Ezek a turisták számára 2024-ben nem javasolt úti célok

by Polisor Bettina

Amíg a National Geographic nem rég adta közre a jövő évre ajánlott úti célokat felvonultató Top30-as listáját, addig az amerikai Fodor’s útikönyvkiadó közzétette azt a listát, amin olyan úti célok szerepelnek, amiket a következő év(ek)ben valamilyen okból nem ajánlott felkeresni – írja a Tourism Review.

A túlturizmus, a szeméttermelés és a rossz vízminőség hosszú távú negatív hatásai miatt nem ajánlott úti célok

A lista azokra a desztinációkra összpontosít, amelyeket a tömeges turizmus negatív környezeti hatásai miatt az utazóknak jövőre kerülniük kellene. A felsorolás célja természetesen nem az, hogy leértékelje ezeket az úti célokat, sokkal inkább az, hogy az utazókat arra ösztönözze, hogy adjanak teret és időt ezeknek a helyszíneknek, hogy valamelyest fellélegezhessenek a tömeges turizmus és az emberi tevékenység negatív hatásai alól.

Velence, Olaszország

túlturizmus miatt nem javasolt úti célok 2024

Velence számos intézkedést vezetett be a tömegturizmus megakadályozására, például határozott időre betiltotta a sétahajók közlekedését és bevezette a napi turistajegy-rendszert. Ezen erőfeszítések ellenére a helyi lakosok továbbra is aggódnak, sokak szerint nem elég hatékonyak ezek az intézkedések. A velenceiek egy csoportja nyílt levélben ítélte el a belépődíjjal kapcsolatos terveket, mint írták távolról sem hiheti egyetlen hozzáértő ember sem, hogy egy belépőjegy alkalmazása befolyásolhatja a turistaáradatot egy olyan városban, amely tömegével fogadja a látogatókat. A lagúnaváros jövője miatt tehát fenntartható és hosszú távú megoldásokat követelnek a probléma kezelésére.

Athén, Görögország

túlturizmus miatt nem javasolt úti célok 2024

Az athéni Akropolisz, a város legnépszerűbb turisztikai látványossága naponta átlagosan 17 000 látogatót vonz, ez a nagyszámú látogató azonban jelentősen megnehezíti az Unesco világörökségi helyszín állapotának megőrzését – beleértve magát a sziklát, amelyen az műemlékegyüttes áll. A görög kormány idén szeptemberben a látogatók számát korlátozni hivatott új beléptetési rendszert vezetett be, ami napi 20 000 látogatóban maximalizálja a turisták számát – ez ugyan kevesebb, mint a turisztikai csúcsszezonban mért napi 23 000 látogató, de még mindig több ezerrel több, mint a jelenlegi átlag.

Fudzsi, Japán

túlturizmus miatt nem javasolt úti célok 2024

A japán környezetvédelmi minisztérium adatai szerint a jelenlegi hegymászószezonban 221 322 személy mászta meg a Fudzsi hegy összesen négy túraútvonalát. Japán legmagasabb csúcsa évszázadok óta zarándokhely, az utóbbi időben pedig túrázók ezreit inspirálja, akik azt remélik, hogy elérhetik a Fudzsi csúcsát. Csakhogy sok vakmerő túrázó – akik legtöbbször nem mérik fel alaposan a hegymászás rejtette kockázatokat – dönt úgy, hogy nem fizeti ki az önkéntes 1000 jenes (6,70 amerikai dollár) együttműködési díjat, amivel a saját biztonságukhoz és a természetvédelemhez is hozzájárulnának, márpedig a túrázók nyomában kialakult lavinaszerű szemét – köztük vizelettel töltött műanyag palackok – nem fognak maguktól a kukákba vándorolni, így a felgyülemlett szemét elleni szélmalomharcot jobb híján önkéntes természetvédők segítségével vívják a helyiek.

San Gabriel-hegység, Nemzeti Emlékmű, USA

2014-ben Barack Obama „nemzeti emlékművé” nyilvánította az emlékmű területét, a Los Angeles megyében található természeti oázis azonban az elmúlt közel 10 évben még mindig számtalan megoldatlan problémával küzd. A finanszírozási problémák és főként a látogatók elfogadhatatlan magatartása miatt a nemzeti emlékmű környezetét több tonna hulladék és graffitik csúfítják el, az önkéntesek tevékenysége pedig önmagában kevés, hogy kordában tartsák az áldatlan állapotokat.

Halong-öböl, Vietnám

túlturizmus miatt nem javasolt úti célok 2024

Sajnálatos módon a területen található eredeti 234 korallzátonyból mára már csak a fele maradt fenn, ami nem véletlen, hiszen az öbölbeli hajókirándulásokon nem ritka, hogy a látogatók vizes palackokat, műanyag zacskókat, hungarocell poharakat hagynak hátra maguk után, valamint az is már-már megszokott látvány, hogy a turistákat szállító csónakokból származó olajcsíkok színezik szivárványszínűre az öböl vizét.

Atacama-sivatag, Chile

Mondhatni kakukktojásként szerepel a listán az Atacama-sivatag, hiszen azt nem a turizmus, hanem egy másik emberi tevékenység teszi tönkre, az ország lenyűgöző természeti kincseként népszerűsített sivatag ugyanis a főként Ázsiából, Európából és az USA-ból származó gyors divathullámok termelte szinte felfoghatatlan mennyiségű szemét lerakóhelyévé vált. Chile – mint Dél-Amerika legnagyobb használtruha-importőre – évente 60 000 tonna használt és szemétnek ítélt ruhaneműt fogad be, amiket a ruházati kereskedők konténerenként vásárolnak fel, legtöbbször fillérekért. Mivel a chilei kormány nem engedélyezi a textíliák hulladéklerakókba szállítását, ezért a kereskedők kiválogatják a továbbértékesíthető darabokat, a maradékot pedig – a használt ruhák közel 85%-át – az Atacama-sivatagban található szeméttelepre viszik, ami mostanra olyan méretet öltött, hogy már az űrből is jól látható.

Felső-tó (Lake Superior), USA

A Michigan közelében található Superior-tó a világ összes édesvízének tíz százalékát tartalmazza. Sajnos a turizmus a tó vizének szennyezéséhez vezetett, ami negatívan hat a víz minőségére és a tó környezetére is. Ez a szennyezés a víz felmelegedését okozta, és hozzájárult többek közt az algavirágzáshoz, ami kibillentette a tó természetes egyensúlyát.

Gangesz, India

A Gangesz, India legfontosabb folyója, amit a helybéliek szentként tisztelnek, és ami több, mint 500 millió embernek biztosít mindennapi táplálékot. Az ország GDP-jének több mint 40%-a a folyó medencéje mentén keletkezik, viszont ezzel együtt naponta közel 800 millió liter szennyvizet is beleeresztenek (januárban a folyó ellenőrző rendszereinek legalább 71%-ában mutattak ki kólibaktériumokat). Ez jelentős kockázatot jelent, mivel a folyó a partján fekvő városok és falvak ivóvízforrása is egyben.

Ami a turizmust illeti: idén januárban indult útnak az MV Ganga Vilas folyami sétahajó, amely 50 nap alatt több, mint 3000 kilométeres utat tett meg a Gangesz mentén, és ezzel a világ leghosszabb folyami hajóútjává vált. A mindössze 18 lakosztályban 36 turistának és ezen felül 40 fős legénységnek helyet biztosító MV Ganga Vilas várhatóan precedenst teremt az indiai luxushajózás terén, támogatva a nemzeti parkokat és a helyi közösségeket (a jegy ára 20 millió rúpia ~24 000 dollár). A szakértők azonban megkongatták a vészharangokat a Gangesz folyami turizmusának növekedésével kapcsolatban, hiszen ha az egyébként is elképesztő mértékű szennyezettség csökkentése nem lenne elég nagy feladat, a turisták által hátrahagyott műanyag és egyéb hulladékok kezelése további kihívást jelent a helyiek és a hatóságok számára egyaránt.

Koh Samui, Thaiföld

Idén júliusban 140 000 turista látogatott el a thaiföldi szigetre, ami tovább súlyosbította az egyébként is fenyegető vízhiányt. A turizmus a korlátozott vízkészlet közel 70%-át élte fel, ami hosszú távon veszélyezteti a felszín alatti vízkészletet. Az aggasztó vízhiányról és annak okairól, valamint a lehetséges megoldásokról az alábbi cikkben írtunk be bővebben:

A turizmus világának megbízható híreiért csatlakozz csoportunkhoz, és iratkozz fel hírlevelünkre!

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Elfogadom Bővebben