Éjjellátó kamerákkal felszerelt drónokkal védik az illegális ásatásoktól és a rongálásoktól Törökország két UNESCO világörökségi helyszínét. A Manisa tartományban létrehozott új légi megfigyelőközpont Szardeisz ókori városának és a közeli Bin Tepe-i királysíroknak a biztonságát szolgálja. A csúcstechnológiás rendszerrel a hatóságok még azelőtt észlelhetik a régészeti emlékeket fenyegető tevékenységeket, hogy bárki helyrehozhatatlan károkat okozhatna.
Az új megfigyelőközpontot egy korábbi ásatási épület átalakításával hozták létre, ahonnan a Bin Tepe-i sírhalmok környékét is ellenőrizhetik. A rendszer két, nagy hatótávolságú, éjjellátó képességgel rendelkező drónból, három antennarendszerből, megfigyelőállomásokból és biztonsági kamerákból áll. A központ munkatársai drónpilóta-képzésen vettek részt, és megszerezték a berendezések működtetéséhez szükséges képesítéseket.
Több mint 120 ókori királysírt is védenek a drónok Törökországban
A megfigyelés alá vont régészeti területek történelmi jelentősége számottevő. Szardeisz egykor a lüdök fővárosa volt, amely az ókori civilizáció gazdagságáról és a korai pénzverés történetében betöltött szerepéről ismert.
Bin Tepe mintegy 75 négyzetkilométeren elterülő királysírmező, ahol több mint 120 monumentális halomsír található. A két helyszín 2025-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Az új rendszerrel a régészeti területeken zajló illegális tevékenységeket igyekeznek megelőzni. Amennyiben a drónok gyanús mozgást vagy engedély nélküli ásatási kísérletet észlelnek, az információt továbbítják a csendőrség illetékes egységeinek, amelyek megtehetik a szükséges intézkedéseket. A szardeiszi megfigyelőközpont egyúttal kísérleti projektként is működik, az itt gyűjtött tapasztalatokat a későbbi örökségvédelmi intézkedések kidolgozásánál is tervezik felhasználni.
Törökország örökségvédelmi stratégiája három területre összpontosít: a megelőzésre, a nemzetközi együttműködésre és az eltulajdonított kulturális javak visszaszerzésére. Utóbbi érdekében a török hatóságok több nemzetközi szervezettel, köztük az UNESCO-val, az INTERPOL-lal és a Vámigazgatások Világszervezetével is együttműködnek az illegális műkincskereskedelem visszaszorításában.
A török hatóságok adatai szerint 2002 óta összesen 13 474 kulturális érték került vissza Törökországba, amelyek közül 9159-et az elmúlt nyolc évben sikerült visszaszerezni.
A visszakerült műkincsek között található Marcus Aurelius bronzszobra, amely az ókori Boubon városából származik. Szintén visszajuttattak az országba egy Eroszt ábrázoló szoborfejet, amelyet ismét a Sidamara-szarkofággal együtt őrizhetnek.
A drónos megfigyelés a további műkincslopások megelőzését szolgálja
Míg a nemzetközi együttműködések a már külföldre került műtárgyak visszaszerzését segítik, addig az új drónos megfigyelőrendszer célja, hogy a régészeti emlékek eleve ne kerülhessenek veszélybe.
A török örökségvédelmi program ezzel a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyez. A szardeiszi kísérleti projekt tapasztalatai pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben további történelmi helyszíneken is alkalmazzanak hasonló technológiai megoldásokat.
