Minden nyáron hangos a sajtó és a kommentszekció attól, hogy tele van-e a Balaton, vagy nincs, telt ház van-e a szálláshelyeken, vagy bőséggel lehet találni szabad szobát. Aki szeretne tisztán látni, annak javaslom, hogy olvassa el ezt az állásfoglalást a témában. De mi a helyzet 2023-ban és mi várható még év végéig? A Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) részletes becslést készített arról, hogy mi várható az idén és milyen hatások érvényesülnek jelenleg, illetve a nyár következő heteiben, valamint az őszi hónapokban.
A 3. negyedév hagyományosan erős időszak a turizmusban
Európa turizmusában a legerősebb időszak minden évben a 3. negyedév, mivel ezek a legmelegebb hónapok, a különböző országok iskolai szünetei is hagyományosan ezalatt kerülnek beütemezésre. Idén sincs ez másképp, ráadásul erre az évre prognosztizálta az UNWTO is, hogy míg a világ legtöbb régiója 2024-re érheti el, vagy haladhatja meg a világjárvány előtti, 2019-es vendégforgalmat, Európában ez már idén megtörténik a számítások szerint.
A Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) véleménye szerint a nemzetközi kereslet oldali trendek Magyarországon is többségében érvényesülnek, ilyen például a „Covid-hatás”. 2023 valójában az első olyan év, amikor a világ bármely szegletébe korlátozás nélkül lehet utazni a szokásosnál nagyobb egészségügyi kockázatok nélkül. A kiutazások száma a kedvezőtlen makrogazdasági mutatók, az infláció és az emelkedő energiaköltségek ellenére is dinamikusan növekszik, amit az ebben érintett utazásszervezők és a foglalási oldalak szakemberei is megerősítenek.
Ez a trend óhatatlanul hatással lesz a belföldi turizmusra is, mivel a belföldön eltöltött főutazások számának csökkenése várható. Ugyanakkor a külföldi főutazások mellett több rövidebb belföldi utazást is tesznek az emberek, ami az 1-3 éjszakás utazások számát növeli. Az előző évhez történő összehasonlításkor azonban mindig figyelembe kell venni, hogy a 2020 – 2022 közötti utazási döntések bár egyre lazuló, de komoly megkötések között születtek. Ezért jóval többet árul el a fogyasztói trendekről a 2019. év adataival történő összehasonlítás.
A TourMIS folyamatosan frissülő adatbázisának adataiból leszűrt adatok jól mutatják, hogy Európában már tavaly sem volt jelentős az elmaradás, de idén áprilisban már valóban optimizmusra okot adóan alakultak a külföldiek és belföldiek által összesen eltöltött vendégéjszakák száma.
Magyarországot vizsgálva az összesített vendégforgalmi adatokban még jelentős eltérés van a járványt megelőző teljesítményhez viszonyítva.
Azt azért gyorsan hozzá kell tenni, hogy az adatgyűjtés a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) digitális rendszerén keresztül történik, melybe minden szálláshely mérettől és típustól függetlenül regisztrálva van, de nem minden egységtől érkeznek be a valós idejű adatok. Ezen túlmenően a 2019. évi adatokkal az összevetés azért is ütközik nehézségekbe, mert az akkori adatgyűjtési módszerből adódóan az üzleti célú egyéb szálláshelyek adatai havi bontásban már nem érhetők el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait vizsgálva az egyértelműen látszik, hogy az év első felében az előző évhez hasonló dinamika érvényesül a vendégéjszakák alakulásában, különösen a külföldiek esetében.
2023 májusában a vendégforgalom felét adták a külföldiek, ami szép eredmény.
A majdnem pontosan 2,5 évet átfogó diagram megerősíti azt a korábbi állítást, miszerint a kiutazások iránti fokozott érdeklődés elvonja a hazai keresletet. Valójában szakmai körben nem is lehetett arra számítani, hogy a kényszerűségből itthon maradók ne térnének vissza korábbi utazási szokásaikhoz.**
A második félév és a főszezon elején úgy látja a TUTSZ, hogy még ha bizonyos szegmensekben várható is gyengébb eredmény, az országos teljesítményben nem valószínű visszaesés a következő három hónapban 2022-hez viszonyítva, de ez még idén is elmarad a járvány előttitől.
Fontos megjegyezni, hogy vannak olyan tényezők, amelyek jelentős mértékben befolyásolják az év hátralévő részének vendégforgalmát és turisztikai bevételeit:
- HUF/EUR árfolyam változása,
- árrésre nehezedő nyomás, ezáltal a vállalkozások jövedelmezőségének alakulása, ami kihat a kínálati oldal alakulására,
- versenytársak aktivitása és piaci helyzete,
- a helyi szintű desztinációmenedzsment körébe tartozó folyamatokért felelős szakmai koordináció piaci aktivitása,
- a reálbérek évközi növekedésére vonatkozó esetleges döntés,
- a munkaadók SZÉP kártya feltöltési hajlandóságának mértéke a kedvezményesen nyújtható juttatás terén.
Az infláció letörése melletti kormányzati határozott elkötelezettség ellenére az egyén érzékelése nem feltétlenül változik az infláció tetőzését követően, ezért nem számolhatunk a fogyasztói attitűd és fogyasztási szerkezet hirtelen megváltozásával. Az eddigiek figyelembevételével a TUTSZ szakértői csoportja az alábbi trendekre számít:
- a hazai lakosság utazási intenzitása enyhén csökken, ami leginkább a 3 naposnál hosszabb belföldi pihenések körében jelentkezik várhatóan, azaz a főutazások körében csökken a belföldi úticélok súlya,
- az 1 – 3 napos belföldi utazások számában érdemi változás nem várható,
- a külföldi vendégforgalom növekedése a főszezonban dinamikusan emelkedik, ugyanakkor a már jól ismert desztinációk felé irányul a vendégforgalom szétterítését ösztönző struktúrák hiánya miatt,
- összességében a várható vendégforgalom még nem fogja meghaladni a 2019-es volument, mégha egyes részszegmenseinél ez be is következik,
- a turisztikai bevételek előző évhez képest növekednek az elmúlt időszak áremelkedése és a forint gyengülése miatt, de ebből nem következik feltétlenül vállalkozási szinten a jövedelmezőség erősödése,
- az elmúlt időszak attrakciófejlesztései, a szolgáltatások minőségi fejlesztései és az aktív turisztikai kínálat jelentős bővülése a látogatószám jelentős emelkedéséhez vezet ezeken a pontokon, ugyanakkor az így keletkező bevételek nem minden esetben biztosítják a fenntarthatóságot, ami már középtávon is előrevetít további kezelendő problémákat,
- az szállás- és vendéglátás szolgáltatás terén mutatkozó munkaerőhiány és humánmenedzsmenttel kapcsolatos nehézségek idén is velünk maradnak, ami közvetlen hatással van a vendégélményre, a vendég minőségérzetére, azaz elégedettségére.
Fontos hangsúlyozni, hogy különösen az év utolsó harmadában nagymértékben megnő a célpiacokra és célcsoportokra szabott marketing aktivitás jelentősége mind a fogadóterületen (desztinációs marketing), mind a vállalkozói szinten. Ez utóbbi esetében a körültekintő árazás és a szolgáltatások minőségének emelése játszák a meghatározó szerepet, ami egyúttal a jövedelmezőség megtartása szempontjából is központi kérdés marad.
**Spabook vélemény: Pontosan ezt vetítettem előre még 2020 augusztusában, amikor az országos vihart kavaró posztomban kifogásoltam, hogy az egyik 4 csillagos tapolcai retró hotelben drágábban adják a szobát, mint a világhírű 5 csillagos szingapúri Marina Bay Sands-ben. Sajnos a hírekben már az üzenet szakmai részével nem volt kapacitás foglalkozni, de hosszabb interjúkban kifejtettem azt, hogy mi a probléma és mi várható emiatt. Sajnos az akkori kifogásaim és észrevételeim mostanra beigazolódtak. Emlékeztetőül, mert későnek soha nem késő:
A probléma nem azzal van, ha valami drága. Azzal van gond, ha drága, és nem kellően jó ahhoz mérten. A járvány időszakában az addig sokak által lesajnált belföldi turizmus kapott egy esélyt, hogy versenytársak nélkül megmutathassa magát a relatív fizetőképes kétkedő rétegnek. Ez egy bizonyítási pillanat volt arra, hogy megmutassuk, érdemes főutazásokat szervezni idehaza is, külföld pedig lehet mondjuk városlátogatás, meg síelés. Ezt a fontos küldetést nem sikerült teljesíteni, mert bár számos vendéglátó a szívét-lelkét kitette, de számos vállalkozó működött és működik úgy a mai napig, ami a többiek hírét is rontja.
Az éttermi vonalon szerintem a magyar gasztronómia hipertérugrást hajtott végre, és emiatt a piac elfogadja a megemelkedett árakat, hiszen látványosan, érezhetően jobb élményt kap a több pénzéért. Az olajos büfé nem ez a kategória, és populista lózung a nápolyi pizza árához mérni a lángos árát, mivel teljesen más a körítés a kettő esetében. Világos, hogy emberórában ugyanannyi erőforrást igényel, de a piac az élményért fizet. Az olajos büfé nem nyerő, ahogyan a retro szállodai szobák, vagy az alsóközépkategóriás szálláshelyek sem túl hívogatóak már ezeken az árakon. Ugyanennyiért adnak hasonló minőséget de más, sokkal élménytelibb környezetben. Ezzel kell versenyezni: élményekkel, mosolyokkal, értékadással, udvariassággal, alázattal. Ebben még sokat kell fejlődnünk, de az irány jó.
