Hiánypótló elemzés jelent meg a magyar turizmus idei teljesítményével kapcsolatban az elhangzott nyilatkozatok és országos kommunikációk elemzése alapján a Portfolio lapjain, amely megállapítja, hogy kommunikációs zűrzavar van a hazai turizmus teljesítményével kapcsolatban. Konkrétan olyan bázishoz hasonlítanak tény számokat, amely bázis egészen más mérésen alapul és kevesebb adatot tartalmaz, mint a jelenlegi adathalmaz. Lássuk a részleteket!
„17 millió vendégéjszaka, több mint hatmillió vendég és óriási nyereségű budapesti atlétikai világbajnokság, ami jelentősen fellendítette a magyar főváros vendégforgalmát” – ez mind elhangzott idén részben a Magyar Turisztikai Ügynökség elnökétől, másrészről a KSH elnökétől.
A helyzet röviden és tömören a következő:
- „Tény, hogy az idei főszezon 17 millió vendégéjszakát hozott, ami felülmúlja a tavalyi, de még a 2019-es adatokat is.” a kereskedelmi és magánszálláshelyeken összesen – a szerk.
Valóság: Tény az, hogy 2021 előtt a magánszálláshelyek adatai nem szerepelnek a bázisul használt kimutatásban. Hogy ez mekkora hatást jelent, az a Portfolio cikkéből kiderül, de lássuk még a másik 2 állítást is nagyon röviden! - „Több mint hatmillió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre a három nyári hónapban a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint. Az idei nyári forgalom ezáltal 1 százalékkal meghaladja a tavalyi főszezon eredményét, a 2019-es évi adatot pedig 6,3 százalékkal múlja felül.”
Valóság: „Az egy 1%-os éves növekedés egybeesik a hivatalos adatokkal (a belföldi forgalom 7%-os esését ellensúlyozta a külföldiek 15%-os emelkedése). A 2019-cel való összevetésnél azonban előkerülnek a fentebb ismert gondok: nincs nyilvános, teljes körű idősorunk 2019-ig, ami pedig van, az egészen mást mutat, és egészen más teljes képet sugall. A kereskedelmi szálláshelyeken ugyanis 2019-hez képest az idén nyáron mintegy 9%-kal kevesebb vendég fordult meg az idén. Hogy ebből hogy lesz 6,3%-os növekedés, rejtély. Különösen úgy, hogy itt is érvényes az a megfigyelés, hogy a KSH régi módszertana kisebb vendégszámot közöl, mint az NTAK (legalábbis 2021 januárja és 2022 májusa között 9%-os eltérés volt a két adatforrás számai között), ami miatt a 6,3%-os növekedés és a 9%-os csökkenés közötti ellentmondás még nagyobbnak tűnik.” – pedzegeti a Portfolio. - „Óriási nyereség volt az augusztusi budapesti atlétikai világbajnokság, jelentősen fellendítette a magyar főváros vendégforgalmát. Az Ausztráliából és Óceániából érkező külföldivendég-éjszakák száma több mint 120 százalékkal, az Afrikából, valamint Ázsiából jövőké pedig közel 60, illetve 50 százalékkal emelkedett a fővárosban 2022 augusztusához képest.”
Valóság: Budapesten 2023 augusztusában a turisztikai szálláshelyeken 14,1%-kal töltöttek el több vendégéjszakát, mint tavaly ugyanilyenkor, ami nagyon nem 120%, 60%, vagy 50%, ahogyan az a hangzatos kommunikációban ki lett ragadva néhány marginális piacra vonatkozóan, ahonnan tavaly még a járvány utóhatásaként alig érkezett valaki hazánkba – meg amúgy sem számítanak nagy piacnak. Alacsony vendégszámon viszonylag könnyű nagy arányú változást kimutatni. Ráadásul júniusban 13,2, júliusban pedig 12,3%-os volt ugyanez az érték, tehát augusztus mindössze 1-2%-kal teljesített jobban az atlétikai VB-vel, mint a korábbi hónapok VB nélkül.
A lap szerint probléma az idegenforgalmi adatok egyenetlensége, valamint az adatok titkossága is, hiszen titokban tartott adatokra hivatkozni az amolyan biankócsekk, nesze semmi, fogd meg jól, hiszed, ha látod kategória. A Portfolio részletes táblázatban foglalkozik a vendégéjszakák, a külföldi és belföldi turisták számával, és a különböző mutatókkal, amelyek alapján nehéz eldönteni, hogy most valójában szárnyal-e vagy szenved a hazai turizmus.
Spabook vélemény: Gratulálok a Portfolio szerzőjének, remekül fogta meg a lényeget, amelyről egyébként a 24.hu is közölt már írást néhány hónappal ezelőtt.
A probléma nem a jó hírekkel van, ha azok megalapozottak.
A probléma azzal van, hogy a döntéshozók ideje korlátos, nem szakemberek, nincsen napi 10 órájuk bújni a részleteket, ők is összefoglaló prezentációkból és a sajtóból, na meg a közhangulat alapján tájékozódnak. Amennyiben fontos, lényegi elemeket, trendeket, adatokat, kockázati pontokat jobb színben tüntet fel, vagy éppen ezek felett elegánsan elsiklik a szakmai kommunikáció, az hosszú távon hibás döntésekhez vezet. Olyan hibás döntésekhez, amelyek nem szándékosak, és az adatok, információk birtokában egészen bizonyosan másképp születnének meg.
Minden turizmusban dolgozó és azzal foglalkozó szakembernek kötelessége, kötelességünk a valóságot a maga realitásában bemutatni, máskülönben óhatatlan károkat okozunk és hitelességünket veszítjük. Bízom abban, hogy a szakmai kritika eljut a megfelelő helyekre, ahol barátsággal fogadják azt. Ugyanis az különbözteti meg az embereket egymástól, hogy valaki mer-e szólni a másiknak, ha valami nincs rendben, lehetne jobban csinálni és ez közös érdekünk, vagy éppen elsunnyogja és nem szól semmit.
A Portfolio írását itt lehet elolvasni, érdemes – igazából kötelező.
