Jelentős változást jelenthet a hazai turizmus számára, hogy a kormány külön államtitkárság létrehozását tervezi az ágazat számára. Erről beszélt hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásán Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt.
A politikus szerint a turizmus stratégiai jelentősége indokolja az önállóbb irányítási struktúrát. Megfogalmazása alapján az új államtitkárság célja az lesz, hogy az ágazat „újra megfelelően legyen stratégiailag irányítva”.
A bejelentés különösen érdekes időszakban érkezett, hiszen az elmúlt években a magyar turizmus egyszerre nézett szembe inflációs nyomással, munkaerőhiánnyal, energiaválsággal és a nemzetközi kereslet gyors átalakulásával. Közben a régió országai egyre erősebb versenyben próbálják magukhoz csábítani a magasabb költésű vendégeket, valamint a hosszabb tartózkodási idejű utazókat.
A turizmus kormányzati irányítása Magyarországon többször átalakult a rendszerváltás óta. Az ágazat különböző időszakokban minisztériumi, államtitkári, helyettes államtitkári és szakállamtitkári szinten működött, eltérő súllyal és mozgástérrel. A szakma hosszú ideje vitatja, hogy a turizmus önálló stratégiai területként kezelendő-e, vagy inkább gazdaságfejlesztési, külgazdasági vagy kulturális háttérterületként érdemes rá tekinteni.
Főszerkesztőnk, e sorok írója maga is tagja a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségének és még 2023-ban vetette fel egy Turizmus Minisztérium létrehozásának szükségességét. A mostani fejlemények abba az irányba mutatnak, hogy a turizmus valóban az egyre növekvő súlyának megfelelő szervezeti keretet kap, amely képes lehet a budapesti kiemelt termék mellett olyan vidéki úti célokat is feltenni a térképre amelyek eddig háttérbe szorultak.
A mostani bejelentés arra utal, hogy a kormány erősebb intézményi fókuszt kíván adni az ágazatnak. Ez különösen fontos lehet olyan területeken, mint a vidéki desztinációk fejlesztése, az egészségturizmus, a nemzetközi légikapcsolatok erősítése vagy a fenntarthatósági átállás.
Spabook vélemény: A magyar turizmus jövője szempontjából különösen fontos kérdés lesz, hogy az új államtitkárság milyen figyelmet fordít a vidéki TDM-szervezetek helyzetére. Az ország számos turisztikai térségében jelenleg rendkívül nehéz körülmények között működnek ezek a szervezetek. A legtöbb helyen már az alapvető fenntartás is komoly kihívást jelent, miközben kommunikációra, marketingre és vendégszerzésre alig marad forrás. Sok desztináció egyszerűen nem tud országos vagy nemzetközi láthatóságot vásárolni magának.
Pedig helyi szinten gyakran pontosan látják, mire lenne szükség. Számos vidéki városban és térségben vannak előkészített turizmusfejlesztési ötletek, amelyek képesek lennének élőbbé, szerethetőbbé és versenyképesebbé tenni a desztinációkat. Tematikus fesztiválok, modern turista-tájékoztató rendszerek, városi pontgyűjtő játékok, digitális élményútvonalak, közösségi programok, családbarát attrakciók vagy akár kisebb, kreatív köztéri megoldások is sokat javíthatnának a vendégélményen. Nyugat-európai példák sora mutatja, hogy sokszor nem gigantikus beruházások hozzák a legnagyobb eredményt, hanem az okosan felépített helyi élményrendszer.
A probléma az, hogy ezekhez a projektekhez sok helyen már nincs megfelelő apparátus, szakember vagy pénzügyi háttér. A vidéki önkormányzatok jelentős része szintén rendkívül szűk mozgástérrel dolgozik, amelyet tovább nehezítenek az elmúlt évek pénzügyi elvonásai és a szolidaritási adó terhei. Így sok jó ötlet végül papíron marad, miközben a környező országok egyre tudatosabban építik saját turisztikai versenyképességüket.
A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy az új turisztikai államtitkárság milyen hatásköröket kap, milyen intézmények tartoznak majd alá, és mennyire tud valódi stratégiai koordinációs szerepet betölteni a magyar turizmusban.
