Mindenkinek van egy kávés sztorija. Egy illat, egy íz, egy pillanat, amihez emlékek kötődnek. A török kávé ennél is továbbmegy: egy ötszáz éves hagyomány, ami ma is összeköti az embereket. December 5-én ennek a történetnek a napját ünnepeljük és az élményt, ami minden egyes korty kávéban velünk van.
A török tea – çay, ahogy helyben mondják – nem pusztán ital. Vöröses árnyalata, tulipánformájú pohara és a hozzá tartozó mozdulatok olyan jelentésrétegeket hordoznak, amelyek túlmutatnak a koffeintartalmon. A török teázás nem a magányos pillanatok kísérője, hanem társas aktus: mindennapi rituálé, amely közösséget formál, és teret ad a gondolatoknak.
Törökországban továbbra is szívesen látják a világ minden tájáról érkezőket. Ahogyan az ország legtöbb turisztikai helyszínét, úgy a török riviérától távolabbi Kappadókiát, ezt a viszonylag ismeretlen, természeti szépségekben és történelemben bővelkedő régiót sem érintették a februári földrengések, ami szerencse a szerencsétlenségben, hiszen a turizmus még mindig a török gazdaság egyik legnagyobb mozgatórugója.
