Közel 60 résztvevő, kreatív műhelytalálkozó formájában, 2 napon át fogalmazta meg az istenség, a szent hely, illetve a helyi, befogadó közösség hármas viszonyrendszerén alapuló összeállítást, amelynek középpontjába a látogató, a turista, a zarándok került. A Zarándok Akadémia 2 idei munkájának Mátraverebély-Szentkút, Nemzeti kegyhelyünk adott otthont, konferencia- és rendezvénytermeivel, zarándokszállással és zarándok menüivel. A kétnapos program résztvevői március 22-én és 23-án járták körül azt, hogy miért érdemes útra kelni, és mit jelent a bekapcsolódás, a befogadás, illetve a bemutatás.
Összeállt a Zarándok KÓDEX, amely által látogatóbarát lehet egy-egy szakrális, vagy szent hely
A szakmai tanácskozás egyértelmű válaszokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy hogyan fogadjunk turistákat, zarándokokat szent helyeken, milyen eszközökkel támogathatjuk a hiteles megtapasztalást, hogyan segíthetjük elő a lelki elmélyülést. Az egybegyűlteket Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát, a Zarándok Akadémia fővédnöke is köszöntötte. Bejelentésre került, hogy a következő Zarándok Akadémiának Pannonhalma ad majd otthont.
Mindenki keresi saját útját
„Egész életünkben úton vagyunk, tartunk valahová, keressük a saját utunkat, ami a cél felé vezet, amit szeretnénk bejárni életünk során. Amikor zarándoklatra indulunk, sajátos érzéssel küzdünk, ugyanis nem személyre szabott minden számunkra, nem mindig a céljaink és az elképzeléseink szerint alakul az éltünk. Saját adottságaink, vágyaink és a környezetünk adottságai sokszor ellentétbe kerülnek egymással” – fejtette ki Hortobágyi T. Cirill, hozzátéve: – „Amikor útra indul az ember, ezeket a kérdéseket boncolgatja, hiszen egy zarándoklaton van időnk csöndben lenni. Miközben járunk egy külső utat lehetőségünk van arra, hogy közben egy belső utat is bejárjunk és megleljük a válaszokat.”
A Zarándok Akadémia résztvevői azért jöttek össze, azért dolgoznak, hogy a zarándokok mégis jól érezzék magukat útjuk során és megfelelő ellátást kapjanak. A zarándoklatban a kiszolgáltatottság, az Isten felé való nyitottság fokozottabban van jelen. „A zarándoklat egy keresztény számára nem opcionális dolog, hanem hozzátartozik a hit lényegéhez: az ember útra kel, és bízik abban, hogy a sivatagban, a kiszolgáltatottságban találkozni fog az Úrral”, hangsúlyozta Orosz Lóránt, a szentkúti kegyhely igazgatója. A szakmai fórum ugyanakkor, nyitott mivolta miatt, nem csak keresztény szellemiségű résztvevőket vont be az alkotó munkába.
A zarándoklás egy új típusú turisztikai termék
Reneszánszát élik a zarándoklatok, de ki az a zarándok? Mindannyian azok vagyunk. Felkeresünk és meglátogatunk helyeket, meg akarjuk érteni útjainkat, fejlődésünket: erre ad lehetőséget a turizmus és az általa elérhető kulturális és természeti kapcsolódások, szolgáltatások. A fizikai megérkezésen túl, amint lelki természetű kapaszkodókat is kapunk, már nem vándorok, hanem zarándokok lehetünk.
A kétnapos eseményre, amely a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány hozzájárulásával valósulhatott meg, immár második alkalommal a 2022-es péliföldszentkereszti nyitókonferenciát követően, a résztvevőket a három alapító, Bódis Gábor a Hungary NEXT ország-márka-műhely vezetője, turisztikai szakértő, egyetemi adjunktus, ifj. Gadácsi Péter, a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont vezetője, a Pálos70 szervezője, és Molnár András József, A Viator Egyesület alapító elnöke, a World Trails Network és a Pietre Vive, az Élő Kövek mozgalom tagja hívta meg.
A rendezvényen a szakrális-spirituális, valamint a turisztikai szakma képviselői együttesen alkották meg a Zarándok Kódexet.
Zarándok KÓDEX
A megalkotott KÓDEX nem a turistáknak, vagy a zarándoknak készült útmutató, de ők is profitálhatnak belőle, hiszen őértük készült. Fókuszban a látogató van, de megjelenik az az épített hely, vagy útvonal, illetve a szakralitás, amely teljessé teszi a közösség, az egyén és a hely kapcsolati és viszonyrendszerét. Sőt, ennek a viszonyrendszernek az időbeliség az egy újabb dimenziót, amelyet a Zarándok Akadémia nem csak feltár, megfogalmaz és bemutat, de a jövőben részegységeiben is tárgyal, elemez és oktat, bevonva az érintetteket.
A KÓDEX célja, hogy elősegítse és támogassa a turisztikai szereplőket, vendégfogadó szolgáltatókat abban a munkában, amely a látogatás elmélyítését jelenti, felismerve azt, hogy a turizmus fenntarthatóságának egyik alapelve a helyben élők és helyek új alapegységének meghatározása. A turizmus új kihívásai tehát egyfelől a hálózatok rendszerének horizontális szintű definiálása, a kölcsönös egymásra utaltság megértése mind társadalmi, természeti és gazdasági értelemben. Kihívás másfelől a befogadás, az együttműködés megteremtése a desztinációk helyi szintjein is, beleértve azokat a pontokat, amelyek kimondottan a társadalmi és emberi találkozásokat, az autentikus élmények átélhetőségét, az átlényegülést jelentik, vertikális értelemben is tehát.
Nem kevésbé fontos a természeti környezet mentesítése a túlterhelés alól. A helyi értékek tudatos és professzionális bemutatása feladat és lehetőség a szakrális helyeken működő operatív szervezeteknek, vállalkozásoknak, egyházaknak is, hiszen a helyek identitását, láthatóságát és üzeneteit ezek alapján tudják a mai kor követelményeinek megfelelően megfogalmazni.
A praktikus menedzsment szempontok mellett, megjelennek azok is, amelyek a látogatást szellemi és spirituális szemszögből tehetik teljessé, hiszen egyre nagyobb az igény az egyéni, saját felfedezésre, megismerésre, elvonulásra és lelassulásra. Az ember, az egyén belső fejlődésének elindítása, majd kísérése a szakrális helyek és útvonalak sajátja, alapértéke. A turizmus felelősségteljességében játszik erős szerepet a zarándoklás, mint önfejlesztési és közösségépítési lehetőség, amely a befogadó, helyi társadalmak kohéziójához, önkifejezéséhez, értékeik tudatos megőrzéséhez képes hozzájárulni.
A Zarándok KÓDEX térbelisége és időbelisége: a tetraéder modell
A kapcsolat hármasságát egy háromszög segítségével mutatták be a résztvevők, a jelenben, vagyis az idő jelenlegi síkjában. Ebben az Isten, a szent erő jelenik meg a felső csúcson, a másik két pólus a hely, illetve a helyi közösség. Amint értelmezni szeretnénk a fejlődést, ami jelenti az istenség újabb és újabb megmutatkozását, a helyiek építészeti és tartalmi fejlődését, a közösségek épülését, egy gyújtópont e síktól távolabb történő elhelyezésével, a kapcsolatrendszer térben és időben értelmezhetővé vált.
A KÓDEX vázolja az istenség és a hely, az istenség és a helyi közösség, a közösség és a hely kapcsolatait. A látogatót ebbe a tetraéderbe helyezték, így értelmezhető az ő viszonya az istenséghez, a helyhez és a közösséghez. A Zarándok Akadémia 2 éppen ebből kiindulva ragadta meg a BEKAPCSOLÓDÁS (látogató—hely), a BEFOGADÁS (látogató—helyi közösség), valamint a BEMUTATÁS (látogató— szakralitás) értelmezési tartományokat. Ebben a hármasban jelent meg az elme—test—lélek kapcsolat is.
A Zarándok Akadémia saját honlapján (www.zarandokakademia.hu) további információk, fotók és letölthető anyagok, többek között maga a KÓDEX is elérhetők.
