A CIG Pannónia Biztosító online felmérést készített, amelyből az derült ki, hogy a legtöbben 100–300 ezer forintot szántak nyaralásra, és többen utaztak belföldre, mint külföldre. A pandémia, a háború, az infláció és a repülőtéri káosz nagy hatással volt a tervekre. A kutatás arra is rámutatott, hogy a többség kiemelten fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás alatt is, az utazók több mint kétharmada külön utasbiztosítást köt.
Az emberek mindössze 8%-a költött többet 600 ezer forintnál
A válaszadók közel 90%-a jelezte, hogy elment idén nyáron nyaralni, és mindössze 11,2%-uk nem utazott el kikapcsolódni. FONTOS: ez a kutatás egy online végzett felmérés a CIG ügyfelei között, tehát nem országos reprezentatív minta, ami azt jelenti, hogy sajnos nem állíthatjuk azt, hogy a magyarok 90%-a elutazott idén pihenni. A valóságban ez a szám majd az NTAK adatokon alapuló becsléssel mondható meg, a vendégszám és a lakosságszám arányosításával, figyelembe véve azt, hogy a fizetőképes réteg egy szezonban többször is elutazik. Az nagyon magas biztonsággal kijelenthető, hogy a magyarok harmada semmilyen üdülésre nem jutott el sajnos. – a szerk.
A CIG Pannónia kutatása szerint a válaszadók 40,8 %-a választott belföldi úti célt, valamivel több, mint 25% külföldi desztinációt látogatott meg, és 21,1%-uk külföldön és belföldön is utazott idén nyáron.
A megkérdezettek kicsit több mint 40%-a fejenként 100 és 300 ezer forint között költött. A válaszadók 25%-a csupán 50 és 100 ezer forint közötti összegből hozta ki a nyaralást, 16,5%-uk pedig 300 és 600 ezer forintot tudott pihenésre szánni. Az online kérdőívet kitöltők mindössze 8%-a költött 600 ezer forintnál is többet utazásra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy Európán belüli repjegy poggyásszal nem állt meg 100 ezer forint alatt, egy Európán kívüli úti cél esetében pedig átlagosan több, mint 300 ezer forintba kerül fejenként, akkor jól látható, hogy a magyarok költési szokásai alapján az igazán minőségi nyaralást kevesen enged(het)ték meg maguknak, vagy csak rövid időre (max. 1 hét kapcsolódtak ki). Ezen a ponton megjegyzem azt is, hogy egyre többen utaznak tudatosan, ami azt jelenti, hogy néhány kiadást el tudnak kerülni, illetve kedvezőbb ár/érték arányú szolgáltatásokat vesznek igénybe, amely az általános drágulásnak köszönhető, kifejezetten pozitív hatás. – a szerk.
A többség a nyaralás során is szembesült az inflációval, a válaszadók 52,8%-a szerint minden drágult, így jelentősen magasabb volt az erre fordított összeg idén, mint a múlt évben. 30% tapasztalta úgy, hogy lényegében nem változtak a kiadásai, 6,7%-uk pedig olcsóbban tudta megoldani az idei pihenést, mint 2021-ben.
A felmérés eredményei alapján a többség utazási szokásaira a pandémia és az orosz–ukrán háború egyaránt hatással volt. A megkérdezettek 46,3%-a kevesebbet utazik és sokkal jobban meggondolja, hogy hová megy, míg 13%-uk, ha nem muszáj, inkább nem utazik külföldre.
Az összes válaszadó 40,7%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem változtattak utazási szokásaikon, ugyanannyit és ugyanúgy utaznak, mint a pandémia, illetve a háború kitörése előtt.
A CIG Pannónia kutatása során a megkérdezettek 35,1%-a jelezte, hogy idén nem repülővel indul nyaralni. Azok közül, akik repülőre ülnek, közel 17% egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mi a helyzet a reptereken. A válaszadók 28,5%-a úgy nyilatkozott, hiába aggódnak a hírek miatt, ha csak repülővel tudják megközelíteni az úti céljukat, akkor gépre szállnak.
A felmérés szerint a válaszadók 20%-a viszont az aggasztó hírek miatt lemond inkább a repülésről.
A megkérdezettek többsége fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás során is. A válaszadók több mint kétharmada jelezte, hogy minden utazása előtt köt utasbiztosítást, további 13,1% pedig arról számolt be, hogy a hitelkártyájához, bankkártyájához alapvetően jár ilyen szolgáltatás. További 6,4% ha nem is mindig, de általában köt utasbiztosítást, főleg akkor, ha sportolást is tervez a nyaralás során. A válaszadók mindössze 13,4%-a egyáltalán nem köt utasbiztosítást.
A legtöbben, a válaszadók 44%-a 5–10 ezer forint közötti összeget szánna egy egyhetes nyaralás során utasbiztosításra fejenként, valamivel kevesebben (40%) pedig 3–5 ezer forintot fordítana maximum erre a célra. Viszonylag kevesen – a válaszadók mindössze 8%-a fizetne akár 10–15 ezer forintot is utasbiztosításra, sőt, ugyanennyien akár 15 ezer forintnál többet is kifizetnének erre, de csak azzal a feltétellel, hogy a biztosítás fedezi az összes kockázatukat.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagjainak utasbiztosítási díjbevétele a múlt évben közel 8 milliárd forint volt, ami 25%-kal haladta meg a 2020-as értéket, ugyanakkor a pandémia előtti időszak eredményeitől ez is messze elmarad, mert 2019-ben még 18 milliárd forintos volt az utasbiztosítási piac nagysága.
