Megjelent az Európai Utazási Bizottság (ETC) negyedéves jelentése, amely erőteljes fellendülést mutat az európai idegenforgalmi szektorban 2024 első negyedévében. Közzétették továbbá a 2023-as összesített adatokat is régiónként és országonként is, amelyből az látszik, hogy a dél-európai országok rekord számú turistát vonzottak, szemben a forró időjárással és a turizmus hanyatlásával kapcsolatos riogatásokkal.
2024 első negyedévében a külföldi érkezések és a vendégéjszakák száma 7,2%-kal, illetve 6,5%-kal haladta meg a 2019-es adatot, folytatódik tehát a 2023-ban kezdődött pozitív tendencia. Tavaly csupán 1,2%-kal, illetve 0,2%-kal maradtak el a számok a pandémia előtti szinttől – írja a Tourism Review.
Idén az európai turizmus fellendülését elsősorban az olyan kulcsfontosságú piacokról érkező jelentős régión belüli utazások mozgatják, mint Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia. Az Egyesült Államok, mint Európa legmeghatározóbb távoli küldőpiaca is hozzájárul a kereslethez.
A 2024-re vonatkozó első adatok ígéretes képet festenek az európai turizmusról.
Az előrejelzések szerint az utazásra fordított fogyasztói költések Európa-szerte megugrottak, és a következő hónapokban rekordszintet érhetnek el. A magas árak és a geopolitikai kockázatok kihívásai ellenére az iparág erős fellendülésre készül.
Nem egyenletes az európai régiók helyreállása turizmusban: a dél-európai térség vezet, a háború hatása jól érzékelhető.
A tanulmány feltárja, hogy az európai turizmus fellendülése egyenletes, de a meglévő kockázatok miatt nem egyenletes a régiók és a forráspiacok között.
A dél-európai úti célok vezetnek a nemzetközi látogatók számában 2019-hez képest
Bár 2023 egyik nagy, turizmushoz kapcsolódó média trendje lett felfújni a kamu-szakértői jóslatokat, amelyek alapján a pizza, pasta, dolce vita, olasz bor, naptej illat, kabócák hangja és a talpat perzselő homok által meghatározott valódi nyári élmények majd pár éven belül megszűnnek és kiváltja őket az Északi-tenger, vagy a Balti-tenger hideg vize és kellemesen meleg nyári klímája, amiben még izzadni sem kell, az emberek továbbra is a gyermekkori álmaikat és családi emlékeiket szeretnék újraírni és igenis szeretnek kicsit izzadni.
Mi az az északi forróság-propaganda?
Jelentős törekvések indultak be az észak-nyugati sajtóból eredően, hogy szakmainak álcázott befolyásolással az északi országokba tereljék a turistákat, ez az egész nem szól másról, mint a pénzről.
A turizmus-vendéglátás az a terület, amit az AI és a technológia nem tud dehumanizálni, ebben az iparágban mindig szükség lesz emberre és a korábbiakhoz képest felértékelődik ezen emberek munkája. A turisták vágynak a minőségi vendéglátásra, a mosolyra, kedvességre, a helyre és az emberre, ahová és akiért megéri visszatérni. A déli országok ezt a műfajt évtizedek óta kiválóan művelik, az ingatlanokból származó tőkejövedelmek pedig elképesztő magasságokba emelkedtek az utóbbi 10-15 évben, például Málta ebben extrém kiugró.
Egyértelmű, hogy ez az úgynevezett „könnyű pénz” vonzó lett mások számára is, és igyekeznek a piacot a saját országuk felé befolyásolni. Bátran írom le 2024-ben, ahogyan 2023-ban is megtettem már: nem fog sikerülni, mert az északi országok soha nem lesznek nyaraló célpontok, hiszen kulturálisan, emocionálisan alkalmatlanok erre. A nyár akkor is a kabócák földjén van, ha kánikula van. A számok alapján ezt az utazóközönség is így gondolja:
Szerbia (+47%), Bulgária (+39%), Törökország (+35%), Málta (+35%), Portugália (+17%) és Spanyolország (+14%) komoly növekedést könyvelhettek el a turisztikai aktivitásban.
A skandináv országokban is megugrott a turisták száma, de elsősorban a téli sportok és a sarki fényre vadászók számának növekedése miatt. A vendégéjszakák száma a járvány előtti szint fölé emelkedett, Norvégiában (+18%), Svédországban (+12%) és Dániában (+9%) áll a mutató.
Jelentősen csökken az érdeklődés a balti országok iránt
Az Ukrajnában zajló háború továbbra is érinti a turisták áramlását, különösen Közép- és Kelet-Európában, valamint a balti országokban. Az adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a Baltikum országai jelentős lemaradásban vannak az ukrajnai háború okozta kihívások miatt. Lettországban volt a legalacsonyabb a 2019-es adatokhoz viszonyítva a nemzetközi beutazó turisták száma (-34%), ezt követi Észtország (-15%) és Litvánia (-14%).
A távoli küldőpiacok teljesítménye egyenetlen
Az Izrael és a Hamász közötti háború az Izraelből Európába tartó utazásokat is jelentősen befolyásolja, az első negyedévben az izraeli érkezések éves szinten 54%-kal csökkentek az összes bejelentett úti célhoz képest.
Továbbra is az Egyesült Államok és Kanada dominál, tükrözve a 2023-as trendeket. Az első negyedévben a Latin-Amerikából, különösen Brazíliából érkezők száma növekedett.
Bár az ázsiai-csendes-óceáni térség a javulás jeleit mutatja, a fellendülés továbbra is szerény és egyenetlen. A kínai utazók kezdenek visszatérni Európába, miközben Japán fellendülése továbbra is lassú.
Az infláció és a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is jelentős aggodalmak az európai idegenforgalmi szektorban
A fogyasztói adatok azonban azt sugallják, hogy 2024-ben is prioritás marad az utazás. Az előrejelzések szerint az utazók idén 742,8 milliárd eurót költenek Európában, ami 14,3%-os növekedés 2023-hoz képest. Ez a növekedés az inflációnak és a változó utazási preferenciáknak köszönhető. Az utazók dönthetnek úgy, hogy hosszabb tartózkodást vagy változatosabb élményeket választanak. A turisztikai szakemberek számára a legjelentősebb kihívást a szállásköltségek (59%), a vállalkozási költségek (52%) és a munkaerőhiány (52%) jelentik.
