A 2022-es nyárnak sajnos vége, de 3 hónap még előttünk áll az évből. A legtöbbünknek ilyenkor, közeledve az év végéhez már számolgatnunk kell a szabadnapjainkat: mennyi maradt, hogyan tudunk még szabadságot kivenni, netán át tudjuk-e vinni következő évre. Sőt, lehetséges-e, hogy nem is tervezhetünk be utazást, mert már kizárólag a munkaadónk rendelkezik a mi szabadnapjaink felett és akkor adja ki, amikor neki szimpatikus? A Spabook jogi rovatának legújabb cikkében a fizetett szabadság témáját járom körben a D.A.S Jogvédelmi biztosító szakértelmével és támogatásával.
Hány nap fizetett szabadság jár egy évben?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók esetében alapszabadságról, illetve pótszabadságról beszélhetünk, ezek összege határozza meg, hogy az illetőnek összesen hány fizetett szabadnapja van az adott évben. Az alapszabadság mértéke minden munkavállaló esetén 20 munkanap. A pótszabadságoknak viszont több fajtája van.
A pótszabadságok típusai
Életkor után járó pótszabadság
Mindannyiunk számára ismert az úgynevezett életkor utáni pótszabadság, amelyre a munkavállaló először abban az évben jogosult, amelyik évben betölti 25. életévét, ekkor 1 nap pótszabadság jár számára az alapszabadságán felül. A munkavállaló számára 28. életévétől 2, 31. életévétől 3, 33. életévétől 4 munkanap pótszabadság jár. Ezt követően 2 évente 1 nappal növekszik a pótszabadság mértéke egészen addig, amíg a munkavállaló be nem tölti 45. életévét, amikor már 10 munkanap pótszabadság illeti meg.
Gyermekek után járó pótszabadság
Jó hír a szülőknek, hogy a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után, 1 gyermek esetén 2 munkanap, 2 gyermek esetén 4 munkanap, 3 vagy több gyermek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő.
Apaszabadság
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadságot biztosít a jogszabály. A sajtóban is megjelent már a jó hír, amely szerint egy Európai Uniós irányelv miatt a közeljövőben már 10 munkanap pótszabadság illeti majd meg az apukákat. Az édesapákat megillető pótszabadságról a DAS oldalán tudhatunk meg többet.
Speciális esetekben járó pótszabadság
Bizonyos munkavállalói csoportok pedig további 5 munkanap pótszabadságra tarthatnak igényt. Ilyen munkavállalók a fiatal munkavállalók, a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalók. – ismerteti dr. Bálint Boglárka
Szabadság átvitele a következő évre
A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Néhány kivétel van, de nem sok.
Az egyik kivétel az, ha a munkaviszony október elsején, vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki az éves szabadságot.
Olyan eset is lehetséges, hogy a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni a szabadságot az esedékesség évében. Ebben az esetben a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
A leggyakrabban alkalmazott kivétel az, hogy a még az esedékesség évében megkezdett szabadságot kiadottnak kell tekinteni, ha a következő évben kiadott rész nem több, mint 5 munkanap. Magyarán, ha legkésőbb december utolsó munkanapján megkezdjük szabadságunkat, akkor folytatólagosan 5 szabadnapot átvihetünk a következő év elejére. Ez remek lehetőség a telelésüket valamilyen trópusi helyen töltők, illetve a síelők számára.
Van viszont egy kevéssé ismert és ritkán alkalmazott kivétel: a felek (munkavállaló és munkáltató) egy naptári évre megállapodhatnak arról, hogy az életkor utáni pótszabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Aki hosszabb körutazást tervez, különösen fiatalon, amikor még csak néhány nap pótszabadsággal rendelkezik, érdemes ezt megbeszélni a munkáltatóval. Így az egyik évben „megspórolt” napokat fel lehet használni a rákövetkező évben, amely mondjuk egy 1 hónapos utazáshoz szinte elengedhetetlen. Máskülönben a fiatal munkavállaló egész évre lenullázná a szabadnapjainak számát.
Szabadság: a munkáltató adja ki vagy a munkavállaló veszi ki?
A köznyelvben úgy szoktunk fogalmazni, hogy „kivesszük a szabadságunkat”. A jog szerint azonban a munkáltató feladata, hogy a szabadságot kiadja, tehát főszabály szerint a munkáltató joga, hogy eldöntse, mikor melyik munkavállaló lesz szabadságon, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. Tehát, sajnos előfordulhat olyan eset, hogy nem akkor tudunk szabadságra menni, amikor szeretnénk. Itt jegyzem meg, hogy azt a munkahelyet, amelyik nem tesz meg mindent azért, hogy a dolgozóinak az érdekét és kérését figyelembe vegye, messziről kerülni javaslom. – a szerk.
7 munkanappal a dolgozó rendelkezik
Nincsen veszve az egész évünk még a legrosszabb esetben sem, mert a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, tehát akkor, amikor mi kérjük. Ebben az esetben is igaz, hog 15 nappal a szabadság megkezdése előtt az igényt jelezni kell.
Van még egy fontos szabály: a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
Szabadságon vagyok, de berendelt dolgozni a munkáltató!?
Sajnos ez elképzelhető, hogy megtörténik, de szigorú szabályok vonatkoznak rá. Ebben a cikkben részletesen kiveséztük, hogy mik a jogaink ilyen esetben.
Amennyiben a szabadság megszakítására kerül sor, úgy a munkavállaló szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
Szabadság helyett pénz?
A hatályos jogszabályok szerint szabadságot főszabály szerint pénzben nem lehet megváltani.
Kivéve, ha megszűnik a munkaviszony, ilyenkor ugyanis a munkáltató a szabadságunk arra az időszakra eső, esetlegesen még ki nem adott arányos részét köteles pénzben megváltani. Abban az esetben, ha egyik évben a munkáltató nem adja ki az összes szabadságot, úgy az „halmozódik” mindaddig, amíg a munkaviszony meg nem szűnik. Ekkor azonban minden, munkaviszony alatt ki nem adott és munkavállalónak járó szabadság megváltása követelhető.
