Több tudományterület szakembereinek együttműködésével a hazai agrárium, élelmiszeripar és turizmus fejlődését segítő Geo Terroir kutatócsoport alakult a Szegedi Tudományegyetemen – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Geo Terroir kutatócsoport alakult a Szegedi Tudományegyetemen
A közlemény szerint ezzel Magyarország első olyan kutatócsoportja kezdte el munkáját, amely egy adott régió, terület komplex vizsgálatát elvégezve segíti a gazdasági szereplőket – elsősorban a borászokat -, hogy terméküket tudományos alapokra helyezve tudják előállítani és pozicionálni a világpiacon.
A terroir magába foglalja mindazon tényezőket, amelyek együttesen határozzák meg egy borvidékről vagy ezen belül egy kisebb területről származó bor egyediségét. Ezek a tényezők a geológiai adottságoktól kezdve az éghajlaton és a szőlőművelési gyakorlaton keresztül a borász „művészetéig” és a fogyasztó közönségig terjednek.
A terroir a fizikai környezet, a szőlő és a bor közötti helyspecifikus kapcsolatok leírásának tudománya később alakult ki, mint a régiók és a szőlőültetvények társadalmi és történelmi elismertsége.
Geo Terroir a Goût de terroir francia kifejezésből eredm amely a „föld ízére” utal
Felmerül a kérdés: tényleg van íze a talajnak? – A geológiai értelemben vett szervetlen alapkőzetnek, ásványtársulásoknak nincs íze, a terroir mégis a legpontosabb kifejezés arra a kérdésre, hogy mit vizsgál majd a kutatócsoportunk – fejtette ki Dr. Pál-Molnár Elemér, a kutatócsoport vezetője, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének intézetvezetője, majd hozzátette, hogy – A terroir kutatása azért fontos, mert ez a biológiai sokféleség forrása. A lélekkel rendelkező bor oka. A terroir a bort többé teszi, mint egyszerű itallá; művészeti alkotássá, kulturális kifejezéssé, örökséggé válik. Megtestesíti a kutató, a borász szenvedélyét, generációk bölcsességét és egy közösség szívét. Ez az oka annak, hogy a bor nem csak egy ital. Gondoljunk bele – minden kortyban a terroir meséket suttog arról a földről, ahol a szőlőt megcsókolta a nap.
A terroir rendkívül fontos a szőlészetben, mivel a bor érzékszervi tulajdonságait a szőlő termesztésének környezeti feltételeivel hozza összefüggésbe. A minőségi hierarchia és a borstílus jelentős mértékben a terroirral magyarázható. A terroir fogalma azonban kiterjeszthető a mezőgazdasági termékeken túl más élelmiszerekre is. A terroir hangsúlyozza az adott terület sajátosságait és az ottani termesztési körülmények hatását az élelmiszer minőségére.
Az SZTE geológusai, geokémikusai, talajtannal foglalkozó szakemberei mellett biológusok, kémikusok, néprajzkutatók és a társadalomtudományok területéről érkező szakértők is részt vesznek a közös munkában, és egy-egy adott kutatás során külső szakembereket, így szőlészeket, borászokat is bevonnak. A cél olyan komplex információkkal segíteni a gazdasági szereplőket, amelyek sikeresebbé tehetik a magyar agráriumot, az élelmiszeripart, a turizmust és az ország imázsát is erősítik világszerte.
Pál-Molnár Elemér, a csoport vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy tevékenységük az alap- és alkalmazott kutatás egészséges keveréke. Első projektjükként az egyik legrégebbi Kárpát-medencei borvidék, az Arad megyei Ménes-magyarádi borvidék terroirgeológiai feldolgozása a végéhez közeledik.
Az eredményeket nemcsak borászati szakterületen használják majd fel, azok a geoörökség bemutatásához kapcsolódva az idegenforgalomban is hasznosíthatók lesznek. A szakember azt is elárulta, hogy következő nagy projektjük a Somlói borvidék vulkanikus terroirjához kapcsolódik. A kutatócsoport munkáját pályázati és partneri források is segítik, az ilyen projektek kihasználják mind a természet-, mind az agrártudományi pályázati lehetőségeket.
