A nepáli repülőgép-szerencsétlenség első megnevezett áldozata Elena Banduro 33 éves orosz utazó blogger lány. – tudta meg a DailyMail. Az áldozatok között 2 gyermek is volt. Természetesen minden élet egyformán értékes. Magyarország egyik meghatározó utazó bloggereként mégis, még jobban szíven ütött a tragédia, és kollegiális tisztelettel tartozom, hogy beszámoljak róla.
Elena szelfit posztolt felszállás előtt „Menj Nepálba”, azaz „Go to Nepal” üzenettel.
A közösségi média számos utazós csoportja, illetve nepáli Facebook csoportok villámgyorsan tele lettek részvétnyilvánító üzenetekkel. Akik ismerték úgy jellemezték, mint „a legragyogóbb, legkedvesebb lélek, akit ismertünk”.
A tragikus sorsú blogger közösségi média menedzserként dolgozott egy informatikai vállalatnál és sokat utazott. Útjai során megejtő szépségű portrékat készített a helyiekről, ezeket a jelenleg elérhetetlen weboldalán tette közzé. Egyik bejegyzésében arról írt, hogy – az általam is nagyon szeretett – Kaukázus hegységen hogyan lehet gyalogosan átkelni, és eljutni egészen a tengerig. A Google „tárolt verzió” funkciójával sikerült az indiai fotókból néhányat kinyernem, erről egy képernyőmentést készítettem:
Az utazás a mindennapjaink részévé vált. Tipikusan nem is mondanám különösebben veszélyes műfajnak, a légiközlekedés pedig abszolút a legbiztonságosabb módja annak, hogy eljussunk valahová. Mégis, a világ szépségei mellett könnyen elfeledkezünk arról, hogy minden út, minden lépés kockázatot is hordoz magában.
Minden alkalommal kockázatot vállalunk, amikor:
- egyedül utazunk,
- stopposként beülünk valaki mellé, vagy
- olcsóbb és ezáltal rosszabb környéken szállunk meg,
- bérelt robogóval, esetleg motorral közlekedünk ismeretlen helyeken, sokszor olyan országokban, ahol a közlekedési kultúra durván eltér az itthon megszokottól,
- hegyet mászunk, kirándulunk,
- búvárkodunk
- extrém sportokat űzünk
- felfedezzük 1-1 hely éjszakai életét, arcát,
- és sok esetet sorolhatnánk még.
Mégis, ezek kellő körültekintéssel nagyon minimális kockázatot jelentenek, csakúgy, ahogyan nem lehet és nem is kell számítani arra, hogy egy repülőgép lezuhan. Az életben egyetlen módon kerülhetjük el a kockázatokat: ha nem élünk.
Elena és az elhunytak családjai felé ezúton fejezem ki részvétemet. A nepáli repülőgép-szerencsétlenség részletei ebben a cikkben olvashatók.
