A szabadság szent. A cikkben azt járom körbe, hogy milyen jogaink vannak és milyen esetekben kérheti azt a munkáltatónk, hogy szakítsuk meg a szabadságunkat. A jogi rovat a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító támogatásával és szakértőik segítségével működik a Spabook lapjain.
A szabadság mindannyiunk számára jól megérdemlet pihenést jelent, a cégek számára pedig biztosítja, hogy a munkavállalók pihenhessenek és optimális szinten teljesíthessenek a termelésben.
A szabadság szent. Lehet mégis jogszerű a szabadság megszakítása?
Személy szerint kizártnak tartom, hogy olyan munkahelyen dolgozzak, ahol nem én vagyok az egyetlen, aki saját jogán eldönti, mikor mehet szabadságra. Sok olyan munkahely van, ahol ez lehetetlen, igazodni kell a termelés szezonalitásához, és történhetnek vészhelyzetek is.
Most nyáron különösen aktuális a kérdés, hogy akkor elképzelhető-e, hogy búcsút kell mondanunk a betervezett szabadságunknak? Egyáltalán, miként lehetséges a szabadság megszakítása? Előfordulhat-e ilyen és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Mit mond a jog a szabadság megszakítása esetével kapcsolatban?
A jog azt mondja, hogy igen, lehetséges, hogy a munkáltató – bizonyos, azonban a törvényben meghatározott és bizonyított feltételek fennállása estén – a munkavállalót visszahívja szabadságáról.
A szabadságról munkavégzésre történő visszarendelés – azaz a szabadság megszakítása – semmiképpen sem lehetséges önkényes, nem függhet a munkáltató kénye-kedvétől. A feltételeket a Munka Törvénykönyve egyértelműen meghatározza.
Alapszabadság, pótszabadság
20 nap alapszabadság mellett életkortól, gyermekek számától függően számos jogalappal kaphatunk pótszabadságokat. Arról nem szokott szó esni, hogy mi van akkor, ha a szabadságot mégsem tudja kivenni a munkavállaló, vagy ha a szabadság megszakítására utasítja Őt a munkáltató.
A munkaadót és a munkavállalót a munkaviszony keretein belül általános együttműködési kötelezettség terheli. A munkavállalónak a szabadságos könyvben meg kell jelölnie, azt, hogy milyen telefonszámon lenne elérhető. A munkáltató azonban nem élhet vissza azzal, hogy „zavarja” minden apró-cseprő kérdéssel a munkavállalót. Ugyanakkor, ha a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amely őt nélkülözhetetlenné teszi, akkor elképzelhető az, hogy elérhetővé kell lennie a munkáltatója számára.
A konkrét munkajogi szabályok
A Munka Törvénykönyve kifejezetten rendelkezik arról, hogy a munkáltató mikor utasíthatja a munkavállalót a szabadságának megszakítására és a munkavégzésre. A 123.§ alapján a munkáltató kizárólag kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan veszélyeztető ok esetén utasíthatja a munkavállalót a szabadságának megszakítására.
Ezen a ponton kiemelendő, hogy valóban minden szónak jelentősége van! A munkáltatónak nem elég általánosságban hivatkoznia a fontos gazdasági érdekre, hanem bizonyítania is szükséges azt. Ezek az esetek tipikusan a munkaviszony megszüntetése kapcsán válnak jelentőssé, leginkább akkor, amikor valamelyik fél emiatt megszünteti a munkaviszonyt és ennek jogellenessége miatt, bíróság elé kerül az eset. Ugyanakkor a munkaviszony megszüntetésének hiányában, komoly kárigénye is keletkezhet a visszarendelésből eredően a munkavállalónak.
A munkavállalói kártérítési igény
Ha a munkavállaló eleget tesz a munkavégzési kötelezettségének és emiatt kiadása merül fel (lemondott út, plusz utazási költség), akkor a felmerült kárát és igazolt költségeit a munkáltatnak meg kell térítenie.
A pórul járt munkavállalónak érdemes számlát, bizonylatot kérnie minden felmerülő költségről. Amennyiben szóban kapta azt a munkáltatói utasítást, hogy azonnal térjen vissza, javasolt mindennek megerősítését írásban is kérnie. Mindezek a munkavállaló későbbi bizonyítási kötelezettségéhez volnának szükségesek, amennyiben jogvita alakulna ki a felek között.
