A klímaváltozás, a mesterséges intelligencia, a helyi élmények és a fenntartható működés egyszerre alakítják át a turizmust. Ezekről a változásokról és a rájuk adható gyakorlati válaszokról szólt a Visit Hungary Fenntarthatósági Roadshow első állomása, amelynek a lillafüredi Hotel Palota adott otthont júniua 25-én. A szakmai nap azt mutatta meg, hogyan válhatnak a természeti értékek, a helyi közösségek és az innováció egy desztináció legfontosabb versenyelőnyévé.
Miskolcon, a hazánkban elsőként fenntarthatósági minősítést szerzett Hotel Palota Lillafüred patinás épületében rendezte meg országos Fenntarthatósági Roadshow-jának első állomását a Visit Hungary. A rendezvényen turisztikai szakemberek, kutatók, szállásadók, vendéglátók, önkormányzati és desztinációmenedzsment szakemberek keresték a választ arra, hogyan változik a turizmus Magyarországon, és milyen irányba érdemes fejleszteni a következő években.
Nem véletlen, hogy a roadshow Miskolcról indult. A konferencia szinte minden központi témájára találni működő példát a városban és a Bükk térségében. A természetközeli turizmustól a helyi termékeken át egészen a nemzetközileg is díjazott fenntartható élményprogramokig, valamint a város díjnyertes hulladékgazdálkodási cégéig számos olyan kezdeményezés működik itt, amelyet ma már országos jó gyakorlatként emlegetnek.
Az elmúlt évek eredményei egy tudatosan felépített stratégia állomásai. Az Ehető erdő projekt idén a Green Destinations Story Awards világversenyén elnyerte a világ legjobb fenntartható turisztikai kezdeményezésének járó elismerést, Miskolc pedig célul tűzte ki, hogy a fenntartható turizmus hazai zászlóshajójává váljon. Az eddigi szakmai eredmények alapján ehhez ma már az ország élmezőnyébe tartozik.
A rendezvényt Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere, Dóczi Melinda, a Visit Hungary marketing divízióvezetője és Borda Krisztina, a Hotel Palota Lillafüred ügyvezetője nyitotta meg.
Köszöntőjében Tóth-Szántai József hangsúlyozta, hogy a fenntartható turizmus csak akkor lehet sikeres, ha közösségi ügyként tekintünk rá. A városoknak, a vállalkozásoknak, a civil szervezeteknek és a helyi közösségeknek közösen kell kijelölniük a fejlődés irányát, mert hosszú távon csak az együttműködés hozhat eredményt.
A klímaváltozás új turisztikai térképet rajzol
A konferencia egyik legfontosabb előadását Sütő Attila, a HungaroMet Nonprofit Zrt. vezető tervezője tartotta, aki bemutatta, milyen változások várhatók Magyarország éghajlatában, és ezek hogyan alakítják át a turizmust.
A hőhullámos napok számának emelkedése, a villámárvizek gyakoribbá válása, a vízbázisok sérülékenysége és a szélsőséges időjárási események egyre komolyabb alkalmazkodást követelnek a turisztikai ágazattól. Az infrastruktúra fejlesztésétől a biztosításokon át egészen a programkínálatig számos területen új szemléletre lesz szükség, a változások ugyanakkor új lehetőségeket is teremtenek:
A hűvösebb, hegyvidéki térségek felértékelődhetnek a nyári időszakban. A nemzetközi turizmusban egyre többet emlegetett coolcation trend azoknak a desztinációknak kedvez, amelyek nyáron is kellemes klímát, erdei környezetet és aktív kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A Bükk ebből a szempontból Magyarország egyik legerősebb adottságokkal rendelkező térsége, Miskolc pedig ideális úti cél akár egész hetes nyaraláshoz is 2 fürdőjével és strandjaival, regionális csillagtúra központként számos élmény elérhető 1 napos kirándulásokkal.
A fenntarthatóság akkor működik, ha jobb élményt ad
Dr. Benkő Béla, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója, valamint Borda Krisztina, a Hotel Palota szállodaigazgatója egyaránt arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható turizmus nem korlátozásokról szól: a cél olyan szolgáltatások kialakítása, amelyek egyszerre csökkentik a környezet terhelését és magasabb minőségű élményt nyújtanak, a vendégek emiatt önként választják ezeket a programokat, szolgáltatásokat.
A konferencián számos gyakorlati példa hangzott el. Egyes szállodák helyi termelőktől szerzik be alapanyagaikat, máshol jutalmazzák azokat a vendégeket, akik nem kérnek napi takarítást vagy törölközőcserét. Több szolgáltató kerékpározásra, kisvasútra vagy közösségi közlekedésre ösztönzi vendégeit, mert ezek önmagukban is élménnyé teszik az utazást.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a vendégek nem szabályokat szeretnének követni, hanem emlékezetes élményeket keresnek. Ha a fenntartható megoldások ezt erősítik, természetes részévé válnak az utazásnak.
A jövő turistája hiteles történeteket keres
Dr. Váradi Zsuzsanna, a Visit Hungary kiemelt vezető szakértője előadásában bemutatta azokat a nemzetközi trendeket, amelyek már ma is alakítják az utazási döntéseket.
A turisták egyre nagyobb része keresi a helyi történeteket, a természetközeli programokat, a kézműves termékeket, a családi vállalkozásokat és az autentikus élményeket. A csend, a digitális kikapcsolódás, a lassabb utazási forma és a helyi közösségekkel való találkozás sokak számára ugyanolyan fontos lett, mint maga a látnivaló.
A kutatások ugyanakkor azt is mutatják, hogy az utazók elsősorban élményeket keresnek. A siker kulcsa ezért az, hogy a felelős működés magasabb minőségű szolgáltatással párosuljon.
Egy szálloda ma már a térség fejlesztője is lehet
A délelőtti kerekasztal-beszélgetésen Borda Krisztina (ügyvezető, Hotel Palota Lillafüred), Handó János (tulajdonos, Katica Tanya Élményközpont), Litkai Gergely (tulajdonos, Mátrai Túraközpont), Jakubinyi László (kuratóriumi elnök, Szimbiózis Alapítvány/Baráthegyi Majorság) azt vitatták meg, hogyan válhat egy turisztikai vállalkozás saját térségének aktív formálójává.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a siker ma már nem kizárólag a szobák számán vagy a vendégéjszakákon múlik. Helyi beszállítók, civil szervezetek, közösségi programok és térségi együttműködések alakítják ki azt az értéket, amely miatt a vendég visszatér és a helyi társadalmi hatások is pozitívak lehetnek.
Különösen nagy érdeklődés övezte a Baráthegyi Majorság példáját, ahol fogyatékossággal élő emberek aktív közreműködésével működik a gazdaság és a turisztikai programkínálat. A társadalmi felelősségvállalás itt már a mindennapi működés része.
A helyi termék versenyelőny lett
A délutáni program a helyi termékek szerepét járta körül. Galambos-Parti Regina moderálásával Poisson-Angeli Barbara (ügyvezető, Tati farm to Table), Balogh Barbara (tulajdonos, ügyvezető, Nomád Hotel, Noszvaj), Makai Gergely (birtokigazgató, Tokaj Hétszőlő) Zsolnay Gergely (kreatív séf, Hotel Palota Lillafüred) osztotta meg tapasztalatait.
A résztvevők szerint egy helyi bor, egy kézműves sajt vagy egy szezonális alapanyagokra épülő menüsor ma már egy desztináció arculatának része. A vendégek egyre nagyobb arányban keresik azokat az élményeket, amelyek valóban az adott tájhoz kötődnek, miközben vásárlásaikkal a helyi gazdaságot is erősítik.
Miskolc a Bükk ízeivel, az Ehető Erdő programmal és országos átlag felett kimagaslóan sok toplistás éttermével élen jár az önálló gasztronómiai történet elmesélésében, ami egyre több gasztroturista érdeklődését kelti fel a város iránt.
Egy miskolci ötletből világszintű jó gyakorlat lett
A délután egyik leginspirálóbb előadását Bózsó Gyula tartotta, aki bemutatta az Ehető erdő és az Erdei Gasztroexpressz fejlődését az ötlettől a világhírig.
A kezdeményezés arra épül, hogy a Bükk erdei nem csupán kirándulóhelyek, hanem élő tudástárak is. Az ehető növények megismerése, a helyi gasztronómia, a természetismeret és az erdei kisvasút együtt olyan turisztikai élményt alkotnak, amely nemzetközi szinten is figyelmet keltett.
A Green Destinations Story Awards versenyen a világ legjobb fenntartható turisztikai kezdeményezése díjat elnyert program azt bizonyítja, hogy egy helyi ötletből is születhet olyan turisztikai termék, amelyre a világ szakmai közössége is felfigyel.
Miskolc új turisztikai arculata a Bükkre épül
A szakmai napot Fekete-Angyal Enikő, a Visit Miskolc ügyvezetőjének előadása zárta, amely bemutatta a „Miskolc, a Bükk városa” márkastratégia felépítését.
A város turizmusfejlesztése ma már következetesen a Bükk természeti értékeire, az aktív kikapcsolódásra, a helyi élményekre és a fenntartható szemléletre épül. Az Ehető erdő, az Erdei Gasztroexpressz, a Miskolc Titkai élményprogramok vagy a helyi közösségekkel közösen megvalósított fejlesztések ugyanannak a hosszú távú stratégiának a részei.
A fenntarthatóság ma már nem valamilyen fajta extra projekt a turizmusban, hanem a versenyképes desztinációk működésének alapja, amely egyszerre fordít figyelmet a környezeti mellett a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóságra is. Miskolc ezt az utat választotta, és célja, hogy a fenntartható turizmus hazai zászlóshajójává váljon.
– foglalta össze a konferencia tanulságait Kassay Tamás a Visit Miskolc kommunikációs és marketing vezetője.
Aki szeretné saját szemével is megtapasztalni ezt a szemléletet, annak érdemes több napra felkeresnie Miskolcot és a Bükköt. Erdei kisvasút, túraútvonalak, különleges gasztronómiai programok, helyi ízek, történetek és egy folyamatosan megújuló fürdőváros várja azokat, akik a látnivalók mellett valódi élményeket is keresnek.
