Alig több mint két héttel azután, hogy október 28-án Kranjban kihirdették a Green Destinations idei TOP100-as válogatását, amelybe Hargita megye projektje is bekerült, újabb nemzetközi elismerést ért el a térség. A székely gasztronómiára, a helyi termékekre és az élő hagyományokra építő pályázat a Culture & Heritage (Kultúra és örökség) kategória hat legjobb projektje közé került.
A kategóriadöntősök névsorát november 12-én, az ITB Americas keretében megtartott Green Destinations-gálán hozták nyilvánosságra. Az eseményt Liz Blanca Chirinos Cuadros, Peru turisztikai miniszterhelyettese nyitotta meg, majd Noah Pircher, a Green Destinations programigazgatója és Emma Magistri, a TOP100 jó gyakorlat verseny projektkoordinátora ismertette a kategóriánként kiválasztott hat legjobb desztinációt.
A döntőbe kerülés komoly nemzetközi eredmény Románia, ezen belül Hargita megye számára, amely két japán, két szlovén és egy montenegrói desztinációval versenyezhet a dobogós helyezésekért. A mezőny tagjai mögött hosszú évek következetes örökségvédelmi és fenntartható turizmusfejlesztési munkája áll. A döntősök között nemzetközi fenntarthatósági minősítéssel rendelkező úti célok, országos védelem alatt álló kulturális értékeket ápoló közösségek, valamint Europa Nostra-díjjal elismert örökségvédelmi kezdeményezés is található.
A TOP100-tól a berlini dobogóig menetel Hargita
A Green Destinations TOP100 Stories programja olyan fenntartható turisztikai jó gyakorlatokat díjaz, amelyeket már megvalósítottak, és amelyek kézzelfogható eredményeket értek el. A kiválasztás három szakaszban történik: elsőként összeállítják az éves TOP100-as válogatást, majd a bekerült projektek közül kategóriánként hat döntőst neveznek meg. A hatos mezőnyből a három dobogós pályázatot a 2027-es ITB Berlinen hirdetik ki. Hargita megye ezzel már eljutott a kategóriadöntőig, a végső helyezésekről azonban csak Berlinben születik döntés.
Hat projekt az élő örökség megőrzéséért Hargita megyében

Hargita megye: A hagyomány akkor maradhat fenn, ha a megőrzőinek is biztosít jövőt
Egy helyi sajt, egy generációkon át öröklődő családi recept vagy egy népviselet valódi értékét azok az emberek jelentik, akik tudásukat és hagyományaikat nemzedékről nemzedékre továbbadták. Hargita megye pályázata azt mutatja be, miként biztosíthat a turizmus megélhetést és társadalmi megbecsülést ezeknek a közösségeknek úgy, hogy közben kulturális örökségük megőrizze eredetiségét, és ne váljon személytelen árucikké vagy turisták kedvéért berendezett látványossággá.
Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) olyan együttműködési rendszert alakított ki, amely a helyi termékek eredetének védelmétől egészen a vendéglátásig összekapcsolja a térség szereplőit. A 2009-ben bevezetett Székely Termék védjegy 2024-re közel kétszáz termelő hozzávetőleg ezerötszáz termékét fogta össze. A Székely Termék 2.0 rendszer QR-kódjai segítségével a vásárlók már a készítők személyes történetét is megismerhetik, az Open Farm program pedig lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók működő gazdaságokban fedezzék fel az alapanyagok eredetét.
A Myrmidone (narancslepke) éttermi minősítés ugyanezeket az elveket ülteti át a vendéglátás gyakorlatába. A minősítés feltételei között szerepel a száz kilométeren belüli alapanyag-beszerzés, a helyi termelőkkel kialakított együttműködés, a térségre jellemző ételek kínálata és az élelmiszer-pazarlás mérséklése, amelyek teljesülését helyszíni ellenőrzéssel vizsgálják. A pályázatot megalapozó, 62 turisztikai szolgáltató bevonásával végzett kutatás szerint a megkérdezettek háromnegyede előnyben részesíti a helyi termékeket.
A kezdeményezés fontos eleme, hogy maguk a közösségek határozhatják meg, mely hagyományaikat szeretnék megosztani a turistákkal, és melyeket kívánják megőrizni saját közösségi életük részeként. Az Ezer Székely Leány Napja és a csíksomlyói búcsú mindenekelőtt a közösségi összetartozás és a vallásos hit eseményei. A népviselet és a tánc ezeken az alkalmakon ma is élő hagyomány, amelyet nem a turisták szórakoztatására elevenítenek fel.
A Hargita megyei modell alapelve, hogy a turizmus hozzájáruljon a hagyományok fennmaradásához, miközben azok bemutatásának módjáról továbbra is az érintett közösségek dönthessenek. Ez a megközelítés meghatározó szerepet kap a térség 2027-es felkészülésében is, amikor Hargita megye az Európa Gasztronómiai Régiója címet viseli majd.
A nemzetközi mezőny ugyanakkor rendkívül erős, hiszen a további öt döntős desztináció is jelentős eredményeket ért el a helyi kulturális örökség fenntartható megőrzésében.
Jeruzalem Slovenia, Szlovénia – A vár, amely a térség kulturális központjává vált. A korábban csak korlátozottan látogatható ormoži várat egész évben működő kulturális központtá fejlesztették. A vártorony megnyitásához helyi közreműködőkkel forgatott történelmi film, közösségi emlékgyűjtés és 27 felkészített várvezető munkája kapcsolódott. Az új turisztikai szerepkörnek köszönhetően a várból a látogatók a környék borászatait, gazdaságait és kulturális értékeit is felfedezhetik. Míg korábban évente mintegy 1300 látogató érkezett, a fejlesztést követően öt hónap alatt több mint ötezren keresték fel. A helyszín négy éve rendelkezik Slovenia Green Attraction elismeréssel.
Ena, Japán – Élő település a múzeumi díszlet helyett. Az elöregedéssel és népességcsökkenéssel küzdő Iwamurában a fejlesztések első lépéseként a helyiek kulturális örökségükhöz fűződő kapcsolatát erősítették. Az iskolai helyismereti oktatás mellett a történelmi utcák és rizsteraszok közösségi gondozása is szerepet kapott. Ezekre az alapokra épültek a kézműves és gasztronómiai programok, valamint a helyiekkel való személyes találkozást is lehetővé tevő lámpás séták. Kilenc év alatt tizenhét új vállalkozás kezdte meg működését. A 2019-ben miniszteri díjjal kitüntetett Iwamura-terv azt példázza, hogy a helyiek saját örökségük iránt érzett büszkesége hosszú távon is értékes turisztikai kínálatot teremthet.
Kotor, Montenegró – A csipkekészítés tudását is tovább kell örökíteni. A hatszáz éves múltra visszatekintő dobrotai tűcsipke védett kulturális örökség, ám ez önmagában kevésnek bizonyult a mesterség fennmaradásához. 2021-re mindössze egyetlen elismert mester maradt, aki továbbadhatta a tudását. A múzeum féléves képzésekkel és az eredeti technika következetes megőrzésével kezdte újjáépíteni az alkotóközösséget. A tanfolyamokat eddig mintegy hatvanan végezték el, közülük hárman már maguk is oktatnak. A csipkekészítő bemutatók a gyors városnézések mellett lehetőséget teremtenek arra, hogy a turisták mélyebben megismerjék a helyi kultúrát. A „Pacijenca” program 2026-ban Europa Nostra-díjban részesült.
Radlje ob Dravi, Szlovénia – Egy kastély és egy erdő közös öröksége. A Slovenia Green Destination Gold minősítéssel rendelkező település Franjo Pahernik százéves, természetközeli erdőgazdálkodási örökségét tette szélesebb körben megismerhetővé. A felújított kastélyban interaktív kiállítás és virtuális erdei élmény mutatja be ezt a tudást, amelyet szakvezetővel kísért erdőlátogatások egészítenek ki. A résztvevők így saját tapasztalataikon keresztül érthetik meg, milyen hatással van a tájra a felelősségteljes erdőgazdálkodás. A digitális megoldások azok számára is hozzáférhetővé teszik az örökséget, akik a nehezen megközelíthető erdőterületeket személyesen nem tudják felkeresni.
Toge, Japán – A turisták is részt vállalnak az örökség megőrzésében. A Dewa Sanzan szent hegyeinek térségében a pusztuló cédrusok és a zarándokszállások csökkenő száma közös cselekvésre ösztönözte a helyi lakosokat, a szállásadókat és a korábban egymástól elkülönülten működő vallási közösségeket. Az évek során kialakított együttműködés eredményeként helyi fizetőeszközt, közös irányítási rendszert és látogatói hozzájárulási programot vezettek be. Mindössze két hónap alatt több mint huszonkétezer látogató összesen tizenötmillió jent meghaladó összeggel járult hozzá a cédrusok védelméhez. A Japan Heritage program által 2016 óta elismert kulturális örökség fenntartása ezzel önálló, közösségi alapú finanszírozási forráshoz jutott.
A Green Destinations TOP100 Stories programjában olyan fenntartható turisztikai kezdeményezéseket értékelnek, amelyek már a gyakorlatban is bizonyították eredményességüket. A kiválasztás az éves TOP100-as lista összeállításával kezdődik, amelyből kategóriánként hat projekt jut tovább a döntőbe. A TOP6-os mezőnyből a három dobogós pályázatot, valamint az első, második és harmadik helyezett sorrendjét a 2027-es ITB Berlinen jelentik be. Hargita megye tehát már sikerrel teljesítette a második fordulót, és ott van a kategória legjobbjai között.
Az idei évben Miskolc nyerte el a Virágzó Közösségek kategória első helyezését.
Kiemelkedő eredmény Romániának és Hargita megyének
A kategóriadöntőbe kerülés jelentőségét jól érzékelteti a nemzetközi versenytársak szakmai háttere. Hargita megye olyan úti célokkal szerepel egy mezőnyben, amelyek hosszú évek óta dolgoznak a fenntarthatóság és a kulturális örökség védelméért, munkájukat pedig különböző minősítések és rangos szakmai díjak is igazolják. Ebben a társaságban kapott helyet a székely hagyományokra épülő, megyei szintű együttműködés, amely a helyi termékek eredetvédelmétől a vendéglátás fejlesztésén át a közösségi ünnepek tiszteletben tartásáig számos területet összekapcsol.
Az eredmény Románia szempontjából is figyelemre méltó, hiszen ráirányítja a nemzetközi figyelmet arra, hogy az ország vidéki térségeinek élő kulturális öröksége és közösségi tudása a fenntartható turizmusfejlesztésben is hasznosítható. Hargita megye számára pedig szakmai visszajelzést jelent arról, hogy a helyi termelők támogatása, a hagyományok ápolása és a turisztikai kínálat fejlesztése egymást erősítve járulhat hozzá a térség nemzetközi ismertségének növeléséhez.
A pályázatot a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita) megbízásából az Innotime Hungary Kft. állította össze. A verseny következő állomása Berlin lesz, ugyanakkor a Culture & Heritage kategória hat legjobb projektje közé kerülés már most jelentős nemzetközi szakmai elismerést jelent Hargita megyének.

