Önálló, kétnapos turisztikai programmal bővült a 27. Internet Hungary, amelyet október 6–7-én rendeztek meg Siófokon. A Tourism Hungary előadásain a mesterséges intelligencia utazási döntésekre gyakorolt hatásától a magyar fürdők jövőjén és a vidéki turizmus problémáin át az adatvezérelt marketingig számos olyan kérdés került napirendre, amely a következő években a vendégek és a szolgáltatók életét egyaránt befolyásolhatja. A Spabook.net a helyszínen követte a konferencia eseményeit, és több előadásról, illetve szakmai beszélgetésről részletes jegyzeteket készített. A rendezvény ötlet- és házigazdája Csermely Ákos volt.
A siófoki Hotel Azúrban megrendezett Internet Hungary hosszú évek óta a hazai digitális gazdaság, a média, a marketing és a technológia meghatározó szakmai találkozóhelye. A 2026-os rendezvény egyik fontos újdonsága a Tourism Hungary elindítása volt, amely két napon keresztül biztosított önálló fórumot a turisztikai ágazat szereplőinek.
Az új, tematikus konferencián a turizmus aktuális kérdéseit olyan környezetben tárgyalták, ahol a digitális technológia, a kommunikáció, az üzleti innováció és a fogyasztói szokások változása már évek óta központi téma. A programban a szállodaipar, a fürdők, a desztinációmenedzsment, a kulturális turizmus és a technológiai vállalkozások képviselői egyaránt megszólaltak. A szakmai beszélgetésekből több olyan probléma is kirajzolódott, amely messze túlmutat egy-egy szolgáltató vagy turisztikai térség működésén.
A mesterséges intelligencia már az utazási döntéseinket is alakítja
A konferencia egyik legérdekesebb előadását Petényi Mirkó tartotta „Lát az MI? Nem? Akkor a leendő vendégeid sem!” címmel.
Az előadás a turisztikai szolgáltatók és desztinációk mesterséges intelligencia alapú keresőkben való megjelenésével foglalkozott, amely egyre fontosabb kérdéssé válik az utazástervezésben. A bemutatott kutatás 709 elemet vizsgált, amelyek összesített értékelése mindössze 54 pontot ért el a lehetséges 100-ból. A vizsgált digitális jelenlétek között 577 esetben hiányos helyadatokat, 565 esetben a különböző online azonosítók összekapcsolásának hiányát, 527 esetben pedig nem megfelelően kezelt Google-profilokat azonosítottak. A kutatás eredménye rámutatott, hogy a turisztikai szereplők jelentős része még a hagyományos digitális jelenlét alapvető feltételeit sem teljesíti maradéktalanul, miközben már az AI-alapú ajánlórendszerekben való megjelenésért is versenyezniük kell.
A vendégek szempontjából mindez azt jelenti, hogy a következő években egyre nagyobb szerepet kaphatnak azok a digitális asszisztensek, amelyek az utazási igények alapján konkrét úti célokat, szállodákat és programokat ajánlanak.
A konferencia másik, mesterséges intelligenciával foglalkozó előadásán Radványi Ákos az AI kreatívipari felhasználási lehetőségeit mutatta be. A bemutatott reklámfilmek jól érzékeltették, hogy a technológia már ma is képes olyan vizuális tartalmak előállítására, amelyek korábban jelentős forgatási és utómunka-kapacitást igényeltek.
A magyar fürdőknek újra kell gondolniuk a kínálatukat
A Tourism Hungary egyik, oldalunk számára legkedvesebb szakmai beszélgetése az egészségturizmus és a magyar fürdők jövőjével foglalkozott.
A kerekasztal résztvevői között Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója, valamint Juhász Szabolcs, a Visit Hungary képviselője is ott volt. A beszélgetés meghatározó gondolata az volt, hogy Magyarország jelentős termálvízkincse önmagában még nem elegendő a nemzetközi versenyképességhez. A gyógyturizmus hagyományos kínálatát a mai vendégigényekhez kell igazítani, miközben az egészségmegőrzés, a prevenció, a rekreáció és az élményalapú szolgáltatások iránti kereslet új lehetőségeket kínál.
Szűts Ildikó arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar fürdőkultúra értékeit és a gyógyvíz szervezetre gyakorolt hatásait a hazai közönség sem ismeri kellő mélységben. A beszélgetésben elhangzott, hogy a vidéki fürdődesztinációkhoz kötődik a regisztrált vendégéjszakák mintegy kétharmada, ami jól mutatja az egészségturizmus jelentőségét a fővároson kívüli turisztikai gazdaságban. A fejlesztési kérdések mellett a vízkészletek védelme, a visszasajtolás, a vízhozam és a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése, valamint az egészségturisztikai szakember-utánpótlás problémája is szóba került. Utóbbi kapcsán a reumatológus szakorvosok hiánya is felmerült. A résztvevők szerint a következő időszakban a fürdőfejlesztéseket a szolgáltatások és az egészségturisztikai termékek megújításával együtt érdemes kezelni.
Az adatokból már azt is láthatjuk, mikor érkeznek a vendégek
A második konferencianapon az „Adatközpontok, obszervatóriumok és AI – Adatból döntés” című beszélgetésben a turisztikai adatok gyakorlati felhasználása került előtérbe. A szakemberek többek között arról beszéltek, hogy a megfelelően feldolgozott adatok segítségével a szálláshelyek és desztinációk pontosabban megismerhetik a foglalási időablakokat, a kereslet változását, a várható kihasználtságot és a vendégek költési szokásait. Az adatok alapján azt is vizsgálni lehet, hogy egy rendezvény milyen hatással van a térség turizmusára, mikor érdemes módosítani az árakat, vagy milyen időszakokban indokolt erősebb marketingtevékenységet folytatni.
A szakemberek szerint az adatvezérelt döntéshozatalnak a szakmai tapasztalatot és az intuíciót kell támogatnia. A kisebb szolgáltatók számára mindebben a bevételmenedzsment-rendszerek, valamint az NTAK és a turisztikai szervezetek által biztosított adatplatformok jelenthetnek segítséget.
A vidéki turizmus egyik legnagyobb kérdése az egész éves működés
A „90 nap, 365 nap költség” című beszélgetés a szezonális turizmus gazdasági nehézségeit helyezte középpontba. A kerekasztalban többek között Komoróczki Aliz is részt vett, és a fogyasztói szokások, valamint a vendégigények változása is előkerült. A probléma számos hazai turisztikai térségben ismerős: a vállalkozások bevételének jelentős része néhány hónap alatt keletkezik, miközben az ingatlanok, az infrastruktúra és a működés költségei az év többi részében is jelentkeznek. A Tourism Hungary programjában ezért a desztinációk együttműködése, a szezonalitás mérséklése és az egész éves turisztikai kereslet kialakítása is fontos szerepet kapott.
A desztinációmarketinggel foglalkozó előadásokon Sarud és Hollókő példája mellett a kulturális turizmus lehetőségei is megjelentek. A szakmai program több ponton foglalkozott azzal, hogyan lehet egy település meglévő adottságaiból olyan turisztikai kínálatot kialakítani, amely önálló utazási motivációt jelent.
A turizmus jövője a technológiai és üzleti változásokkal együtt formálódik
A kétnapos konferencia a szálláshelyek jövedelmezőségét, az online értékelések jelentőségét, a közvetlen foglalások növelését és a nemzetközi vendégszerzés lehetőségeit is napirendre tűzte. A szállodai működés jövőjéről a Danubius Hotels, az Anantara New York Palace Budapest Hotel, a Hotel Európa Fit és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének szakemberei is beszélgettek.
A kulturális turizmus témájában a VeszprémFest, a Sziget, a Müpa és az Art Market képviselői osztották meg tapasztalataikat, a nemzetközi vendégszerzéssel foglalkozó programpont pedig azt vizsgálta, milyen tényezők alapján választja Magyarországot egy távoli országból érkező turista.
A Tourism Hungary programja a turisztikai értékteremtés számos területét érintette, a vendégek figyelmének felkeltésétől a szolgáltatások fejlesztésén keresztül a gazdaságos működésig.
Spabook vélemény – Csermely Ákos fontos új fórumot teremtett a magyar turizmusnak

A Spabook szerkesztőségének megítélése szerint a Tourism Hungary elindítása az idei Internet Hungary egyik legértékesebb újítása volt, amely hosszabb távon is jelentős szerepet tölthet be a hazai turisztikai szakmai párbeszédben.
A turizmusnak Magyarországon eddig is számos konferenciája és szakmai fóruma volt, az Internet Hungary azonban más megközelítést kínál. A rendezvény lehetőséget teremt arra, hogy a turisztikai szereplők a saját ágazatukon kívülről is új gondolatokat, üzleti modelleket és technológiai megoldásokat ismerjenek meg, miközben a digitális gazdaság és a marketing szakemberei számára is láthatóbbá válik a turizmus gazdasági jelentősége.
A konferencia legnagyobb erényének éppen ezt a szemléletet tartjuk. A turisztikai ágazatban gyakran ugyanazok a szereplők találkoznak egymással, hasonló problémákról beszélgetnek, miközben a megoldások egy része más iparágakban már rendelkezésre állhat. A Tourism Hungary olyan találkozási pontot teremtett, ahol ezek a különböző szakterületek közvetlenül kapcsolódhatnak egymáshoz.
Csermely Ákos, az Internet Hungary alapítója és főszervezője ezzel a kezdeményezéssel a magyar turizmus számára is érdemi értéket teremtett. Egy több évtizedes múltra visszatekintő konferencia szakmai közönségét és kapcsolatrendszerét nyitotta meg a turisztikai ágazat előtt, miközben az új programot a rendezvény egészének szerves részévé tette.
A Spabook álláspontja szerint ez a teljesítmény indokolttá tenné, hogy Csermely Ákos neve a Turizmus TOP50 legbefolyásosabb hazai szereplőjét bemutató kiadvány összeállításakor is felmerüljön. A turizmus fejlődéséhez ugyanis azok is hozzájárulnak, akik új együttműködéseket indítanak el, szakmai kapcsolatokat építenek és olyan tudást tesznek elérhetővé az ágazat számára, amely korábban más iparágakban koncentrálódott.
A Tourism Hungary első két napja alapján úgy látjuk, hogy a kezdeményezésben komoly lehetőség van. Amennyiben a következő években is sikerül megőrizni a program sokszínűségét, valamint a technológiai és turisztikai szereplők közötti párbeszédet, az Internet Hungary a hazai turisztikai konferencianaptár egyik meghatározó eseményévé válhat.

