Elfogadta a kormány a megújult Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát – jelentette be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A dokumentum kidolgozásában részt vevő 49 szakmai szervezet és 5 történelmi egyház képviselői közös nyilatkozatot írtak alá csütörtökön a Várkert Bazárban.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 számszerűsíthető stratégiai célja, hogy a magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása a jelenlegi 13-ról 16 százalékra növekedjen 2030-ra, a turisták száma országosan elérje az évi 20 millió főt, a vendégéjszakák száma pedig az 50 milliót. 2030-ra cél, hogy Magyarország váljon Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontjává.
Érdekelnek az utazós hírek? Akkor csatlakozz a Turizmus hírek csoporthoz.
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0
A dokumentum legfontosabb irányvonalai között a digitalizációt, az adatvezérelt ágazatirányítás kiteljesítését, az ágazat további fehérítését, a fogyasztói szempontú marketing és értékesítés megvalósítását, a szakmai képzések és az oktatás fejlesztését emelték ki. A stratégiában külön fejezetben jelenik meg a vendéglátás, az egészségturizmus, az üzleti és konferenciaturizmus és a vallási turizmus.
A stratégia a következő 10 év turizmusának nagykönyve, zsinórmértékként szolgál a turizmus minden cselekvő szereplője számára. Fő üzenete, hogy a turizmus és a vendéglátás nem csak foglalkozás, hanem hivatás. Az a közös cél, hogy a szektor képviselői másoknak is átadjanak abból az élményből, amelyet Magyarország jelent számukra, és azért dolgoznak, hogy megoszthassák az ország iránti szeretetet – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A Stratégiához illeszkedő fejlesztésekhez minden eddiginél nagyobb mértékű, több mint 820 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2030-ig. Végrehajtásával Magyarország elfoglalhatja méltó helyét a világ turizmusában.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 továbbfejlesztése és a turizmus stratégiai irányok újragondolása 2 szempontból lett időszerű 2020-2021-ben. Az eredeti stratégia elfogadása óta eltelt 3 év, illetve a 2020-2021-es COVID-19 járvány hatásai alapjaiban változtatták meg az ágazat működési körülményeit, illetve Magyarország versenyhelyzetét.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 részletes javaslatokat fogalmaz meg a következő, kiemelten fontos területekkel kapcsolatban:
- A korábbi kínálat- és termékalapú megközelítést kiegészíti egy erős kereslet- és igényalapú szemléletmóddal, aminek következményeként a Stratégia súlypontja eltolódik a fejlesztések irányából az értékesítés felé. A stratégiaalkotás során a részletesen vizsgált külföldi és belföldi utazószegmensek igényei a marketing és az értékesítés, valamint a fejlesztések terén is meghatározó szerepet játszottak.
- Az ágazatirányításban egy új modell kerül meghatározásra, amely során az ágazatirányítás kiegészül egy desztinációs szinttel. Az új desztináció-menedzsment szervezetekből álló hálózat összekapcsolja a központi irányítást a turisztikai térségekkel.
- A munkaerő minőségének javítása érdekében az MTÜ nagyobb szerepet vállal az oktatásban és a karrierút- formálásban.
- Az ágazat digitalizációja kapcsán egyértelmű cél, hogy a digitális megoldások végigkísérjék és támogassák a teljes utazási folyamatot. A digitális megoldások fejlesztésében és összekapcsolásában az MTÜ mellett az ágazati szereplőknek is aktív szerepet szükséges vállalniuk a vendégélmény javítása érdekében.
- A fenntarthatóság stratégiai célként szerepel. A fenntarthatóságot előtérbe helyező fejlesztéseken túl az ágazati szereplők központi minősítést tanúsító ágazati védjegyek elnyerésével tudnak ebben részt venni.
Érdekelnek az utazós hírek? Akkor Neked szól a Turizmus hírek Facebook csoport.
Ha útleírások, szállás vélemények érdekelnek, akkor vár a Wellness, Utazás, Élmények csoport.
