A Kormány rendelete azt jelenti, hogy minimum 4000 forinttal megdrágulnak a repülőjegyek, ami az olcsó fapados utazások árát jelentős mértékben emeli. A check-in, avagy felszállási adó egyébként más országokban már létező gyakorlat,
Légitársasági különadó alapja
A légitársasági különadó azokra a légitársaságokra vonatkozik, amelyek gépei Budapestet érintik járataikon, rájuk fogják terhelni az utasonként nagyjából 10-15 eurós terhet – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint ez gyakorlatilag az összes Európában üzemelő légitársaságot érinti.
A bevezetésre kerülő légitársasági különadó alapja a Budapesten felszálló utasok száma.
A budapesti repülőtér utasszáma 2022-ben elérheti a 7 millió utast, az elhalasztott utazások miatt pedig nagyon gyorsan elérheti akár a 2019-es szintet is, ezzel magyarázza a kormány az adófajta bevezetését. A miniszter várakozása szerint az adót többségében a Budapesten átszálló, tipikusan külföldi utasok után fogják megfizetni – pontosabban a légitársaságok az ő jegyáraikban fogják ezt a terhet érvényesíteni, továbbhárítani – a szerk.
A légitársasági különadó angolul departure fee, vagy checkin-fee
Nagy Márton szerint Európában több országban is van ilyen adó, példaként említette Franciaországot, Hollandiát, Németországot, Norvégiát és Svédországot. Van, ahol az adó mértéke az út hosszától függ, ezért zöld adónak is tartják néhány helyen. A magyar kormány a földi kiszolgálásra (ground handling, jelenleg a Celebi) terheli az adót, amit azok beszednek a légitársaságoktól. A légitársaságok minden további nélkül közvetlenül továbbháríthatják ezt a 10-15 eurós terhet az utasokra, de többnyire külföldi utasok azok, akik miután megérkeznek Magyarországra, később fel is szállnak innen, így fizetik a díjat. Ezt extraprofitadó mellett kreatív adónak is nevezte a miniszter. A pontos részletszabályok a Magyar Közlönyben fognak megjelenni hamarosan.
Spabook vélemény: turizmus szakportálként pártpolitikai véleményt nem fogalmazok meg, de a turizmusra vonatkozóan azért néhány gondolatot hozzátennék.
A helyzet az, hogy valóban kreatív adóról beszélünk, mert a repülőjegyek árazása dinamikus. Lényegében nincsen ennél dinamikusabban árazott fogyasztói szolgáltatás, az árak akár percenként is változhatnak a beállított automatizmusok alapján. Egészen nehéz lenne kimutatni, hogy melyik jegy ára mennyivel növekedett – mondhatni lehetetlen is lenne. Sőt, lehetnek olyan légitársaságok, akik akár az adó miatt, marketing jelleggel meghirdetnek majd 4000 forintnál olcsóbb repülőjegyeket. Megtehetik, mert az adót utólag kell megfizetni, nincsen 1:1-ben összekötve a repülőjeggyel.
Útlemondásokra, utasok lemorzsolódására nem lehet számítani, mert a 10-15 euró körüli összeg egy jobbféle pizza ára, tehát egy külföldi út költségvetésébe bőven belefér. A filléres, 1600 forintos és társai jegyeknek azonban így minden bizonnyal búcsút inthetünk.