Albánia ökoturizmus

Albánia célkeresztjében a csúcskategóriás ökoturizmus

by Polisor Bettina

Albánia Európa egyik egyre növekvő népszerűséggel rendelkező úticélja. A jövőben azonban a tömeges turizmus helyett az alternatív turizmus kerül a fókuszba, és a tengereparttól távol eső, ám számos izgalmat rejtő vidékkel próbálják a célközönséget az országba csábítani – írja a The Guardian.

Albánia évről évre rekordszámú utazót fogad

Az apró balkáni állam – amely egykor hermetikusan elzárkózott a külvilágtól – népszerűsége ugrásszerűen megnőtt, mivel egyre inkább divatosnak és egzotikusnak számít az utazók körében. Tavaly 7,5 millió látogatót vonzott, ami több mint kétszerese a lakosságának, és ami felülmúlja a 2019-es 6,4 milliós rekordot is.

Albánia „egy másik ország a 10 évvel ezelőttihez képest” – mondta ezt Mirela Kumbaro albán idegenforgalmi és környezetvédelmi miniszter, megjegyezve, hogy az ország behozta a világjárvány kitörése óta elszenvedett veszteségeket. A turizmus fellendülése pedig várhatóan még tovább fog fokozódni, köszönhetően többek közt a hihetetlen ár-érték arányt kínáló úticél vonzerejének.

Ami egyedülálló Albániában, az a felfedezésre váró természet

Albánia ökoturizmus

Az Albánia iránti egyre fokozódó kereslet azonban nem része a jövőbeni elképzeléseket magába foglaló turisztikai stratégiának, hiszen a tengerpartok a térségben nem számítanak egyedülállónak. Ami viszont egyedülálló Albániában, az az érintetlen, felfedezetlen természet, így az ország mediterrán szomszédjai által kínált hagyományos „napsütötte tengerpart” modelltől eltávolodva Albániát új piacokat kiszolgáló, új, minőségi úticélként kívánják pozícionálni. Ennek megfelelően nem a szervezett tengerparti üdüléseket fogják népszerűsíteni, hanem az agrárturizmust és az ökoturizmust – mindkettő Albánia látványosan változatos, hegyekből, erdőkből és tengerpartokból álló tájából merít.

„Büszke vagyok arra, hogy 7,5 millió turista érkezett hozzánk, de őszintén szólva nem kell ettől több. Én minőséget szeretnék, azt, hogy az emberek az átlagos három-négy éjszakánál tovább maradjanak, és egész évben jöjjenek. Mi olyan turizmust szeretnénk, amely környezetbarát, felelős és fenntartható. Nem csak bizonyos területekre koncentrált turizmust akarunk, hanem olyat, amely a kulturális örökségre, a gasztronómiára, a túrázásra, a raftingra, a természetre összpontosít.”

– fejtette ki Kumbaro

A Vjosa folyó nemzeti parkká nyilvánítása is része Albánia turisztikai stratégiájának

A nemzetközi fejlesztési ügynökségek egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy támogassák azt a fajta turizmust, amely képes gazdagítani azokat a területeket, amelyek továbbra is Európa legszegényebbjei közé tartoznak.

A turizmus inspiráló, részben szakmai híreivel szeretettel vár FB csoportunk!

Ennek fényében nemrégiben a Vjosa folyóra irányult a figyelem miután Edi Rama miniszterelnök ígérete nyomán március 15-én a folyót és mellékfolyóit magába foglaló medencét – Európában elsőként – nemzeti parkká nyilvánították a turizmus fellendítése érdekében. A folyót gyakran „Európa utolsó vad folyójának” nevezik, hiszen fő ágai több, mint 400 km-en keresztül akadálytalanul, gátak nélkül folynak a görögországi Pindis-hegységtől Albánián keresztül az Adriai-tenger partjáig. A folyó és környezete több, mint 1100 állatfajnak ad otthont, köztük 13 állatfajnak és két növényfajnak, amelyeket az Természetvédelmi Világszövetség globálisan veszélyeztetettnek minősített.

Ezen felül Kumbaro a falvak vidéki turizmuson keresztüli újjáélesztésének szükségességére hivatkozva bejelentette, hogy pályázatot nyújt be azért, hogy a Vjosa-medence egésze UNESCO védelem alatt álló bioszféra-rezervátum lehessen.

Albánia szállások kiválasztásában, utazásszervezésben készséggel segít megbízható partnerünk, a Schuster Travel.

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Elfogadom Bővebben