Júliusban a tavalyi év azonos hónapjához képest 4 százalékkal több, 2,2 millió vendég 1 százalékkal kevesebb, mintegy 6,4 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken. A foglalások 80%-a vidéki szolgáltatóknál jelentkezett. A legnépszerűbb turisztikai régió a balatoni volt, amely a 2019-es rekordév azonos időszakához képest is 11%-os növekedést könyvelhetett el (vendégszámban, ami tavalyhoz képest nem tudjuk hogyan és mennyivel változott – a szerk.), és 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a nyár második hónapja során. A pozitív júliusi turisztikai eredményekhez nagymértékben járult hozzá a beutazóforgalom erőteljes visszaépülése, tavaly júliushoz képest közel ötödével több, összesen 900 ezer külföldi vendéget fogadtak a hazai szálláshelyeken. – tudatta közleményében az MTÜ.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint idén júliusban a hazai szálláshelyeken 2,2 millió vendég pihent, ami 4%-os emelkedést jelent az előző év, és 13%-osat a 2019-es rekordév júliusához képest. Az általuk eltöltött 6,4 millió vendégéjszaka pedig alig 1%-kal marad el a tavalyi év azonos időszakától, ugyanakkor 6%-kal felülmúlja a 2019-es rekordév júliusi eredményét. A vendégéjszakák mintegy 20%-a, összesen 1,3 millió köthető Budapesthez, míg a Balaton turisztikai térségben 2,2 millió éjszakát töltöttek a turisták a nyár második hónapja alatt. Ez 11%-kal haladja meg a 2019-es, járvány előtti rekordév azonos időszakának eredményét. (Hol? A Balatonon, vagy az ország egészében? És a 2022-es értékhez képest mekkora a változás? – a szerk.)
Az 1,3 millió hazai vendég 3,9 millió éjszakát töltött el a szálláshelyeken, ami több mint 10%-kal múlta felül a járvány előtti, 2019. júliusi szintet. A legtöbben továbbra is vidéki tájegységeinket keresték fel, szinte a teljes belföldi vendégforgalom vidéken jelentkezett, így 2019 júliusához képest ötödével nőtt a belföldi vendégforgalom a vidéki Magyarország szálláshelyein. A Balaton turisztikai térségben pedig ugyanezen időszakhoz viszonyítva még ennél is nagyobb, közel 30%-os belföldi vendégforgalom-növekedést generált a júliusban idelátogató majd félmillió hazai vendég. (Milyen bázishoz képest? 2019-ben nem volt még NTAK és online bejelentési kötelezettség, ezért csak becsülhető adatok állnak rendelkezésre, amelyek részben önkéntes adatszolgáltatás útján álltak elő, így feltételezhető, hogy az akkori adatok hiányosak – a szerk.)
A „magyar tenger” ugyanakkor nemcsak a hazai, hanem mintegy 150 ezer külföldi turista kedvelt célpontja is volt. A tavaly júliusival összevetve 14%-kal több nemzetközi vendég érkezett a Balatonhoz. Mindezek eredményeként az idei nyár második hónapjában több mint 640 ezer látogatót regisztrálhattak a Balaton-parti szolgáltatók. Ez alig 1%-kal marad el a tavaly júliusi eredménytől, ugyanakkor közel 25%-kal múlja felül a 2019-es rekordév balatoni vendégforgalmi adatát.
Az erős nemzetközi forgalom az ágazat teljes júliusi teljesítményéhez is nagymértékben hozzájárult. Külföldről tavalyhoz képest közel ötödével több, összesen 900 ezer turistát fogadtak a hazai szálláshely-szolgáltatók. Különösen sokan, 2022. júliusához képest majd negyedével többen, összesen 440 ezren érkeztek közülük Budapestre, de vidéken is 13%-kal több, mintegy 400 ezer külföldi turistát köszönthettek a szálláshely-szolgáltatók. Az országosan mért 2,5 millió nemzetközi vendégéjszaka összesen 13%-kal múlta felül a tavaly júliusi értéket.
Az erős forgalomnak köszönhetően a szálláshelyek bevételei is nőttek júliusban a tavalyi azonos időszakhoz képest. A legnagyobb arányban, 22%-kal a fővárosban, ahol 34 milliárd forint bevételt értek el a szolgáltatók, míg országosan 109 milliárd forint bevételt könyvelhettek el a hazai szálláshelyek a középső nyári hónap során.
Spabook vélemény: Fontos érteni azt, hogy a szálláshelyek esetében nem a turisták száma, hanem a vendégéjszaka szám alapján képződik a bevétel és az eredmény. Sőt, minél több a vendég, akik minél rövidedd ideig tartózkodnak egy helyen, az annál kevésbé ideális, hiszen gyakoribb takarítást, számottevően több mosást és adminisztrációt okoz, ami növeli a szálláshely költségeit és rontja a profitabilitást.
Tehát, a kívánatos az lenne, ha a vendégéjszakák számra nem csökkene, hanem nőne, változatlan számú vendég mellett, újonnan létrejövő szálláshely kapacitás mellett.
Ugyancsak hasznos lenne, ha a hasonló közlemények transzparensek lennének és nem keverednének helyi adatok országos adatokkal, illetve a vendégszám nem keveredne a vendégéjszaka számokkal, amik teljesen mást jelentenek. Szintén fontos lenne nem keverni a több évvel korábbi adatokat az 1 éves adatokkal. Ezeket fontos lenne a közlemények szövegében transzparensen, strukturáltan, egymás után feltüntetni. Például, idézem fentről:
„A „magyar tenger” ugyanakkor nemcsak a hazai, hanem mintegy 150 ezer külföldi turista kedvelt célpontja is volt. A tavaly júliusival összevetve 14%-kal több nemzetközi vendég érkezett a Balatonhoz. Mindezek eredményeként az idei nyár második hónapjában több mint 640 ezer látogatót regisztrálhattak a Balaton-parti szolgáltatók. Ez alig 1%-kal marad el a tavaly júliusi eredménytől, ugyanakkor közel 25%-kal múlja felül a 2019-es rekordév balatoni vendégforgalmi adatát.”
Nagyon jól hangzik, csak éppen nem derül ki, hogy:
- Ezek a külföldi vendégek hány vendégéjszakát töltöttek el a Balatonon?
- Hány belföldi vendég volt a Balatonon? 640-150=490 ezer, de miért kell fejben sakkozni, egy áttekinthető táblázat és strukturáltan megfogalmazott mondat egyszerű elolvasása helyett?
- Hány vendégéjszakát töltöttek el a belföldi vendégek a Balatonon? Annyi derül csak ki a szövegből, hogy összesen 2,2 millió vendégéjszaka volt a teljesítmény összesen.
Szintén kérdéseket hagy maga után ez a bekezdés:
„Az erős forgalomnak köszönhetően a szálláshelyek bevételei is nőttek júliusban a tavalyi azonos időszakhoz képest. A legnagyobb arányban, 22%-kal a fővárosban, ahol 34 milliárd forint bevételt értek el a szolgáltatók, míg országosan 109 milliárd forint bevételt könyvelhettek el a hazai szálláshelyek a középső nyári hónap során.„
- Az országosan elért 109 milliárd forint mekkora változást jelent, hogyan viszonyul ez a 2022-es értékhez?
- A 22% bevételnövekedés remek, de az éves infláció júliusban 17,6% volt, amit azért nem szabad elfelejteni ebben a turbulens gazdasági környezetben. Jó hír, hogy reálértéken tudott emelkedni az árbevétel, kérdés, hogy a költségek ehhez hogyan viszonyulnak és az adózás utáni eredmény hogyan néz majd ki. Hiszen, ha a költségek 25%-kal növekedtek, akkor folyó áron is csökken az eredmény, reálértéken pedig jelentős bukó egyetlen év alatt. Utóbbiak közlését természetesen nem lehet elvárni egy ilyen jellegű gyorsjelentéstől, csupán a gondolatra hívom fel a figyelmet, hogy az olvasók megfelelő dimenzióba tudják helyezni az érintett sorokat és azok jelentését.
Pontosan ugyanennek az időszaknak az adatai a KSH helyes statisztikai metodológiával interpretálja, érdemes ezt is átfutni.
