Merre tovább turizmus: a rezsiválság árnyékában, lehetőségek kapujában – XI. Országos Turizmus Konferencia

by Kassay Tamás
országos turizmus konferencia 2022 Pécs

2019 óta a turizmus felült egy hullámvasútra, amely szinte kiszámíthatatlanul veszi a lejtőket és emelkedőket. Az Országos Turizmus Konferencián a szakma képviselői elemzik a turizmus helyzetét, 4 szekcióban 30 előadásban osztják meg egymással a legújabb kutatási eredményeiket, és a turizmus aktuális alakulásával kapcsolatos tapasztalataikat.

A magyar turizmust idén a rezsiválság, az alacsony és elértéktelenedő bérek, a szomszédos ukrajnai háború és a továbbra is erős szürke foglalkoztatás a vendéglátásban határozzák meg. Ezek az erőteljes hatások a 2020-as koronavírus válságban elszenvedett teljes leállás, az azt követő gyors fellendülés, majd a fokozódó bizonytalanság és a munkaerőhiány által megcincált piacon jelentkeztek, anélkül, hogy az iparág konszolidálódni tudott volna. Az utazási hajlandóság továbbra is magas, az emberek keresik az élményeket. A kérdés: meddig engedhetik meg maguknak?.

XI. Országos Turizmus Konferencia a Pécsi Tudományegyetemen

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet Turizmus Tanszéke idén 11. alkalommal rendezte meg az Országos Turizmus Konferenciát, amely alkalmat teremt a turisztikai kutatások eredményeinek és az aktuális turizmus trendek, tapasztalatok hazai eszmecseréjére.

Amikor 2019-ben, az „utolsó békeévben” a turizmus specialistái is csak ismerkedtek a reziliencia fogalomkörével és elméleti modellekben próbálták alkalmazni a turizmusra is, nem gondolták volna, hogy az élet hamarosan igazi próbát tesz. Az elkövetkező két év a turizmus és a szorosan kötődő vendéglátás számára a legkeményebb reziliencia próba volt. A pandémia okozta teljes lezárástól a nyári szezonok felpörgő forgalmáig, volt mély hullámvölgyben és a csúcsokat is megjárta a turizmus. A pandémia enyhülő hullámait követően a súlyos munkaerőhiány, majd az energiaárak emelkedése, a gyorsuló infláció és a térségben kitörő háborús válság cunamiként támadt újra. Mindeközben a vendégkör szeretett volna visszatérni a válságok előtti utazási-üdülési szokásaihoz. A kialakult helyzet elemzése, értékelése, a kibontakozó tendenciák felvázolása igazán aktuális feladat – áll dr. Szabó Géza, a szervezőbizottság elnökének megnyitó szövegében.

4 szekcióban 30 előadás a XI. Országos Turizmus Konferencián

A konferencia dr. Aubert Antal, egyetemi tanár megnyitó beszéde után plenáris előadásokkal kezdődött.

Barcza Attila, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnöke, a Turisztikai Albizottság elnöke „A hazai turizmuspolitika aktuális kérdései” előadásában összefoglalta a korábbi 3 év kihívásait és a kormányzat által erre adott válaszokat. Kiemelte a Kisfaludy program sikerét, amellyel kapcsolatban előrevetítette, hogy egy újabb program körvonalazódik, amely az energiahatékonyság növelését tűzi ki célul, mert a turizmus csak ilyen módon válik fenntarthatóvá.

Kitért az NTAK által szolgáltatott adatok fontosságára, ugyanakkor elismerte az NTAK-hoz kapcsolódó észrevételek jogosságát.

Az NTAK kötelező bevezetését elhalasztották újabb 6 hónappal a vendéglátó szektorban működő vállalkozások számára, tekintettel az iparág jelenlegi nehézségeire.

– emelte ki Barcza Attila.

Dr. Karsai Árpád tett fel kérdést az előadáshoz kapcsolódóan:

Mennyiben és miben is  járult hozzá a fejlesztési térségek meghatározása a 2019 év üzleti teljesítményéhez? Ugyanis a szakmában igen sokan úgy vélekedünk, hogy a 11 térség kialakítása és az ország további részének kihagyása a turizmus fogadóterületekben való meghatározásban, a márkázás, marketing-kommunikáció stb. támogatott területeibe való bekerülésből: megfosztja e területeket az ilyenfajta erősített marketingtől, e területek szinte a turizmus Trianonjává lettek (fogalom copyright Bódis Gábor). Ha mégis elfogadjuk, hogy jó a kiemeltnek mondott térségek marketingtevékenységét magas sebességre kapcsolni, szakmai erővel, támogatással kell felruházni a DMSZ-ek létrehozásával, akkor ezek a DMSZ-ek mikor kezdik meg működésüket? Fontos lenne látni a 11 desztinációra vonatkozó adatgyűjtéseket, mint új statisztikai egységeket. Boldogok vagyunk, hogy az NTAK új szemléletű valós időben történő digitális rendszere felépült, de nem látjuk ezeket az adatokat, például épp a desztinációk adatai elérésében sem látjuk vívmányait. Sőt már a KSH -ban is nehezebb lett leásni a településszintű adatokig.

Barcza képviselő úr válaszában nyitottan állt a kérdéshez és biztosította arról a megjelenteket, hogy a kritikákat, észrevételeket nyitottan fogadják és megfondolják. A DMSZ-ekre kitérve elismerte, hogy lassan állnak fel, de a gazdasági válság is akadályozza ezt a folyamatot. Kiemelte, hogy volt ahol bizonyosan előnye volt a felülről való tervezett fejlesztéseknek, mert két település feleslegesen ugyanazt a (aktív turizmus) beruházást pályázta volna a Kisfaludy Programból , de így a duplázásnak sikerült elejét venni.

A következő előadást Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens és Kovács Boglárka Dóra a Villány-Siklósi Borút Egyesület elnöke tartotta „A Villányi Borvidék helyi termék védjegyrendszere” címmel. Látványos eredményeket mutattak be a helyi bormarketing területén, kiemelve a személyes márkák és a közösségi média marketing fontosságát.

A szakemberek az alábbi szekciókban konzultáltak a hazai turizmus helyzetéről

I. Szekció: Digitális turizmus, kihívás és/vagy esély?

Szekcióelnök: Schmidt Ferenc, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének dél-dunántúli régióvezetője.

Előadók:

  • Schmidt Ferenc: Akinél az adat, annál a hatalom,
  • Irimiás Anna – Jancsik András – Michalkó Gábor: Jó helyek az Instagram-univerzumban
  • Wirth Gábor – Köbli Ádám: A vár- és kastély turizmus helyzete és fejlesztési lehetőségei Magyarországon
  • Pfening Ágota – Jászberényi Melinda: Digitális nomádok a fenntartható turizmusban, kihívás és/vagy esély?
  • Szabó Balázs Attila: Online térhasználat az LMBTQ turisztikai szegmens körében
  • Ilyés Noémi: Turizmusinnováció a posztcovid időszakában
  • Gászné Bősz Bernadett: A virtualitás helye a várakban
országos turizmus konferencia 2022 Pécs

II. Szekció: Arccal a belföld felé

Szekcióelnök: dr. Szabó Géza, tanszékvezető egyetemi docenss, PTE TTK FFI

  • Rátz Tamara – Szalai Katalin: A Budapest környéke turisztikai térség kulturális és örökségturisztikai lehetőségeinek vizsgálata egy V4 projekt keretében
  • Sass Enikő – Kiss Emese Erzsébet: A magyar gasztronómia helye és szerepe Kárpátalja turizmusában, avagy 10 éves a Magyar Konyha Hete gasztronómiai program
  • Angler Kinga: A DiningCity Országos Étterem Hét déldunántúli tapasztalatai
  • Schultz Éva – Szeidl Klaudia: A szabadulószobától a népművészetig – A kreatív turizmus megjelenése a tájházakban
  • Nagy László: A Velencei-tó turizmusának aktuális kihívásai – innen csak felfelé!?
  • Gyurkó Ádám: Mi lesz veled Eger? Már nem a Barokk Főváros Magyarország egmeghatározóbb kulturális turisztikai termékekre építő települése?!
  • Csapody Bence: Rövid értékláncok és felelős vendéglátási ökoszisztéma – A termelők és vendéglátóhelyek vizsgálata a helyi alapanyagok tükrében

III. Szekció: Arccal a belföld felé II.

Szekcióelnök: dr. Gyuricza László, egyetemi docens, PTE TTK FFI Turizmus Tanszék

  • Gyuricza László: Külföld vagy belföld? Covid után merre tovább?
  • Behringer Zsuzsanna – Kulcsár Noémi – Hinek Mátyás – Petrik Anna – Tevely Titanilla: Utazások belföldön 2020-2022 között – avagy az utazási preferenciák és attitűdök változása a desztinációválasztás, a biztonság és higiéné, valamint a fenntarthatósági szempontok érvényesülése alapján
  • Eylül Balaban – Keller Krisztina: A lassú turizmus a nemzetközi szakirodalomban
  • Kundi Viktória: Fogyasztói jogok a turizmusban
  • Juhász-Dóra Katalin: Akciók és reakciók – új perspektívák a szállodaiparban
  • Vasvári Mária – Benkhard Borbála: Tisza-tavi szállások a pandémia előtt, alatt és után: hol a reziliencia?
  • Karsai Árpád – Erdélyi Éva: Kényszerpályából sikertörténet a láthatatlan turizmusban. Egy kisváros a kitörés útján
  • Debreceni János – Fekete-Frojimovics Zsófia: A reziliencia értelmezési keretei a turizmuskutatásban

IV. Szekció: Közösségi márkák a turizmusban

Szekcióelnök: dr. Aubert Antal, egyetemi tanár, PTE TTK FFI Turizmus Tanszék

  • Aubert Antal – Nod Gabriella: TDM szervezetek helye egy megváltozott rendszerkörnyezetben
  • Horeczki Réka – Gonda Tibor: Az Európa Gasztrorégió Cím elnyerésének lehetséges hatása Baranya Megye vendéglátására és gasztroturizmusára
  • Máté Andrea: Közösségi márkák a borpiacon
  • Kovács Dezső: Egy „Fehér Folt” végtelen színessége – Születőben a Kelet Mecseki és Hegyháti Gasztrorégió?
  • Kassay Tamás: Közösségi média, influencerek és privát márkák használata a desztináció menedzsmentben
  • Raffay Zoltán: Akadálymentes desztinációk: a fogyatékkal élők utazásának megkönnyítése (vagy lehetővé tétele) közösségi kezdeményezéssel
  • Mókusné Pálfi Andrea: Influenszerek világa – magyar utazók az Instagramon
  • Branauer Zsófia: A Pécsi Egyetemi Borbirtok, mint márka elhelyezkedése a regionális piacon