Tudnivalók a kegyeleti szabadság kiadásáról

by Kassay Tamás
kegyeleti szabadság kiadása igénylése tudnivalók

Sokan nem tudják, vagy nem pontosan vannak tisztában azzal, hogy munkavállalóként kegyeleti szabadságra jogosultak, amikor életük legnehezebb napjait élik át hozzátartozójuk halála miatt. Ennek részletiről adok részletes információkat az alábbi cikkben. A téma érzékenysége szerzőként engem is megérint, nehéz tárgyilagosan összefoglalni. A Spabook jogi rovatának ezen témájának feldolgozásához a D.A.S. jogászát hívtam segítségül.

Mi az a kegyeleti szabadság?

Egy hozzátartozó halála mindannyiunk számára nagy lelki teher, és a legtöbbünk nehezen éli meg. Bármennyire is idegenül hat számunkra a jogi vonatkozás, de a törvényalkotó gondolt a gyász időszakára és az elkerülhetetlen ügyintézésre, és lehetőséget biztosít arra, hogy szaknyelven szólva: a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól.

munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halála esetén két munkanapra, tehát nem köteles megjelenni a munkahelyén, de ezekre a napokra is fizetést kap, a szabadnapjainak száma pedig nem csökken.

Jogosultság kegyeleti szabadságra

Fontos információ, hogy nem szükséges az, hogy közeli hozzátartozóról legyen szó. A törvény a 294. § (1) bekezdés b) pontja szerint kegyeleti szabadság jár akkor, ha az elhunyt a munkavállaló házastársa, egyeneságbéli rokona, tehát akár a nagyszülője, a testvére, az élettársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, vagy a testvér házastársa. Természetesen az örökbefogadott, a mostohagyermek és a nevelőszülő is ebbe a hozzátartozói körbe tartozik.

A kegyeleti szabadság kiadása, igénylése

A törvény alapján a munkáltató köteles a munkavállaló külön kérelmére biztosítani a fenti 2 munkanapra szóló mentesülést. Tehát nem függ a munkáltató mérlegelésétől, „kegyétől”, elbírálási joga nincsen, csak tudomásul veheti a kérelmet.

Természetesen, amennyiben a munkavállaló élni szeretne a 2 munkanap munkavégzés alóli mentesülés lehetőségével, a hozzátartozó halálának tényéről tájékoztatnia kell a munkáltatót. A munkáltató igényelheti, hogy a haláleset megtörténtét a munkavállaló igazolja, ennek legegyszerűbb módja a halotti anyakönyvi kivonat, vagy annak másolatának bemutatása. Javasolt már az igényléssel egyidőben megküldeni, amennyiben rendelkezésre áll, úgy könnyebb a folyamat.

A munkavállaló szabadon dönthet arról, hogy melyik 2 napot igényli:

  • lehet egymást követő 2 munkanap
  • lehet két teljesen külön munkanap
  • lehet bármely másik munkanap is az év során.

Leggyakrabban a két munkanapot a halálesetet követő rövid időn belül szokták felhasználni, például a temetéshez, ügyintézéshez kapcsolódóan. Kevesen tudják, hogy a törvény nem szab meg határidőt, ezért előfordulhat, hogy a munkavállaló jóval későbbi időpontban igényelné a kegyeleti szabadságot. Ilyen esetben annak igazolása után, hogy arra a halálesethez kapcsolódóan van szüksége, a munkavégzés alóli mentesülést biztosítani kell.

A két munkavégzés nélkül töltött munkanapra távolléti díj illeti meg a dolgozót [Mt. 146. § (3) bekezdés b) pont], tehát fizetett szabadnapokról van szó. A munkáltatói oldalról sokszor gondolják, hogy fizetés nélküli szabadság, de ez nem így van.

Amennyiben (és közeli hozzátartozó esetén ez könnyen lehet) a 2 munkanap a halálesettel kapcsolatos ügyintézésre nem elegendő, akkor a munkavállaló kénytelen szabadságot igénybe venni a további időszakra az általános szabályok szerint. Ezekre a napokra viszont már az a szabály érvényes, hogy a munkáltató rendelkezik a szabadnapok többségével.

Amennyiben a vezetővel nem tudunk megegyezni, vagy, ha a lelki folyamatok, a gyász megélése hosszabb távollétet tesz szükségessé, akkor az emiatti keresőképtelenséget orvosnak kell igazolnia.

Kivételes szabályok születéshez kapcsolódó halálesetekben

Talán az egyik legnagyobb tragédia a születéshez kapcsolódó halál, ehhez kapcsolódóan külön szabályok vannak: amennyiben a gyermek halva születik, vagy meghal, az apa akkor is jogosult a születéshez kapcsolódó pótszabadság igénybevételére. Ilyen esetben a Mt. 118. § (4) bekezdése alapján az apa az általa megjelölt időpontban, de legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5 (2023-tól már 10), ikergyermekek születése esetén 7 (2023-tól már 10) munkanap pótszabadságra jogosult. (Figyelem! „A munkavállaló az apasági szabadság ötmunkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40 százalékára jogosult” – áll a törvényben.)

Halva született gyermek esetén a pótszabadság igénybevételéhez be kell mutatni a halottvizsgálati bizonyítványt, míg a gyermek születést követő halála esetén a születési anyakönyvi kivonatot a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. § (3) bekezdése szerint.

A Mt. 129. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján, ha a szülő szülési szabadságon vagy fizetés nélküli szabadságon tartózkodik gyermeke halálakor, akkor a szabadság megszűnik a gyermek halva születése esetén, illetve az élve született gyermek halálát követő 15. napon. A szabadság időtartama viszont összességében el kell, hogy érje a 6 hetet, amelyet a szülés időpontjától kell számítani a 129. § (2) bekezdése szerint. Ez alapján tehát a halva született gyermek esetén a szülési szabadságon tartózkodó anya jogosult további 6 hét szülési szabadságra, míg a később elhunyt gyermek szülője 15 nap szülési vagy fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a gyermek halálát követően, azzal, hogy amennyiben a gyermek születése és a halálát követő 15. nap között 6 hét nem telt el, a szabadság időtartama 6 hétre bővül. A csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj elszámolása már adózási kérdés, amelyről itt lehet részleteket megtudni. Bízom abban, hogy senki számára nem lesz ez fontos.

Sajnos előfordul az, hogy a munkaadók egy része nem tartja tiszteletben a fenti rendelkezéseket. Ilyen esetekben fontos, hogy ismerjük a jogainkat.