Budapest turizmusát a dübörgő kereslet és a bővülő szálláshelykínálat jellemzi, a turizmusirányítás víziói pazar röppályát mutatnak, amely globális tanácsadók elemzésén alapul, de a túlturizmus tünetei minőségi és fenntarthatósági problémákat okozhatnak. Mindez krízisbe fordíthatja a sikert, lakossági elégedetlenséget, a látogatói vendégélmény csökkenését és vállalkozói, sőt nemzetgazdasági hozamcsökkenést is okozhat. – hívja fel a figyelmet legújabb elemzésében Dr. Karsai Árpád turizmus tanácsadó és oktató.
A pécsi Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencián az egyik szekcióban Dr. Karsai Árpád Budapest túlturizmusáról szóló előadást tartott. Karsai kutatásának célja a túlturizmus (overtourism) mérésének és kezelési kísérleteinek eredményeit felhasználva megoldási javaslatok megfogalmazása. Alábbiakban a szakember által írt vendégcikket olvashatják a Spabook lapjain.
Világelső növekedés Budapest turizmusában 2024-ben
Budapest turizmusa tavaly rekordokat döntött, a világjárvány előtti aranyév számai visszatértek, az idei év már további rekordokat döntögethet. A szálláshelyek 2024. évi vendég-, vendégéjszaka – és foglaltsági adatai ismeretében Budapesten a Bulinegyeden kívül is felmerül a túlturizmus lehetősége. A kínálatnövekedés is megágyaz a számoknak: 2025-ben közel 1000 belépő új hotelszoba, 2026-27-ben az elindult beruházások révén kb. további 3,5 ezer szoba jelenik meg.
A stabil növekedés felől már nincs kétség, azonban kérdés, hogy a főváros teherbíróképessége alkalmas-e a 2030 évére 12 milliónál is több vendég fogadására: bírni fogjuk-e?
Toplista a sikerről és a budapesti túlturizmus veszélyről
Budapest a Statista szerint már 2018-ban rákerült a túlturistásodott európai városok toplistájára. 2023-as elemzésük a turizmus fogadóterületre tett – túlturizmus jellegű – hatásait veszi számba. A Statista.com szerint Budapesten különösen az infrastruktúra túlterheltsége, negatív környezeti hatások és egyes területeken a turisták koncentrációja jelent kockázatot.
Urbanisták és a turizmus szektor vállalkozói a túlturizmusról
Két, szakmai körben végzett kérdőíves kutatás nyomán fókuszcsoportos fórumokat szerveztünk: az egyiket a várostervezéssel foglalkozó Budapest Kör tagjaival, a másikat pedig a turizmusban érdekelt üzleti szereplőkkel (utazási irodás, hajós, turistabuszos vállalkozókkal és idegenvezetőkkel).
A kutatás áttekintette a témában született legfrissebb szakmai publikációkat is, amelyek újabb és újabb kísérletet hoztak a túlturizmus által érintett helyszínek értékelésére, azonban Budapestre való alkalmazásuk ellentmondásosnak mondható.
Az utóbbi években a kutatások már nemcsak a helyiek és a látogatók érzékelésével foglalkoznak, hanem számszerűsítik is a látogatók fogadóterületre kifejtett terhelését. Lényegében nincs vita abban, hogy turista intenzitást és turista denzitást kell mérni, előbbi a látogatók (illetve vendégéjszakák) lakosságszámhoz való arányát vizsgálja, azaz, hogy egy lakosra hány látogató jut. A turizmus denzitás pedig a vendégéjszakák egy km2-re eső számát méri.
Kardinális különbségek vannak azonban a módszertani részletekben, ami messzemenően befolyásolja az eredményt. Ezáltal sajnos nincs egységes indikátorokon alapuló mérési mód.
Az elmúlt évek túlturizmus megközelítésében elért szakirodalmi eredményeket ( Amori et al, Melanie Smith, Pinke-Sziva Ivett, Peeters et al, és a Michalkó Gábor professzor vezette kutatócsoport 2024-ben publikált írását) is felhasználtam, ezért Budapestre a publikációk tapasztalatain nyugvó, azok Budapestre adaptálható, de az eddigiektől eltérő új megközelítésre teszek javaslatot.
Város – kerület – vagy zóna?
A pécsi előadás abban hoz más megközelítést, hogy tagadja egy nagyváros, vagy akár annak kerületei turizmus-terhelésének („túlturistásodottságának”) számítása hasznosságát akkor, ha a város egésze nem turista-járta terület. Meglátásom szerint csakis a – sokszor a város egy részében behatárolható – zóna az, ahol a fogadóterület és a túlturizmus kérdése releváns. (Kisvárosok esetén, ahol az egész város turistajárta területnek tekinthető, más a helyzet). Budapest ilyen turisták bejárta területe a Parlamenttől a Vásárcsarnokig a Nagykörút által határolt terület, melynek egy nyúlványa az Andrássy úton a Városligetre is kiterjed (lásd térkép). Fontos a Belső-Erzsébetváros (Bulinegyed) és további területként a Budai Várkerület és Várszoknya, mint fogadóterület elemzése. (Az a tény, hogy marketing és nemzeti promóció szempontjából Budapest egy egységes desztináció, nem vonja kétségbe e megközelítés hasznosságát.)
A Várkerület és környéke megszálló vendégeinek alacsony száma miatt az intenzitás és denzitás értékek itt nem alkalmasak a tájékozódásra, hisz az évi 700 ezer látogatót fogadó Mátyás-templom és a Várba érkező további látogatótömegek 90%-a nem a területen száll meg.
Érintett a budai Vár
Budai Vár és a várszoknya 2024 (Forrás: a szerző adatgyűjtése és KSH alapján)
A Várkerület és környéke zsúfoltsága főként a megközelítés kaotikus jeleneteiből adódik, a tömeg– más európai város vagy akár a Duna pesti oldalának látogatóáramlását nézve – kezelhető lenne. A napi 150-200 turistabusz mozgásának, a vendégek fel-leszálltásának szervezetlensége folytán, a liftek szűk teherbíróképessége okán stb. a tömegjelenetek mindennaposak.
E cikk keretei között részletes számítások bemutatására nincs lehetőség, de a Konferenciát követően a 69 előadás publikációi megjelennek majd.
A Bulinegyed helyzetéről szóló elemzésről itt röviden csak annyit, hogy az éjszakai szórakoztatóipar szabályozásáról épp a koronavírus járvány idején lépett hatályba egy helyi rendelet, amely az éjszakai nyitva tartást hangkorlátozó limiter eszközzel, biztonsági őrrel, forgalomszámláló és más kötelező feltételekkel tartotta volna féken a kirívó viselkedést, de a rendelkezések végrehajtása elmaradt vagy szabotálásra került, a zavaró jelenségek (hangoskodó tömeg, bűnözés, zenélő riksák, sörbuszok stb.) újra felütötték fejüket. A következetlen menedzsment miatt az úttörő szabályozás hatását vesztette. Sőt: kutyaharapást szőrével. A fenntartható turizmust választók más városokban a biodiverzitást, nálunk a zsúfolt negyed közepén való szállodaépítéseket választják.
Budapest Belvárosát elkerülte a túlturizmus
Rendszerszintű mulasztás a turizmus menedzsmentben
A kutatás következtetései: a számok európai összehasonlítása alapján a Bulinegyeden kívül még nincs túlturizmus, de a turistaközlekedés rendezetlensége (Vár, Bulinegyed) miatt a túlturizmus jelei markánsan megjelennek és lakossági ellenállást is kiváltanak. A főváros városszerkezete a turizmus számára előnyös, a Budapest Szíve program (ami az UNWTO zsúfoltság ellen széttereléssel való fellépés taktikáját már korábban szolgálta) és a későbbi közlekedéstervezési lépések sikeresek voltak.
Budapest túlturizmus veszélyeit nem a túlturizmus okozza, hanem a sokszoros politikai megosztottság: a főváros az elmúlt 5 évben nem volt képes egy Budapest turizmus stratégiát megalkotni, mert a közgyűlésben ülő pártok nem fogadták el a Budapest Brand által, a szakma bevonásával készített anyagot. A Várkerület politikai csatározásai pedig azzal jártak, hogy a hatalomért való harcban a turizmus szitokszó lett, a buszos turisták kitiltásának programjával helyi választást lehet nyerni ahelyett, hogy – mind a főváros, mind a kerület – egy korszerű, a lakosság életminőségét és a fenntartható vendégáramlást egyszerre biztosító menedzsmentet valósított volna meg.
A várostervezői kör fórumának konklúziója az, hogy Budapesten túlturizmus nincs, de a turizmus kaotikus működésének jelei vannak, amit a „mis-management (under-management) okoz.
Mind a várostervezői, mind az üzleti szektor megkérdezettjei úgy látják, hogy se kerületi, se fővárosi, se országos szinten nem menedzselik Budapest turizmusát. A főváros nemrégiben lecsökkentette (lényegében megvonta) a Budapest Brand költségvetését, a vezető távozott is. A Turisztikai Kerekasztal egy ideje már elvesztette a szakma bevonásának szerepét. A várostervezők szerint az eddigi – a turizmuson kívül fesztiválokkal, kultúrával és városmarketinggel foglalkozó – Budapest Brand nem tölti be szerepét, csak profiltiszta szervezet alkalmas a desztináció-menedzsmentre.
A recept: tiltás helyett desztináció-menedzsment
Az elemzés eredményei szerint sem kerületi, sem fővárosi, sem országos szinten nem észlelhető korszerű desztinációmenedzsment tevékenység, amely mulasztás így a túlturizmus egyik legfőbb kiváltó faktorát jelenti.
A szerző turizmus tanácsadó és oktató.
