A héten ismét szárnyra kapott az a hír, amely szerint állami tulajdonba kerülni a Budapest Airport többségi tulajdonrésze. A hírt a jelenlegi tulajdonos azóta megerősítette és jelen állás szerint tárgyalások kezdődnek a felek között. A tranzakció ugyanakkor nem csupán pénzügyi és üzemeltetésbeli kérdés, hanem a reptér működéséból fakadó negatív externáliák esetén jogi és etikai is, némi anyagi vonzattal.
A reptér által okozott károkat még az adásvétel előtt szükséges megtéríttetni a jelenlegi tulajdonossal, hivta fel erre a fontos momentumra a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége a weboldalán közzétett írásban.
A ferihegyi repülőtér többségi állami tulajdonba kerülése előtt rendezni kell a reptér által eddig okozott környezeti és társadalmi károkat.
Amennyiben a kárrendezés az adásvételig nem történne meg, akkor a reptérbővítést finanszírozó Európai Beruházási Bank és a Budapest Airport Zrt. cég súlyos mulasztását majd a jövőben minden magyar adófizető fizetné meg.
A Szövetség közleményét az alábbiakban változtatás nélkül közlöm:
A ferihegyi repülőtér (hivatalosan: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, cégnév: Budapest Airport Zrt.) fejlesztése évek óta zajlik. A projekt fő hitelezője az Európai Beruházási Bank, EBB. A bank normái előírják, hogy a projektek feleljenek meg az EU-s környezetvédelmi jognak; ennek ellenére a Bank nem követelte meg a projekt környezeti hatásvizsgálatát, nem kérte be a környezetvédelmi engedélyeket, és az éghajlati hatások vizsgálata is elmaradt. Ezt az EBB Panaszmechanizmusa is elismerte, de a bank és a repülőtér azóta sem pótolta a mulasztásokat.
“Amennyiben a magyar állam többségi tulajdont szerez a reptéren, úgy az ezzel járó problémákat is magára veszi. Éppen ezért az EBB által elismert teendőket az eladó félnek még az adásvétel előtt rendeznie kell, és ezt az államnak mint vásárló félnek az adásvételi tárgyalás során megkövetelnie”
– nyilatkozta Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársa.
A repülőtér bővítését finanszírozó Európai Beruházási Bank a honlapján (közvetlenül a bank elnöke képe mellett) büszkén állítja, hogy az Európai Unió bankjaként segíti a fenntartható fejlődés eljuttatását mindenki számára (”The EIB is the bank of the European Union. We invest in a sustainable future for all”). Valójában a bank nem tette elérhetővé a finanszírozott projekt információit, és a reptércég eddig nem folytatott érdemi egyeztetéseket az érintett lakossággal. Környezetvédő szervezetek azóta is igyekeznek kicsikarni a cégtől és az EBB-től a kötelező intézkedéseket.
A civilszervezetek felhívják a figyelmet: az utazáshoz való jog nem sértheti az egészséges környezethez való alapjogot.
A zajvédelmi zónákat megbízható adatok és érdemi lakossági konzultáció alapján ki kell terjeszteni. A leginkább érintetteknek fel kell ajánlani az ingatlanuk értékcsökkenését fedező kárpótlást és az eddig elszenvedett egészségügyi és környezeti károkért való kompenzációt.
“Ha ez az adásvételig nem történne meg, akkor az Európai Beruházási Bank és a Zrt. mulasztását a közeljövőben minden magyar adófizető fizetné meg, ráadásul duplán: az egészségével és a pénzével” – mondta Dönsz-Kovács Teodóra.
Frissítés szeptember 19-én: a Kúria hatályon kívül helyezte a reptér környezetvédelmi engedélyét, így a létesítmény azzal 2012 óta nem rendelkezik. Az EBB ennek fényében nem valószínű, hogy hitelezhetőnek tartana egy újabb fejlesztést.
2021-ben az Európai Beruházási Bank (EBB) Panaszmechanizmusa megállapította, hogy a Budapest Airportnak a Bank által finanszírozott bővítése sérti az EU környezetvédelmi jogszabályait és a Bank környezetvédelmi és társadalmi normáit. A Panaszmechanizmus ajánlásait azonban mindmáig nem érvényesítették, a feltárt hiányosságokat nem orvosolták.
Az EBB Panaszmechanizmusának döntéséről és végrehajtásáról a Tovább titkolózik a budapesti reptér című anyagban lehet olvasni.
