Budapest után Siófok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred, Bük, Zalakaros, Gyula, Sárvár, Szeged, Eger voltak a legnépszerűbb fürdővárosok az első féléves adatok alapján. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint az év első hat hónapjában ezeken a településeken valósult meg az összes vidéki vendégéjszaka-szám közel egyharmada, nyáron pedig ez az arány több mint a kétszeresére nőtt. – közölte az MTÜ.
Országszerte nagy forgalmat bonyolítottak nyáron a fürdővárosok
A fürdővárosok jelentőségét jól mutatja, hogy az összes vidéki vendégéjszaka 59%-a ezeken a helyeken realizálódott nyáron. A legnagyobb vendégforgalmat a szállodákban, illetve a magán- és egyéb szálláshelyeken regisztrálták, és egyes tóparti településeken a kempingek is jelentős forgalmat bonyolítottak. A nyári hónapokban a legkedveltebb hazai, fürdővel vagy fürdőzésre alkalmas vízparttal rendelkező településekhez még két balatoni város is csatlakozott: Balatonlelle és Zamárdi.
A nyári hónapokban a vendégkör meghatározó részét a hazai turisták adják, Zalakaros, Balatonfüred és Siófok esetében például a vendégek több mint 70 %-a hazai. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján látható, hogy az ország mely részéből érkeztek leginkább a vendégek. Az öt legnépszerűbb fürdőtelepülés közül a balatoniak azok, amelyek a fővároson és Pest vármegyén kívül az ország távolabbi vármegyéiből is vonzották a vendégeket a főszezonban. Siófokra például Borsod-Abaúj-Zemplénből, Balatonfüredre pedig Győr-Moson-Sopronból is érkeztek hazai turisták, nemcsak a közeli vagy szomszédos vármegyékből.
Meghatározó nemzetközi vonzerővel fürdővárosaink közül többek között Hévíz és Hajdúszoboszló bír, ahol a nyári hónapokban a külföldi vendégéjszakák részesedése megközelítette vagy elérte az 50%-ot.
Fürdőtelepüléseinkre – változó sorrendben – elsősorban a németajkú piacokról (Németország, Ausztria), illetve a visegrádi országokból érkeztek a nemzetközi turisták, míg Balatonfüredet az osztrákok helyett a hollandok kerestél fel nagyobb számban.
Az NTAK adatokból az is látható, hogy egy-egy fürdőnket mely országok turistái keresik leginkább. Ez alapján a románok kedvence Gyula, a lengyelek elsősorban Hajdúszoboszlót kedvelik, míg Sárvárt a csehek látogatják legnagyobb számban.
A fürdővárosok vendégeinek korosztályi összetétele:
A legidősebb, döntően szépkorú vendégkörrel Hévíz rendelkezik, a TOP fürdővárosaink közül éppen itt pihent a nyáron a legidősebb vendég, egy 100 éves kínai férfi.
Zalakaros és Hajdúszoboszló valódi családos desztinációk, az előbbiben a vendégek 31%-a volt gyermek- vagy kiskorú, és arányuk utóbbiban is elérte a 27%-ot.
Siófokon a vendégek 27%-a tartozott a tipikus fesztiválozó korosztályba, a 19-34 évesek közé.
A fürdővárosok népszerűsége egész évben, de a főszezonban kiemelten jelentős.
A forgalom ösztönzése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség június végéig külön marketingkampány keretében is népszerűsítette a vízi élményeket a belföldi és a legnagyobb nemzetközi küldőpiacokon. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az akció főszereplői maguk a szolgáltatók voltak, vagyis azok a szálláshelyek és vendéglátó üzletek, turisztikai attrakciók, amelyek vizes feltöltődést kínáló, kedvezményes és egyedi ajánlatokat nyújtanak az utazóknak.
Spabook vélemény: jól látható, hogy azok a városok a legnépszerűbb úti célok, amelyek rendelkeznek fürdővel, ugyanakkor a fürdők küzdenek a magas költségekkel, és a sok esetben nemzetközi összehasonlításban alacsony jegyárak ellentmondásával. Fontos lenne a fürdőket mint elsődleges vonzerőt kiemelten támogatni, mert a turisták költéseinek jelentős része nem a fürdőkben, hanem a fürdők köré települt egyéb szolgáltatóknál, szálláshelyeknél, éttermeknél, attrakcióknál csapódik le.
Tehát, a turistamágnes kincsünkbe tartozó fürdők összességének fejlesztése közös érdek, nélkülük a környékbeli vállalkozások sem tudnának ilyen fokon prosperálni.
