Az előfoglalások bajba hozhatják a vendéglátóhelyeket – paradoxon elemzés

by Kassay Tamás

Abszurdnak tűnik a cím, de részletesen bemutatom, hogy könnyen be is csődölhet az a vállalkozás, amelyik elszámítja magát és túl sok vouchert, kupont, előfoglalást vesz fel.

Óvatosan az előfoglalásokkal!

Utasként, turistakánt most igazi dőzsölés van, az Utazómajom éppen ma hívta fel a figyelmet arra, hogy nagyjából 50 ezer forintért az augusztusi főszezonban 1 hétig üdülhetünk Szicílián repjeggyel, szállással együtt. Ennyiért mit kaptunk itthon idehaza tavaly? Na ugye! Emlékeztetőül azért ideteszem:

Szóval, ha tervezel utazást, pihenést, foglalj bátran, de figyelj arra, hogy lemondható, rugalmasan áthelyezhető legyen, mert senki sem jós: aki azt állítja, hogy minden rendben lesz, és tutira mehetünk majd ide-oda pihenni, az hazudik (lásd ezt a cikket). Tisztelettel megértést kérek azoktól, akik számára ez explicit kommunikáció, de attól még tényszerűen igaz.

Vendéglátóként viszont jól gondold át, hogy mit teszel most! Ha ugyanis előfoglalásban eladod a kapacitásaid jelentős részét még most nyomott áron, akkor 3 dolgot teszel:

  1. Örülsz, hogy nulla bevétel után valamennyi pénzhez jutottál. Ha tényleg nincs más esélyed a túlélésre, akkor kénytelen vagy valamennyi kapacitást most eladni. Drukkolok.
  2. Nyomott áron adtad el amit eladtál, ha később tennéd meg, amikor biztosabb, hogy mit és hogyan lehet, jóval magasabb áron tehetnéd majd meg. De ez az árkülönbözet a likviditásod ára, ha az 1-es pont szerint nincs választásod, akkor most muszáj valamiből pénzt csinálnod, még ha keveset, akkor is.
  3. KOCKÁZTATSZ FELESLEGESEN! Amit most eladtál, azért felelősséggel tartozol, szolgáltatnod kell. Pont. Mit fogsz tenni akkor, ha elhúzódik a történet? Ha mégsem lehet utazni, vagy ha lehet, de csak a kapacitás feléig szolgáltathatsz majd valamilyen korlátozó szabály miatt, de az összes szobádat, összes asztalodat eladtad előre? Akkor az 50%-nak vissza kell adnod a pénzt, vagy később kell kiszolgálnod őket, és arra az időszakra nem adhatod el azokat a kapacitásaidat és ismét azzal szembesülsz, hogy addig nincsen bevételed és közben ki kell szolgálnod a vendégeidet, akiktől hónapokkal korábban már beszedted a pénzt, amit közben feléltél.
    Lásd 2-es pont: ha nyitás lesz, akkor is ráérsz értékesíteni, mert el fogják vinni. Viszont, nem veszed magadra feleslegesen annak a kockázatát, hogy vissza kelljen fizetned a megvásárolt szolgáltatások részét, vagy egészét, ha közbejön valami a világban.

Legfeljebb visszaadom nekik utalvány formájában, majd később leutazzák, leeszik, de a pénz nálam van.
Mi ezzel a baj?

A voucher, utalvány likviditási kockázatot hordoz

Nagy baj lehet belőle. Szolgáltatói oldalról. Ha bármi gebasz van, és vissza kell adni a pénzt, mert mégsem lehet utazni, akkor az addig beszedett, de a leállás ideje alatt már előre felhasznált (felélt) pénz már nem fog rendelkezésre állni.

Magyarul: akik túl nagy szolgáltatási kötelezettséget vállalnak be előre, kockáztatnak. Nyerhetnek valamennyit, de veszíthetnek is, sőt, a csődöt kockáztatják meg.

Érthetően: a tavalyi, 2020-as leálláskor első körben “csak” 2 hónapnyi pénzt kellett visszaadni, ez még vállalható volt pénzben és időben (munka ráfordítás ideje) is. De eközben a cégek sokáig nem állították le a (jegy)értékesítést, mondván indulunk újra mindjárt hamarost. Gondoljunk bele abba, hogy eközben hány tízmillió tranzakció történt! A nagyobb cégek a mai napig gőzerővel adminisztrálják ezeket, mert nem tudták teljesíteni azokat az utakat, hiszen másképp alakult az élet, mint a várakozások.

Mit csinálnak a szállodák és a légitársaságok az előfoglalások díjaival?

előfogllás utalvány voucher bajba hozhatják vendéglátóhely csőd szállás vendéglátás marketing

A jelenlegi működésükre fordítják, amikor próbálnak túlélni, de alig szolgáltatnak, hiszen nem igazán van vendég. Ettől még vannak alkalmazottak, rezsi költség, karbantartási költség, egyebek, a most befolyó pénzeket ezek elviszik. Ha pedig le kell mondani egy utat, akkor vissza kellene adni azt a pénzt, ami már elég kis eséllyel áll rendelkezésre.

Mivel mostanra már tényleg nem létezik ennyi forrás senkinél, maximalizálni próbálják a voucherek kiállítását, hogy ne kelljen pénzt visszaadni. Így tesznek a légitársaságok, a szállodák, éttermek, mindenki.

Tutira elég jó CONTROLLING osztály van mindenütt? Kiszámolta valaki, hogy ha fél évnyi voucher állományuk van, – ami egyeseknél közben még folyamatosan hízik -, akkor úgy kell majd szolgáltatniuk teszem azt fél éven, vagy x hónapon keresztül, hogy nulla lesz a fizető vendégek száma, mert az utalvánnyal érkezők foglalják le a kapacitásaikat? Csak közben azt a pénzt addig már felélték, tehát könnyen lehet, hogy extra forrásra fognak szorulni menet közben, hiszen amikor szolgáltatni kell, annak sokkal magasabb költsége lesz, mint most a leállás alatti vegetálásnak. Persze, szedhetnek be akkor is előfoglalásokat egy másik jövőbeli időpontra, de ez a már hazardírozás kategória és folyamatos likviditás szűkét jelent majd a korábban megszokott likviditás bőséggel szemben.

Hasznos lenne azonnal erősíteni olyan pénzügyes kollégával, aki ezt átlátja, keni-vágja az elhatárolásokat és készített már cash flow tervet, meg éves budgetot. Megtervezni azt, hogy hol van az az egyensúlyi pont, amennyi kapacitást el szabad adni előre és mi az, amit már nem.

Valójában szükségtelen kockáztatni, mert last minute-ben is el lehet majd adni a szálláshelyeket például. Jó eséllyel magasabb áron, mint most a bizonytalan helyzetben. Ha én szállásadó lennék és nem égetne totálisan a pénzhiány, vagy át tudnám hidalni bármilyen módon, akkor nem adnék el szobát most (vagy csak annyit, ami ténylegesen minimálisan kell a túléléshez). Csak akkor vinném piacra a kapacitásaim nagyobb részét, amikor tuti lesz, hogy indulhat a buli. Azonnal rá fognak ugrani az emberek majd akkor, nincs értelme most sietni.

A kapacitások optimális értékesítése nem jelenti azt, hogy a helyek leállhatnak és eltűnhetnek. A mostani időszak legfontosabb tennivalóinak egyike a korábbiakhoz képest jóval tudatosabb, folyamatosabb és közvetlenebb kommunikáció.

Marketing és közösségi média kommunikáció, például. Ezt nagyon kevesen csinálják jól, és rendszeresen félreértik az egyes platformok célját, működését és hatékonyságát. Másra való az Instagram, másra a Facebook, másra a LinkedIn és másra a Pinterest. Utóbbi kettőt nagyon kevesen használják. Megint másra való a saját honlap és a saját Facebook oldalak, a saját blogok. Ezek használata szaktudást igényel, nem elegendő kitenni egy posztot. A Spabook például ebben tud hiteles módon segítséget és támogatást nyújtani a vendéglátóhelyek számára. Az utazást nem lehet úgy értékesíteni, mint egy szempillaspirált, teljesen más praktikákat igényel és ezért nem mindegy, milyen ügynökséget von be valaki a marketing munkába. Erről már írtam, vendéglátásban utazóknak érdemes elolvasni. Pénzt kereshetnek vele a jövőben:

Szállásokkal kapcsolatos véleményekről, utazós és fürdős eseményekről értesülhetsz a zárt csoportunkban, várunk szeretettel.

Biztonságos utat, sok élményt a nehézségek közepette is!
Mr Spabook
turisztikai fejlesztési menedzser
vendégélmény tanácsadó

Támogatásoddal hozzájárulhatsz, hogy további hasznos és egyre tartalmakat tehessek közzé.