Szokásomtól eltérően nem apartmanban, hanem egy 4 csillagos szállodában terveztem kipihenni az évet. Utolsó reggel az összes pénzem eltűnt a szobából, szerencse, hogy a reptéri taxira valót már előre külön bekészítettem a nadrágzsebembe. Néhány órával később indult a repülőm haza, így nem tettem rendőrségi feljelentést, de mégis, felelősségre vonható-e a szálloda ilyen esetben? Így kezdődik jogi rovatunk következő megtörtént esete, a válaszokban D.A.S. Jogvédelmi biztosító segít eligazodni.
Cipruson jártam egy larnacai tengerparti szállodában, amely impozáns megjelenésével, parádés medencéivel, közvetlen tengerparti elhelyezkedésével árasztotta magából a jólétet és a bizalmat. Olyan környezet, ahol az ember nyugodtan ott hagyja a mobilját a napágyon a törölközője alatt, mert mégis, kinek kellene. Ez nem jelenti azt, hogy elővigyázatlannak kell lenni, én sem voltam az. Mégis ellopták a pénzem reggeli közben.
Előre lelövöm a poént: „a szobákban hagyott értéktárgyakért nem vállalunk felelősséget” mondat önmagában helytálló, viszont a hotelek ha szeretnék, ha nem, van felelősségük! Igaz, készpénzért éppenséggel valóban nincs – feltéve, hogy a szobában van. Lássuk, hogy is van ez pontosan!
Utolsó reggel volt, ezért nem ért túlzottan nagy anyagi kár, már csak a vésztartaléknak szánt összeg volt a tárcámban, az pedig az éjjeli szekrényben a regényem alatt, amit éppen e vakáció idején olvastam. Amikor reggeli után visszamentem a szobába és kinyitottam a tárcám, megdöbbenve láttam, hogy a készpénz hiányzik. Minden más érintetlen, de néhány euró-papírnak lába kélt.
Azonnal hívtam a recepciót, ők elmondták, hogy tehetek feljelentést, illetve majd valamikor odajön hozzám a biztonsági főnök. Mondtam nekik, hogy a búcsú napomon még strandolnék egyet és kihasználnám az időt, ha már így alakult, siessenek. Lényeg a lényeg, kisvártatva nem túl lelkesen megjelent a biztonsági ember, és lekérdezte az elektronikus rendszerből, hogy a szobaajtón ki milyen kártyával jött be. Szerintük beigazolódott, hogy a takarító járt csak bent aznap reggel, de a szálloda azt mondta, tűzbe teszik érte a kezüket, szerintük kizárt, hogy a szobaasszony lett volna a tettes. Sőt, visszakérdeztek, nem én emlékszem-e rosszul és esetleg többet költöttem. A biztosítékot eléggé kiverték ezzel nálam, de mivel „csak” néhány tízezer forintnyi összegről volt szó, úgy döntöttem, hogy inkább jól szeretném érezni magam az utolsó néhány ciprusi órámban, és elengedtem az ügyet.
Mit mond a jog, ha kár ér bennünket egy hotelben, miért felelős a szálloda?
A következőkben a magyarországi szállodák esetét vizsgáljuk meg, amik alapnak jók külföldi hotelek felelősségének firtatásához is, de helyi jogszabályokban lehetnek kisebb-nagyobb eltérések a célországtól függően.
A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk határozza meg a szállodák felelősségének szabályait. Ezek alapján a szálloda felelőssége csak azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szobájában, vagy a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen helyezett el. A bírói gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a szálloda zárt parkolójában leparkolt autóban bekövetkezett kárért is felelősségre vonható a szálloda.
A zárt parkolók megfelelő őrzése, akár kamerákkal történő felszerelése a szállodák érdekkörébe tartozó kérdés. Tehát azért nem mentesülhet a felelősség alól a szálláshely, mert önmaga nem tett eleget a biztonságos őrzés feltételeinek.
Nem közismert szabály, hogy a szálloda felelősséggel tartozik azon tárgyakban bekövetkezett károkért is, amelyeket a vendég a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.
A szállodák felelőssége nem korlátlan, a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese lehet.
Van viszont olyan eset is, hogy a szálloda értékhatártól függetlenül, korlátlanul felelőssé válik. Ez akkor fordulhat elő, ha bejelentjük nagy értékű vagyontárgyunkat, kérjük annak őrzését és azt a hotel elfogadja. Amennyiben nem fogadja el, marad a főszabály szerinti szobaár 50-szerese.
Értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért viszont a szálloda nem felelős, csak akkor, ha a dolgot megőrzésre átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta.
Közös érdek mind a hotel, mind a vendég részéről, hogy ne a szobában, hanem értékmegőrzőben landoljanak azok a dolgok, amik fokozottan ki vannak téve lopásnak. A vendégtől is elvárható, hogy fokozott gondossággal járjon el, ugyanakkor a szállodától pedig az várható el, hogy készen áll az ilyen vagyok tárgyak megőrzésére, azaz: rendelkezik értékmegőrzővel. Ha nincs ilyen szolgáltatása, ezért a vendég nem tudja biztonságba helyezni a vagyontárgyát, akkor viszont felelőssé válik a szállásadó! Ha van neki értékmegőrzője és átveszi megőrzésre az értéktárgyat, akkor pedig azért válik felelőssé, tehát felelőssége mindenképpen van attól kezdve, hogy a vendég a dolog megőrzését kéri. Ha nem kéri, akkor a vendég a felelős.
Ha a szálloda az adott dolgot átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta, akkor a dolgok elvesztéséért, elpusztulásáért, megrongálódásáért korlátlan mértékű felelősséggel tartozik.
Jelen esetben tehát jogi értelemben el kell fogadnom, hogy az én hibám az, hogy a hotel nem képes megbízható embereket foglalkoztatni és simán belefér náluk, hogy lopnak. Egyetlen lehetőségem lett volna a rendőrségi feljelentés, de lássuk be, kisebb összegű készpénz ellopását lényegében lehetetlenség bebizonyítani. Ügy lezárva, mindenki használjon széfet! (Bár a széfek is kinyithatók vészhelyzetben és a bizonyítás ismét kérdéses, mi van, ha azt állítják, a vendég nem zárta be?)
Ezek a rendelkezések főszabály szerint irányadóak a fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, továbbá a ruhatár felelősségére is, van viszont két eltérés utóbbi létesítmények esetében:
A szállodáktól eltérően ezen intézmények felelőssége kizárólag olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a vendégek, látogatók rendszerint magukkal visznek hasonló létesítmények meglátogatásakor. Az eltérés indoka, hogy a vagyontárgyak őrzése nem kapcsolódik szorosan ezen intézmények főtevékenységéhez, azt ingyenesen vagy csekély ellenszolgáltatásért vállalják. Mindezek miatt nem indokolt és nem is lenne méltányos, hogy olyan vagyontárgyakban keletkezett károkért is feleljenek, amelyekre nem is számíthattak. Ezen nyilvánosság számára nyitva álló intézmények egyértelműen nem felelnek az oda bevitt ékszerekért, vagy nagyobb mennyiségű készpénzért azok eltűnése esetén sem. – ismerteti dr. Bálint Boglárka.
A második eltérés pedig az, hogy ha a látogató számára megfelelő hely áll rendelkezésre értéktárgyai elhelyezése és megőrzése céljára, akkor az intézmény az itt elhelyezett dolgokban keletkezett kárért felel. Ha viszont nem ott helyezi el a vendég az értéktárgyát, akkor a bekövetkezett kárhoz a látogató hozzájárult azzal, hogy nem kellően körültekintően helyezte azt el.
A bírói gyakorlat szerint mentesül a fürdő üzemeltetője, ha értékmegőrzőt tart fenn, amely biztosítja a vendégek értékeinek fokozott biztonsági őrizetét, ám a vendég az autó slusszkulcsát nem az értékmegőrzőbe helyezi el, hanem az öltözőszekrényben hagyja.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy érdemes minden esetben használni az adott hely által biztosított széfet, vagy értékmegőrzőt.
A Spabook olvasóinak jogi védelmében és ismereteik bővítésében a D.A.S Jogvédelmi biztosító segít a jogi rovat támogatásával.
