Október 17-én délelőtt rendezték meg a Portfolio makrogazdasági konferenciáját, amelynek nyitó szekciójában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormány gazdaságpolitikai terveit, többek között kiemelten foglalkozott a turizmus egyik olyan szektorával, amely a lakhatási körülményeket érinti és befolyásolja, amely nem más, mint közkeletű nevén airbnb-zés, szakmaibb nyelven szólva magánszálláshely üzemeltetés. Airbnb tiltásról egyelőre nem, befagyasztásról viszont született döntés és adóemelés is várható.
Nagy Márton kijelentette, hogy Budapesten lakhatási válság van, két évig nem adnak ki új engedélyeket az Airbnb-re
Nagy Márton a megfizethető lakhatásról szólva kiemelte, hogy bár az inflációt sikerült megfékezni, a lakásárak esetében az árak jelentősen emelkednek, tehát ezen a területen magas az infláció. Ennek ellensúlyozására évente 25 ezer új lakást kell építeni, és megfizethető lakhatást kell biztosítani a kormánynak.
Miközben a lakásvásárlások száma növekszik, a lakásépítések száma stagnál, ami természetes módon vezet a magas inflációhoz ezen a piacon. Budapesten és Debrecenben már 12 évre van szükség egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Budapesten a lakásbérleti piac aránya 18-20 százalék, ebben pedig még nincsenek benne a nem hivatalosan kiadott lakások. Egy budapesti fiatal havi jövedelmének 40-60 százalékát kell lakbérre fordítania, ha nem saját ingatlanban él. Az OECD szerint, ha ez az arány meghaladja a 30 százalékot, akkor az adott városban lakhatási válság van.
„Budapesten ez sokkal magasabb, egyérteélműen lakhatási válság van. A lakásárak elszabadultak, és jelenleg nincs ami megállítsa” – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton elmondása szerint Budapest kiemelt figyelmet kap a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében, azzal a céllal, hogy a négyzetméterárak megfizethető szinten maradjanak, például Budapesten 1 millió forint alatt.
Szigorítani fogják az Airbnb-szabályozást Budapesten
Az új jogszabály bevezetésétől számítva két évig nem lehet majd engedélyt kiváltani rövid távú lakáskiadásra Budapesten, és adóemelést is terveznek. (Pontos dátum nem hangzott el, de vélhetően 2027. január 1-ig lehet életben ez az intézkedés, valószínűleg 2025. január 1-től. Ugyanakkor már most is 90 nap az újonnan igényelt szálláshely-minősítés elvégzésének határideje, ezután következik csak az engedélyek kiadása. Ez nagy eséllyel azt jelenti, hogy akinek eddig nem volt elindított folyamata, annak már nem is lesz, mert nem fog beleférni a határidőkbe – a szerk.)
A miniszter szerint a megfelelő számú kollégiumi férőhely biztosítása az egyetemek feladata lenne, de eddig nem érkezett megkeresés a kormányhoz ezen a téren. Emellett a lakásbérleti díjak és szerződések vonatkozásában is további szigorításokat terveznek.
Spabook vélemény: Az új magánszálláshelyek nyitásának tiltása első ránézésre nem csupán a lakhatási válság szempontjából jó hír, hanem a már piacon lévő magánszálláshely üzemeltetők számára is versenyelőnyt biztosít. A robbanásszerűen megnövekedett airbnb kínálat miatt az új belépőknek már jellemzően eddig sem javasolták „társaik”, hogy a rövid távú piacra lépjenek, mert egy szűkebb, igen jól pozicionált rétegtől eltekintve megfigyelhető volt a foglaltsági szint visszaesése. Másképp mondva, a piac már telítődött, amelyről a tulajdonosok és a piacra újonnan belépők mintha nem kívántak volna tudomást venni – a saját kárukra sem.
Szintén figyelemreméltó a miniszter azon megjegyzése, hogy az 1 millió forintos négyzetméter árat tartja elfogadhatónak és kívánatosnak. Ha a tőzsdén történne olyan, hogy egy tőzsdei vállalat vezére nyilatkozik arról, szerinte mennyi a reális ára a cég részvényeinek, akkor néhány perc alatt indul meg a befektetői reakció abba az irányba, hiszen a tőzsdei várakozások és az ottani transzparencia kikényszeríti ezt. A lakáspiacon nem várható hasonló azonnali reakció, de a befektetőknek azért érdemes észben tartani ezt a kijelentést, mert jó eséllyel az fog történni, hogy olyan beruházásokat indít majd az állam és olyan szabályozási intézkedéseket hoz, amellyel a jelenértéken 1 millió forintos négyzetméterárat tudja majd megtartani a jövőben is, reálértéken.
A vállalás bátor, meglepő, de a kollégiumi férőhelyek növelésének szándékával komolynak tűnik, ugyanis a legnagyobb piaci hatást azzal lehetne elérni, ha tömegesen épülnének modern, minőségi kollégiumok, amelyek képesek egy közepes szálloda szolgáltatás szintjén ellátni a hallgatókat portaszolgálattal (de nem iskolarendőrséggel), közösségi terekkel, fitness szolgáltatásokkal, magánszobákkal, szobánként zuhanyzóval, emeletenként közös konyhákkal.
Amennyiben az egyetemista hallgatók keresletének nagy része kiesne az albérleti piacról, azonnali árvisszatartó hatása lenne a bérleti díjakra, azon keresztül pedig a megtérülés időhossza miatt az ingatlanárakra is. Helyes szándék a kollégiumi férőhelyek jelentős növelése, kívánatosnak tartjuk, hogy ez mielőbb megvalósuljon.
Ezen a ponton hívjuk fel a figyelmet a vendégmunkások elhelyezésének jelentőségére is munkásszállók építésével, mert a diákok helyére ők fognak robbanásszerűen érkezni a következő években, és nem helyes, ha nekik engedjük át a terepet, hiszen őket a munkáltatóik jellemzően 6-8-10 fős szobákban, avagy lakásokban helyezik el és így jóval magasabb havi bérleti díjat tudnak kifizetni egy ingatlanért, mintha az egy magyar fiatal pár lenne, és fejenként még így is sokkal olcsóbb a cég számára.
Kíváncsian várjuk a szigorított adózási szabályok részleteit is. Vélhetően jelentős adóteher növekedés várható, ahogyan az a KATA eltörlésekor érintett többszázezer egyéni vállalkozót is, akik esetében évente több millió forintos adóteher növekedés realizálódott.
