Athénban buszra szállva, hűtőtáskával és házi szendvicsekkel indult a tengerhez Diamantoula Vassiliou, hogy legalább egy napra kiszakadjon a hétköznapokból. A közeli Avlaki Beachre szervezett kiruccanáson rajta kívül több száz honfitársa vett már részt – manapság ezek a rövid, olcsóbb kirándulások jelentik számukra a „nyaralást”, miközben Görögország partjait turisták milliói árasztják el.
Virágzik a turizmus Görögországban, de a görögök jelentős része kimarad ebből
Miközben Görögországban a turizmus soha nem látott fényében tündököl, sok görög csupán a partvonalról figyeli az eseményeket.
A becslések szerint idén a 10 milliós lakosság négyszeresét meghaladó számú külföldi érkezik az országba – ugyanúgy, mint 2024-ben – miközben az Európai Unió adatai szerint tavaly a görögök csaknem fele nem engedhette meg magának az egyhetes nyaralást.
Ez a második legmagasabb arány a közösségben Románia után. Összehasonlításképp: Olaszországban minden harmadik, Franciaországban pedig minden ötödik ember mondott le a vakációról.
A turizmus Görögország gazdaságának egyik alappillére, közvetlenül a GDP mintegy 12%-át adja
Ám mivel a vállalkozások egyre inkább a külföldi vendégekre építenek, sok helyi lakos már nem tud nyáron szabadságot kivenni.
Köztük van Iosif Solanakis is, aki egy szélcsendes augusztusi délutánon az athéni Akropolisz lábánál várta elektromos kisbuszával a turistákat:
„A nyáron keresett pénzből kell élnem azokban a hónapokban is, amikor nincs sok munka. A tengert nyáron csak akkor élvezhetem, ha el tudok csípni néhány szabad órát.”
– mondta Solanakis nevetve
A főszezonban végzett munka melletti másik probléma, hogy a luxusüdülők sok helyen kiszorították az olcsóbb panziókat és kempingeket, amelyek egykor lehetővé tették a görög családok számára, hogy olyan drága úti célokat is meglátogathassanak, mint Szantorini, Mykonos vagy Párosz.
A szakszervezetek által megalkotott „holiday poverty”, vagyis nyaralási szegénység fogalma immár egész Európában aggodalomra ad okot
Az olasz tengerpartokon a megugró árak miatt a közösségi oldalakon panaszkodnak a látogatók: egy napernyő és két napozóágy bérlése helyenként 80 euróba kerülhet, a luxushelyeken pedig akár több száz euróba is.
Görögországban is hasonló a helyzet, emiatt sokan saját napernyőt visznek magukkal, és műanyag dobozokba csomagolják a házi fogásokat, a kompok vagy repülőjáratok helyett pedig gyakran buszra ülnek, hogy eljussanak valamelyik nem túl távoli strandra.
Egy négytagú család számára egy hatnapos, szigeten töltött nyaralás nagyjából 3500 euróba kerülne, miközben az országban az átlagos havi jövedelem alig haladja meg az 1000 eurót – hívta fel a figyelmet Giorgos Lehouritis, a Görög Fogyasztóvédelmi Intézet vezetője. A lakbér és a közüzemi díjak szinte teljes egészében elnyelik ezt az összeget.
„A maradékból kellene megélni – ez pedig szegénység”
– mondta Lehouritis
A turizmus világának inspiráló híreiért csatlakozz csoportunkhoz, kövess Instán és TikTok-on is, iratkozz fel hírlevelünkre!
