Hévíz a nyugalom és a feltöltődés szinonímája, ugyanakkor messze van az unalmastól, mert bőven tartogat izgalmas és kalandos attrakciókat is. Április utolsó hétvégéjén ellátogattam oda, hogy magam is megtapasztaljam, sok egyéb mellett például a jégszaunát, ami szenzációs!
Tudtad, hogy a Hévízi-tó a világ legnagyobb gyógyhatású, meleg vizes tava? És azt, hogy tökéletes helyszín egy romantikus wellness hétvégéhez? A közhiedelem úgy tartja, hogy ahová gyógyulni járnak az emberek, az olyan „öreges”. A wellness lényege az egészség megőrzése és nem a gyógyítás. Hévíz valóban elsőrangú gyógyító hely, azaz remek balneoterápiás kezeléseket lehet itt igénybe venni. Emellett azonban számos olyan szolgáltatást és programot is kínál, ami a pihenni vágyó fiatalok számára nyújt kellemes és egyben feledhetetlen élményeket.
Évek óta kacérkodtam a gondolattal, hogy ellátogassak a Balaton nyugati végétől néhány percre fekvő kisvárosba, de magam is úgy voltam vele, hogy ráérek még arra, ha már reumás leszek, vagy más miatt fájnak a tagjaim.
Az a megtiszteltetés ért, hogy egy újságíró csapat mellett részt vehettem a várost és szolgáltatásait, programjait bemutató túrán, így előbb elkeveredtem oda, mint azt gondoltam. Az a helyzet, hogy irtóra megérte! És nem csak azért mert a Hévízi tó világszenzáció, – amiért nekünk itthonról nem kell külföldre utaznunk – hanem mert úgy éreztem ott magam, mintha a fejlett nyugaton lennék mondjuk Ausztriában. Lépten-nyomon érződik, hogy a helyi turizmus mögött stratégia van, folyamatosan történnek a fejlesztések, felújítások, és a régió igyekszik valamiféle egységet alkotva megjelenni a turisztikai palettán. Jó érzés látni és érezni a pozitív hozzáállást városszerte.
[panorama360 is360=”false” src=”https://spabook.net/wp-content/uploads/2020/04/heviz_to_furdo-scaled.jpg” src_width=”2560″ src_height=”757″ src_alt=”Hévíz tó fürdő” style=”height: 500px; margin-bottom: 20px;” mousewheel=”true” sliding_direction=”1″ block_contextmenu=”true”][/panorama360]
Kis csoportunk látogatásának apropója egyébként az évente megrendezésre kerülő Boldog Békeidők rendezvény, amely Hévíz virágkorát, az 1860-as évektől az 1930-as évekig terjedő időszakot hivatott megidézni. Az akkori kor hangulatát felelevenítve az utcán frakkba, cilinderbe öltözött verklis muzsikál, napernyős, kalapos hölgyek sétálnak a tófürdőhöz vezető, virágos parkban. A rendezvényt, ami különféle programokkal várja az érdeklődőket (családos látogatókat is!), élő zenével és tánccal kísért jelmezes felvonulás nyitja meg, amelyre a város apraja-nagyja korhű kosztümökbe vágja magát. Igen, még a polgármester úr és családja is.
Kedvenc történelem tanárom (tiszteletem, Csapody tárúr!) mondotta volt mindig vala, hogy Napóleon 165 centiméteres mélysége ellenére azért lehetett nagy hadvezér, mert nem átallott a serege élén csatába indulni. Nade, most én pihenni érkeztem, úgyhogy 5 csillagos szállásom gyors becsekkolása után ruha le, fürdőköpeny fel, irány az ország egyik legnagyobb sóbarlangja, ami a Lotus Therme Hotel & Spa-ban található. Fogtam is magamnak egy félreeső sarkot, hogy ne zavarjam a többieket a fotózással egy olyan helyen, ahova alapból nem illik (saját pihenésünk érdekében sem!) semmilyen elektronikus kütyüt bevinni. De hát, ilyen a blogger élet, meg kell örökítenem a pillanatot, különben nem tudom bemutatni.
Nekem állatira bejöttek a fények. A burkolat természetesen nem természetes cseppkő, hiszen a só nem csepeg, meg hát elég fura lenne, amikor az érdeklődő vendégek elkezdenék nyalogatni a lefelé lógó elemeket. Volt már rá példa! Tehát, a fal és a padló teljes egészében himalájai só, a hangulatfokozó plafon sótlan, de hangulatos díszlet. Aki másra vágyik, az is megtalálja a számára megfelelő kezelést a napi ajánlatok közül, amik kézzel írt táblán olvashatóak. Sokkal személyesebb így, bejövős a megoldás.
Érdekel a szálloda részletesen is? Nyiss egy új ablakot ennek a cikknek, itt bemutatom, de most induljunk tovább a tóhoz! Na jó, előtte felugrom a szobámba átöltözni, az így nézett ki. Nem extra (tudom, minden relatív), de azért hangulatos és a fából készült erkély, ami a zöld ősparkra néz, na az eléggé ott van.
A Tó, így nagy betűvel, mert megérdemli, szenzációs. Mindig vonzódtam az olyan dolgokhoz, amik egyediek, ritkák, és megtapasztalni, megfogni vagy megélni őket ad valami pluszt. Pont úgy adja az érzést, mint ahogyan a világkuriózum Miskolc-tapolcai Barlangfürdő, amire irtó büszke vagyok.
Kezdésképp megnéztük fentről a Sármelléki Reptérről induló sétarepüléssel. Ezt nem kommentálom, a kép magáért beszél.
A közelben egyébként jól kivehető a Kis-Balaton vidéke, a szomszédos településekkel, valamint Spabook-nak kedves látványt nyújtanak a kékellő kültéri medencék.
Kevésbé köztudott egyébként, de a Hévíz Airport hazánk 2. legnagyobb repülőtere, ha a kifutópálya hosszát, ezáltal pedig a kiszolgálható gépek nagyságát vesszük alapul. Izgalmas élmény átlépni a Shengeni határt ellenőrzés nélkül.
A reptér ugyanis hivatalosan határ, de ha nincsen nemzetközi charter járat, akkor a határellenőrzés természetesen elmarad. Korábban már volt innen menetrendszerinti járat, talán újra lesz hamarosan. Az utasforgalom jelenleg átlagosan 20ezer fő évente, komoly matekozás zajlik a háttérben, hogy ez megsokszorozódjon. Van miért ide jönni, hiszen a melegvizes Tó mellett annyiféle wellness, és balneoterápiás kezelés van, hogy 1 évig tartana, mire mindegyiket bemutatom egy hetenkénti cikksorozatban. Ez például nem szolárium, hanem fényterápia. A fényágy klinikailag igazoltan hatásos pattanások, égési sérülések, sportsérülések (zúzódás, rándulás, ficam) gyógyításában.
Emellett kozmetikai kezelések széles választéka is elérhető. Ezt mondjuk én nem próbáltam ki, ezért ajánlani sem tudom, mindenesetre tudományosan néz ki.
Be lehet nevezni a jégszaunára (kriokezelésre) is, ami viszonylag új találmány, ám olyan hatásosnak bizonyult, hogy például a Real Madrid többet is rendszeresített és a játékosaik regenerálására használja. Alap, hogy kipróbáltam, mert rettenetesen érdekelt hogyan működik és kíváncsi voltam, hogy a tavaly eltört könyökömre milyen hatással lesz! Ha Te is megtennéd, a NaturMed Hotel Carbona lesz a Te helyed.
Egyáltalán nem olyan, mint ismeretlenül elképzeltem, az első másfél percig kellemes hűvöset éreztem, utána kezdett jönni egy kis didergés, de az is viccesen kellemes volt. Alsóra vetkőzve, lábunkon jó meleg mamuszban kell belépni a hengerbe, amit folyékony nitrogénnel töltenek meg és hűtenek le egészen mínusz 150 Celsius fokig. 3 perc a teljes kezelés. Ez pont elég, se nem sok, se nem kevés. Miután kiléptem a gépből, kb fél órán keresztül éreztem fizikailag is, hogy wow, marha jól vagyok és tele energiával. Utána pedig a kedélyállapot maradt meg. És a gyógyhatás, nyilván, de ehhez célszerű kúra jelleggel több kört menni. 1 óra akklimatizálódás után át szabad evezni melegebb vizekre is, én átsétáltam a tóra.
Idilli, na. Lebegni és nézni a tájat, meg az ikonikus fürdőházat a tavon. Van, amikor nem kell több. A 32-34 fokos víz gyógyhatása egyébként elsősorban reumatikus, illetve gyulladásos mozgásszervi betegségek kezelésében előnyös. Előbbi fiatalabbak esetében nem jellemző, utóbbi lehetséges, de ami viszont fiatalok között igencsak gyakori, az a töréses sérülések utókezelése. Én a jobb könyökömet törtem a közelmúltban, így jó volt azzal a tudattal vízbe merülni, hogy ez segíthet rajta, mert sajnos nem gyógyult meg tökéletesen.
Ahogyan említettem, a hely fiatalok számára is nagyszerű, de magamból kiindulva a romantikus vízben merengést hamarabb felpörgetjük és romantikus vacsorára cseréljük a kedvesünkkel. Piknik kosaras teríték díszítés, olyan ez mint a kézzel írt tábla. Olyan jóleső. Ha valaki elég laza ahhoz, hogy terítéknek kérje, akkor kétségem sincs afelől, hogy a személyzet nagy mosolygások közepette teljesíti ezt a kérést is. Persze nem szó nélkül, hanem néhány vidám megjegyzéssel, ugyanis az étteremvezető 20 éves pályafutása alatt remekül megtanult a vendégek nyelvén kommunikálni. Nem igazán lehet leírni azt, amikor észrevétlenül az asztaltársaságunk részévé válik, de persze csak akkor, ha mi azt szeretnénk. Tényleg zseniális, ahogy mindenütt pont akkor van ott, amikor ott kell lennie és mindenütt képben van, hogy mit is mondjon, ha szükséges. Konkrétan azért vártam a másnapi étkezést, hogy újra váltsunk pár humoros szót. De mondom, illetve írom, hogy aki nem olyan közvetlen mint én, úgyszintén remekül érezheti magát, mert nagyon érzi a személyzet, hogy melyik vendég milyen odafigyelést igényel.
Az előétel szintén jól esik, és gondoljon rólam akárki bármit, én bizony mind a 4 előfogást elhelyeztem terüljasztalkámon, mert nem tudtam és nem is akartam közülük választani. Külön dicséretet érdemel tőlem, a hírhedten kriktikus vendégtől a felszolgált víz. Nézzétek meg a képet közelebbről! Végre egy hely, ahol valami egyedi, nem tömegcucc van. Nem szeretnék neveket említeni, de amikor egy jó helyen menő brand-eket látok az asztalon helyi termelők prémium homa made, vagy éppen kisebb volumenű gyártók magasabb minőségű termékei helyett, akkor be szoktam húzni 1-1 strigulát. Itt most pirospontot adtam azért a rózsaszín címkésért.
A vacsora többi részét a pohár bor homálya fedi, de a medence esti fényei így néztek ki:
Másnap a helyi Bonvital Wellness & Gastro Hotel, éttermében a Brix Bistroban olyan borsóleveshez volt szerencsém, ami újfent meg tudott lepni. Esküdtem volna, hogy nincsen jobb a saját kezemmel, a kert végében frissen leszedett borsóból készült fogásnál, de az itt bemutatott fagyasztott borsószemekkel megbolondított krémleves felverekedte magát mellé a dobogóra.
Ebéd után kellemes sétát tettünk és meglátogattuk a város teljesen új, modern Múzeumát, az Egregyi Múzeumot. Eszembe jutott róla az azerbajdzsáni kalandos utam, ahol megdöbbenésemre olyan interaktív és ultramodern múzeumban találtam magam, hogy azóta is nehezen hiszem el. Hévízen még az interaktivitáson lehet javítani, hogy a legifjabb nemzedék figyelmét is kellően lekösse a tárlat, de így is feelinges az egész, különösen az épület előtt elterülő parkkal, valamint a fa híddal, amire a kívánság szalagokat lehet felkötni. Én is kívántam, méghozzá azt, hogy sikeresen megszervezzem a fürdőtúrát Hévízre, idén ősszel. (Írj rám, ha érdekel a lehetőség!)
A kívánságszalagot, amit helyben lehet megvásárolni, fel is kötöttem szépen az erre szolgáló hídra a Múzeumkertben.
A Múzeumból naplementés utunk a borospincék felé vezetett, merthogy az is van, egy teljes domboldalnyi hangulatos beülős pince.
Kellemes délutáni, koraesti sétát lehet tenni az egregyi borúton, ahol kitágulnak a terek és a szemünk is megkapja a maga wellness-ét a panorámával.
Köszönöm a szenzációs lehetőséget a Hévízi Turisztikai Np.Kft. vezetőjének és munkatársainak. Mindig vágytam arra, hogy belülről tapasztalhassam meg a dolgok valódi menetét, hogy a színfalak mögött láthassam, mi minden történik a háttérben azért, hogy a végén jó legyen az előadás és kellemes élményekkel gazdagodjanak a vendégek. Jó érzés, de nem tagadom, hogy egyúttal számomra nagyon meglepő is volt látni azt, hogy valódi elhivatottság, lelkesedés és a szakma szeretete vezérli a csapatot! Büszke vagyok rá, hogy néhány nap erejéig a része lehettem.
Hamarosan újra találkozunk, velük, és remélem Veled is, mert elhatároztam, hogy szervezek ide egy fürdőtúrát.
Ha tetszett az írásom, fejezd ki egy kattintással:
„Sharing is caring.”