811 millió forintos állami támogatásból, már 4 éve zajlik a balatonfüredi divatmúzeum kialakítása, amelyet Zoób Kati divattervező neve fémjelez. A divatban utazó üzletasszonyt a 24.hu kérdezte a Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó Kisfaludy-program oldalán elérhető 2467 oldalas dokumentum alapján.
Zoób Kati több projektre kapott támogatást a Kisfaludy-programban
12 millió forintot kapott attrakciófejlesztésre Zoób Kati cége, a Kattiz Kft. A divattervező azt nyilatkozta a lapnak, hogy a támogatást az évente Balatonfüreden megrendezett divatbemutatójára kérte.
Másik balatonfüredi projektjével a divatmúzeum létrehozásával kapcsolatban is kérdezték. a divatmúzeumra 4 évvel ezelőtt egyedi pályázat útján 811 millió forintot nyert el.
Zoób Kati azt mondta, hogy a Balatonfüred fő utcája mellett található épületet már felújították, és reméli, hogy 2024 márciusában megnyithat a létesítmény. Elmondta, hogy egy fontos kulturális teret újított fel, ahová bárki betérhet majd. A projekt befejezésére megadott határidőről sem ő, sem a turisztikai ügynökség nem adott információt a lapnak.
Spabook vélemény: A Balaton 4 évkszakos célponttá válásához kínálat és szolgáltatásfejlesztésre van szükség, ez nyilvánvaló. A környékbeli történelmi épületek megőrzése, felújítása közös érdek és emeli a hely nívóját. Ugyanakkor minden ilyen esetben kérdés, hogy a közpénzből megvalósuló fejlesztés végén a tulajdonjog kihez kerül és vajon arányos-e a közérdekű szolgáltatás a magántulajdon gyarapodásával. Ezt a költőinek tűnő, de komoly kérdést nem Zoób Kati divatmúzeumára célozva tesszük fel, hanem általában véve a támogatási rendszerek status qou-jával kapcsolatban.
Világos, hogy vannak támogatásra érdemes dolgok és akár a divatmúzeum is lehet ilyen, különsen a Balaton Szépe házigazda városban, a legelegánsabb balatoni településen bőven lehet helye és tere a divatnak, hozhat előremutató fejlődést is akár. Mindezeket majd az idő igazolja.
Az vizsont nem feltétlenül világos, hogy egy-egy olyan fejlesztés, amely nagyarányban közpénzből valósul meg, az a legtöbb esetben miért is kerül magánkézbe. Szlovéniában például a SAVA szállodalánc állami kézben van, az ott megtermelt profit bekerül a nagy közös kalapba, az adófizetők látják, hogy az ezekre a szállodákra fordított közpénzek megtérülnek.
Az üzemeltető személye nyugodtan lehet bármely vállalkozó szellemű szakember, vagy vállalkozás, de ha nagyarányú állami támogatásokat adunk 1-1 projektnek, akkor nem ördögtől való elgondolkodni azon, hogy a megtérülés milyen formában történjen meg az adófizetők felé.
