A Bónusz Brigád és a GKID közös elemzése alapján az előző években megváltoztak az utazási szokások. Részben abban is megmutatkozik ez, hogy egyre többen választják a 2-3 napos, rövid külföldi vagy belföldi utakat, illetve a jó ár-érték arányú kikapcsolódást. Az utazók előnyben részesítik, ha az ajánlat rugalmasan alakítható, és ha a program lemondása nem jár jelentős pluszköltséggel, ezen túlmenően fontos a megfelelő ár-érték arány, így a felhasználók 84 százaléka továbbra is az akciókat kínáló oldalakon keresi a szolgáltatásokat, mert úgy gondolják, hogy itt találkozhatnak a legkedvezőbb árakkal. – írja az MTI, Spabook oldalról pedig megszakértjük a cikk cégén a témát.
A mintegy félmillió felhasználóval rendelkező, az interneten főként élményszolgáltatásokat kínáló, piacvezető Bónusz Brigád közleménye szerint jellemzően azok az utazások népszerűek, amelyek rövidek, gyors feltöltődést és programokkal teli napokat kínálnak: belföldön a legnépszerűbbek a jakuzzis vagy sörfőzdelátogatással egybekötött hosszú hétvégék, a két-három napos pihenések. Az idei év legkeresettebb belföldi útja a kuponos oldalon egy inárcsi pihenés volt, míg második helyen a Balaton-felvidéken található Kapolcs meglátogatása végzett. Kedvelt úti cél volt Bük, Szilvásvárad és Gyula is.
A külföldi utak közül az elmúlt egy évben a legnépszerűbb egy egyéjszakás pihenés volt a Plitvicei-tavaknál. A második helyen egy arab-félszigeti nyolcnapos nyaralás végzett, majd a kétéjszakás, a szomszédos országokba szóló utazások következtek, egy wellnessezés és egy autómúzeum-látogatás.
Az utazások mellett népszerűek a néhány órás belföldi feltöltődések is. A legkedveltebb élmények mindegyike vízhez kötődik, a legnépszerűbb például egy dunai, vacsorával egybekötött városnéző hajózás volt, majd egy balatoni vitorlázás és egy Tisza-tavi repülés.
Az elemzés szerint a pénzügyi tudatosság is terjedőben van: a társaság idei abszolút legnépszerűbb bónusza az ajándékkártya, ami azt mutatja, hogy az emberek már nem akarnak felesleges, nem vágyott dolgokat ajándékozni egymásnak.
Az online kuponos-bónuszos kereskedelmi szolgáltatási modellt a kétezres évek eleji gazdasági válság hívta életre, népszerűsége azóta is töretlen. A korábbi statisztikai adatok szerint Magyarországon az online vásárlók átlagéletkora 44 év, azonban folyamatosan növekszik, ezért az 55 év felettiek által generált forgalom is egyre nagyobb potenciált jelent az online kereskedelem számára. A GKID adatai szerint azok száma, akik aktívan interneteznek és online vásárolnak is, 3,7 millió: ők évente átlagosan 19-20 alkalommal vesznek terméket és szolgáltatást az interneten. A Bónusz Brigád felületein mintegy 500 ezer regisztrált felhasználó van, és a tavalyi adatok szerint közülük decemberben napi 10 ezer, más hónapokban napi 4-7 ezer az aktív vásárlók száma, akik főként ajándékokat és élményszolgálatásokat vesznek.
Spabook vélemény: Először is, köszönettel tartozunk az elemzés elkészítéséért, minden egyes adat és felmérés hasznos. Fontosnak tartom ugyanakkor felhívni a figyelmet néhény nagyon fontos dologra:
- A cikk (sajtóközlemény) eredeti címét én már átfinomítottam, ugyanis eredendően így szólt: …”a két-három napos rövid utak a legnépszerűbbek„…
Valójában a leggyakoribb, mert erre van pénz meg idő, de a népszerűség az más téma és mást jelent. De ezt engedjük el, beszéljünk az igazán komoly dolgokról: - Az elemzés módszertanáról semmit nem közöltek, jó lenne tudni, hogy milyen minta alapján végezték. Megkérdeztek valakiket, ha igen akkor kiket és milyen formában? Vagy „csak” készítettek egy statisztikát a Bónusz Brigád által eladott csomagokból? Mert ha utóbbi (szerintem ez a valószínű), akkor az egyáltalán nem reprezentatív, ugyanis a Bónusz Brigád kínálata nem fedi le sem a külföldi, sem a magyar turisztikai piac teljes kínálatát, csupán egy szűk szegmensét, amely kifejezetten arra pozicionálta magát, hogy akciókkal értékesítse a termékeit. Csak 1 példát mondok: Ha felkerülne a BB kínálatába egy 7-10 napos Maldív-szigeteki álomút jóárasítva egy Tisza-tavi üdülés áráért, akkor hirtelen azt látnák, hogy 6-7 napra növekedett az átlagos utazás hossza, mert az emberek fele azt a bónuszt vásárolná meg.
- Bár a sajtó felé kikommunikált közlemény címe úgy fogalmaz, hogy „megváltoztak az utazási szokások”, a sajtóanyagból ez semennyire nem látható, nem követhető le. Mihez képest változott meg? Korábban hosszabb volt, vagy rövidebb volt az átlagos utak hossza, pontosan hány nap volt eddig? Ezt ugye illene feltüntetni minden ilyen anyag kiadásakor, mert így csak az egyéni megérzésekre van bízva, hogy ki mit hisz.
A helyzet valójában az, hogy évek óta az egyik legfontosabb törekvés a vendégéjszaka szám növelése, amely historikusan is valahol a 2,5 környékén tanyázik. Nem igazán látszik tehát a címben beharangozott változás ezen a téren. - Az utak jellemzőinek vizsgálatakor szintén hiányzik a bázis feltüntetése: milyen volt korábban?
A Spabook lapjain mindig a hiteles, korrekt és edukatív tájékoztatásra törekszünk, ezért döntöttem úgy főszerkesztőként, hogy leközlöm a fenti sajtóanyagot. Ugyanakkor ezt azzal a céllal tettem, hogy elgondolkodtassam mind a szakmabeli kollégákat, mind a nem szakmabeli elemzőket, mind a sajtós kollégákat 1-1 perc erejéig, hogy mégis miért is vagyunk és mit is csinálunk a munkánk során. Abban hiszek, hogy olyant tegyünk és úgy, amivel értéket teremtünk. Ahogyan József Attila írta:
Ne légy szeles.
József Attila: Ne légy szeles (1935-37)
Bár a munkádon más keres –
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
ugy érdemes.
