A kormány elfogadta a gyorsvasút megteremtésének koncepcióját, így 1 milliárd eurós beruházással 27 kilométernyi vasút épülhet meg Kőbányától Monorig, ezzel bekötve az országos gerinchálózatba a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten a repülőtéren tartott sajtótájékoztatón.
Debrecenből vagy Győrből is elérhető lesz közvetlenül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Nagy Márton szerint a gyorsvasút esetében a Nyugati pályaudvarról indulva 20 perces menetidőre lehet majd számítani, a jegyár pedig 3000-4000 forint körül alakulhat, ami a taxival összehasonlítva igencsak versenyképes. A beruházás koncesszió keretében valósulhat meg, ehhez nemzetközi tendert fognak kiírni.
Spabook-vélemény: a gyorsvasútra óriási szükség van, a Nyugat pályaudvar viszont nem a legmegfelelőbb lokáció, ugyanis ezzel sem Kelet-Pest, sem Dél-Pest, sem Dél-Buda nem tud mit kezdeni, így továbbra is gyorsabb és egyszerűbb – na meg persze drágább – lesz autóval a reptérre utazni. Ezért a Nyugati pályaudvarról indulás esetén érdemes lenne Budapesten belül 2 megállóhelyet beiktatni, ami nagyjából 5 perccel hosszabbítaná meg a menetidőt.
Nagy Márton szerint a turizmus és a gazdaság fejlesztésének a színtere a repülőtér, ahol tavaly 17,6 millió ember fordult meg, az idén ez a szám megközelíti a 20 milliót. Az áruszállítás is nagyot ugrott idén, hiszen 50 százalékos növekedést könyvelhet el, megelőzve ezzel Bécs után Münchent is a cargo tekintetében.
A miniszter elmondta, hogy 20 év után visszaszerezték a repülőteret, és úgy látják, hogy akár 15 éven belül is meg fog térülni ez a befektetés, hiszen az üzleti terveket körülbelül 10 százalékkal haladja meg a repülőtér teljesítménye. Ez nemcsak a magyar állam szerepvállalásának köszönhető, hanem a stratégiai partnerüknek a VINCI-nek is – emelte ki, hozzátéve: ez jó példa arra, amikor az állam és a magánszektor jól működik együtt, és jól gazdálkodik.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy az infrastrukturális fejlesztések további három lépést foglalnak magukban
Az első a repülőtér 3-as termináljának megépítése, amelynek 2026 márciusában fogják az alapkövét lerakni. Ez a beruházás 1 milliárd euróba kerülhet, és több ütemben valósulna meg 2035-re. A fejlesztéssel a repülőtér kapacitása akár 40 millió utasra emelkedhet. A második egy új holding megalapítása, amely magában foglalja a HungaroControlt, a BUD-ot, valamint Debrecent és Sármelléket is. A miniszter elmondása szerint a polgári légi közlekedésben a HungaroControl és a BUD által képviselt „know-how-t” ezeken a repülőtereken is alkalmazni fogják. Harmadikként pedig a középtávú tervek között szerepel, hogy vidéken új cargo repteret alakítsanak ki.
Nagy Márton újságírói kérdésre a repülőteret érintő fejlesztések gazdasági hatásairól elmondta, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 40 milliós utasforgalmának elérése a forgalom duplázódását jelenti. Ezáltal Budapest és remélhetőleg a vidéki turizmus is emelkedik, aminek jelentőségét mutatja, hogy jelenleg a turizmus adja a GDP 15 százalékát, és a most bemutatott fejlesztések megvalósulásával ez a szám 18 százalékra emelkedhet.
A turizmus világának inspiráló híreiért csatlakozz csoportunkhoz, kövess Instán és TikTok-on is, iratkozz fel hírlevelünkre!
