Neuromarketing a turizmusban címmel tartottak kerekasztalbeszélgetést, majd pedig kötetlen alumni találkozót a Budapesti Corvinus Egyetem impozáns Faculty Clubjában, ahol a turisztikai fejlesztési és kulturális menedzserek volt hallgatói gyűltek össze egy tartalmas és inspiráló estére szeptember 20-án. A rendezvény a Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ szervezésében zajlott, és a turizmus legújabb fejleményeire, valamint a neuromarketing területére helyezte a hangsúlyt. A Spabook.net helyszíni tudósítása.
Ez az alumni találkozó nem egyszeri alkalom, hanem stratégiai cél az, hogy a végzett szakemberek tudását és az egyetem szakmai hátterét, kollégáit összekapcsolja, fórumot teremtsen az esetleges szinergiák megtalálására és kihasználására, erősítse az együttműködést – derült ki Gergelyné Kása Marianna a Vállalati és Alumin Kapcsolatok vezetőjének megnyitó beszédévől.
Dr. Jászberényi Melinda, a Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ tanszékvezető egyetemi docense üdvözölte a szakok egykori hallgatóit. A szakfelelős szakember, számos könyv és tanulmány szerzője hálájának és örömének adott hangot a nagy érdeklődés miatt és ismertette az aktualitásokat. Beszédében megemlékezett a szak névadó tanáráról, Simon Andrásról, aki a közelmúltban sajnos elhunyt, így – bár maximálisan helye lett volna a megnyitón – már nem élhette meg az eseményt.
Neuromarketing a turizmusban kerekasztal
A neuromarketing a turizmusban című kerekasztal beszélgetés moderátora Dr. Bódis Gábor, beszélgetőtársasi Dr. Varga Ákos dékán, valamint Dipl.oec. Kovács Balázs voltak, akik átfogó képet nyújtottak a tudatalatti döntéshozatal és a turizmus kölcsönhatásairól.
A beszélgetés fókuszában a neuromarketing állt, amelyről megtudhattuk, hogy alapvetően a nem tudatos döntéseink kincsestára. Ahogy Kovács Balázs kiemelte, döntéseinknek mindössze 10%-a tudatos, míg a fennmaradó 90% a tudatalatti befolyása alatt születik. Ez a tény különösen fontos a turizmusban, ahol a fogyasztói döntések, például a nyaralási célpont kiválasztása, gyakran nem racionális folyamat eredményei. „A reklámra költött pénz fele kidobott pénz, csakhogy nem tudjuk, melyik fele” – idézte David Ogilvy mondását Kovács, utalva arra, hogy a neuromarketing révén lehetőségünk van javítani ezen az arányon, így hatékonyabban befolyásolhatjuk az embereket, akár fenntarthatóbb utazási módok választására is ösztönözhetjük őket.
Bódis Gábor felvetette a kérdést: „Hol hozzuk meg a döntést az utazásról, és mennyire tudatosan?” Egy francia kutatás szerint az emberek döntései nem az utazási irodákban, nem a plakátok hatására, de még csak nem is influenszerek nyomására születnek meg – a döntések 80%-a tudatalatti folyamatok eredménye. Kovács szerint ez a „hasraütés jellegű” döntéshozatal az agykutatás és a neuromarketing terén szerzett tudásunkra építve a jövőben sokkal jobban formálhatóvá válik.
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy az emberi agy limbikus térképe – amely az érzelmekért felelős agyterületeket mutatja – minden embernél ugyanúgy működik. „Ha azt mondjuk valakinek, hogy pohár víz, akkor az agy ugyanazon a helyen fog reagálni, függetlenül az egyén kultúrájától” – mondta Kovács. Ezt a felismerést használják a márkák is: például a Volkswagen az évek során a „balansz” szinonimájává vált. A márka sikeressége azon múlik, hogy mennyire tudatosan építjük fel azt a limbikus mezőn.
A márkák és a turisztikai termékek sikeressége nagyrészt azon múlik, hogy mennyire tudják megszólítani és célozni a fogyasztók limbikus térképét. Kovács Balázs szerint egy márka akkor igazán erős, ha üzenetei a limbikus térképen egymáshoz közel elhelyezkedő területeket aktiválnak. Ezt a jelenséget támasztja alá a Coca-Cola és Pepsi vaktesztje is, amelynek során az emberek tudatalatti döntései egyik márka javára erősen befolyásolták a preferenciáikat (nyitott szemmel tudták, melyik pohár melyik márka), amely éppen ellentétes eredményt hozott a vakteszt eredményével.
Bódis Gábor a „last chance tourism” jelenséget emelte ki, amely diszharmonikus ajánlatok révén az emberek utazási szokásaira is nagy hatást gyakorolhat. A „last chance” turizmusban résztvevők, akik olyan veszélyeztetett helyszíneket látogatnak meg, mint például egy olvadó gleccser, később belső feszültséget érezhetnek, amely arra ösztönzi őket, hogy fenntarthatóbb módon utazzanak a jövőben. Ez megmutatja, hogy a neuromarketing eszközeivel hogyan tudjuk befolyásolni a tudatalatti döntéseket a turizmus területén is.
A beszélgetés vége felé Bódis Gábor beszélt a Maslow-piramis és a turizmus kapcsolatáról is. Egyelőre vitatott kérdés, hogy a turizmus mennyire alapvető létszükséglet (a munkából szükségszerűen fontos kikapcsolódás miatt), avagy mennyire az önmegvalósítás luxusa. Mint mondta, az utazás nemcsak a szórakozásról vagy a pihenésről szól, hanem a találkozásokról – találkozás a természettel, emberekkel, helyekkel. Bódis szerint a turizmus, az utazás élménye valójában utazik, vándorol a Maslow-piramison belüli szintek között is, helyzettől függően, azaz a Maslow-piramis különböző szintjein más és más motivációk vezetik az utazókat. Egy El Camino zarándoklat során például kevésbé fontos, hogy mit eszünk vagy iszunk, míg más utazásokon ezek kulcsszerepet játszhatnak.
Corvinus turisztikai fejlesztési menedzser és szakközgazdász alumni találkozó
A Corvinus Alumni találkozó nemcsak a szakmai fejlődés lehetőségét kínálta a résztvevők számára, hanem az egymással való találkozás élményét is. Ahogy Bódis Gábor megjegyezte: „Az alumni találkozók nagyobb hatással lehetnek a tagokra, mint egy népszerű amerikai influencer.” Az esemény bizonyította, hogy a turizmus és a közösségi élmények ereje a tudatos és tudatalatti szinten egyaránt működik, és ezek az élmények formálják a jövő turizmusának irányait.
A Corvinus Egyetem turisztikai fejlesztési menedzser, illetve szakközgazdás, valamint a kulturális menedzser alumni hallgatói számára megrendezett esemény nemcsak szakmailag, hanem közösségileg is rendkívül inspiráló volt. A régi egyetemi kapcsolatok felfrissültek, és új ötletekkel gazdagodhattunk, amelyek biztosan hasznosak lesznek a turizmus területén dolgozó szakemberek számára.
A Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ újra bebizonyította, hogy az innováció, a tudomány és a közösségi kapcsolatok szoros együttműködése elengedhetetlen a jövő kihívásainak leküzdéséhez a turizmusban.