó esett a szállodaiparból ismert dinamikus árazás lehetőségeiről is. A budapesti fürdők értékesítésében már 180 napos előfoglalási időablakkal dolgoznak, és szeptemberben elindították a korai foglalást. A megoldás a kereslet és a kapacitások jobb összehangolását, valamint a bevételek növelését is szolgálhatja.
Gyula turizmusában meghatározó szerepet tölt be a Várfürdő
A rendezvény megnyitóján Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő ügyvezetője az elmúlt bő évtized fejlesztéseit és a fürdő működésének megerősítését idézte fel. A közel 600 ezer éves látogatást fogadó létesítmény Gyula egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, sikeréhez azonban a város teljes turisztikai kínálata is hozzájárul.
A városvezetés részéről elhangzott, hogy Gyula turisztikai fejlődésében hosszú évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a fürdő, amelynek története szorosan összekapcsolódik a helyi kulturális és vendéglátóipari kínálat bővülésével. A település az elmúlt években több alkalommal is meghaladta a 600 ezer vendégéjszakát, miközben a Gyulai Várfürdő fejlesztései a szolgáltatások minőségének javítására összpontosítottak.
A városvezetés szerint a fürdő rendelkezésére álló, mintegy 8,5 hektáros terület korlátozza a további fizikai terjeszkedést, ezért a jövőben is a meglévő infrastruktúra korszerűsítése és a szolgáltatások fejlesztése jelentheti az előrelépés legfontosabb irányát.
