A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Airbnb-rendelet budapesti szigorítására vonatkozó jogszabálytervezetet, amely komoly változásokat hozhat a rövid távú lakáskiadás területén. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy 2025-ben és 2026-ban nem lehet majd új szálláshelyet regisztrálni rövid távú kiadás céljából, ami segítheti a meglévő magánszálláshelyek foglaltságának növelését. Ez a lépés ugyanakkor várhatóan jelentős hatással lesz a fővárosban a befektetési célú ingatlanvásárlásokra – értesült a Porfolio.
A tervezet másik kiemelt pontja a rövid távú lakáskiadást végző átalányadózók adóterheinek emelése
A személyi jövedelemadóról szóló törvény változtatása értelmében a tételes átalányadó összege jelentősen, akár négyszeresére is emelkedhet. Azokon a településeken, ahol az éves vendégéjszakák száma a KSH adatai alapján meghaladja a 2 milliót, lakószobánként évi 150 000 forint lesz az adó. Jelenleg egyetlen ilyen település van Magyarországon, ez pedig Budapest.
Ahol a vendégéjszakák száma nem éri el ezt a küszöböt, ott továbbra is a jelenlegi, 38 400 forintos összeg marad érvényben. A települések listáját az állami adó- és vámhatóság minden év január 31-ig teszi közzé a KSH adatai alapján, első alkalommal 2025. január 15-ig.
A jogszabálytervezet meghatározza, hogy lakószobának minősül minden olyan helyiség, ahol legalább egy fekhely található, méretétől függetlenül. Az adót minden ingatlanban legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.
Spabook vélemény: Érthetetlen a területi differenciálás az átalányadó dimenziójában, mivel annak mértéke olyan alacsony, hogy lényegében adómentes jövedelemnek tekinthető (leszámítva a 4% TFH-t) a magánszobák kiadása. Célszerű, igazságos és időszerű lett volna ehhez országos szinten, egységesen hozzányúlni, a budapesti helyzetet pedig ettől független eszközzel kezelni. A másik, ami érdekes aspektus, hogy a 2 éves moratórium segíti a meglévő magánszálláshelyeket a fővárosban, várhatóan javulni fog a foglaltsági szintjük, ezáltal növekszik majd a bevételük is, tehát a plusz terhet nem csak, hogy ki tudják majd gazdálkodni, de többletjövedelemre számíthatnak – rendszerszinten nézve -, természetesen egyéni egységenként lehet akár pozitív, akár negatív is az egyenleg, de a többség esetében az átlag lesz a jellemző.
Budapest közigazgatási területén 2026. december 31-ig új magánszálláshely vagy egyéb szálláshely nem vehető nyilvántartásba
Ez a moratórium lehetőséget ad a piac konszolidációjára, de ugyanakkor megakadályozza az új belépőket a szálláshely-szolgáltatók közé. Az idei év végéig azonban még van lehetőség új szálláshelyek nyitására, amennyiben a szolgáltatók 2024. december 31-ig befejezik az önértékelést a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén.
A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint tavaly év végén Budapesten közel 13 000 szálláshely működött a rövid távú lakáskiadás piacán, amelyet több mint 8 200 szolgáltató üzemeltetett. Ezek a szálláshelyek összesen mintegy 26 ezer szobát és 58 ezer férőhelyet biztosítottak a fővárosban.
Bár idén év végéig még várható némi növekedés a piac méretében, a két évre szóló moratórium jelentős mértékben visszafogja majd az új szálláshelyek nyitását, ezzel befolyásolva a piac jövőbeli alakulását.
