Tegnap hatalmas felháborodást, turizmus szakmai körökben pedig megütközést keltett, hogy január 1-jén a Halászbástya kordonnal lett elkerítve, és csak 1500 forintos belépő ellenében lehetett kinézni a Dunára. Január 3-án péntek reggelre elbontották a világörökségi helyszínbe belerondító kordont.
A Budavári Önkormányzat közgyűlése decemberben szavazta meg, hogy 1500 forintra emelik a Halászbástya belépődíját, és a díjköteles területet is kibővítik a „kilépőpont utáni 27 méteres szakaszra”, amely az eddigi lenti, ingyenes rész elkerítését tette szükségessé.
Idegenvezetőként dolgozó olvasónk számolt be róla és küldött fényképeket arról, hogy péntek délelőttre elbontották a Halászbástyát elcsúfító kordont, a belépődíjakról tájékoztató táblát pedig áthelyezték.
A Pénzhalász-bástya tehát villámgyorsan és remélhetőleg maradandóan visszaalakult Halászbástyává.
Turizmus szakemberek nyilvános kommentekben arra hívták fel a figyelmet, hogy épp a közelmúltban rendezték meg a Spice of Europe nemzetközi influenszer túrát Budapest népszerűsítésére, és annak a kampánynak is az egyik jellegzetes pontja volt a Halászbástya. A történtek egyértelműen szembe mennek és aláássák mindazokat a márkázási és arculatépítési tevékenységeket, amelyekre nagy energiát fordít mind a Visit Hungary, mind a Budapest Brand és súlyos imázsveszteséget okozhat a városnak egy-egy ilyen partizánakció, amit az egyes önkormányzatok másokkal nem egyeztetve lépnek meg.
Arról pedig nem is beszélve, hogy vajon mit érezhetnének elődeink, akik a köz számára és élvezetére építették ezt a remekművet, ha látnák, hogy azt teljes egészében elzárják a látogatók elől. Félreértés ne essék, rendben van az, hogy az emeleti rész fizetős, eddig is az volt. De mindenhol fontos megtartani a köz hozzáférését a közös örökségünkhöz és a belépési megoldásokat úgy kell kialakítani, hogy az az összképet ne rombolja.
A turizmus feladata üdítő és maradandó emlékeket nyújtani. Nos, ez is maradandó, sajnos, de igen káros. Az a remélt sokszor 1500 forint nem képes az országimázsban ily módon okozott kárt ellensúlyozni. Hol marad a vendégszeretet? Hol marad a büszkeség, az örökség, a szépség és a megnyerő megoldások sora? Mondjuk, amilyen a Déli Pályaudvar, tele az is kordonnal, ez már inkább fáj, mint üdít!
Eszembe jut az a svájci, Lucern tóparti kávézás, ahol talán a világ legdrágább feketéjét élvezhettem. Vendéglátóm azt mondta: a kávé nagyon drága itt, igen, de a látvány, a napfény, a hegyek, meg minden, nos az ingyen van, az az ajándék… Az elegáns megoldás a látogatómenedzsmentben soha sem a peep-show típusú, hanem a történet és szolgáltatás alapú.
– fejtette ki gondolatait Bódis Gábor, a látogatóút menedzsment hazai szaktekintélye.
Bódis hozzátette, utalva a Cordon’s Bastion és Pénzhalász-bástya mémekre, hogy különösen ilyen kiemelten fontos terület kapcsán, hát még, ha ennyit lehet a szavakkal játszani, akkor érdemes lenne megbeszélni a témát előzetesen. Lényegre törően, szigorúan szakmailag.
