Csaló szállások – mit tegyünk, ha becsaptak?

by Kassay Tamás

A 13 fős magyar társaság lefoglalt egy barcelonai szállást 4 napra 1500 euróért, de az utazás időpontjának véglegesítése előtt a szállásadó felszívodott és lelépett az átutalt összeggel. – így kezdődik az utazáshoz kapcsolódó jogi eseteket bemutató sorozatunk második története, amelyet alaposan körbejárt dr. Schiffer Zsolt, a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza.

A korábbi epizódban egy fiatal nő esetét dolgoztuk fel, aki teherbe esett és a wellness hotel nem szerette volna visszafizetni neki az utalvány összegét, viszont rendelkezett jogvédelmi biztosítással és sikerrel visszaszerezte a befizetett pénzét. Most pedig arról lesz szó, hogy egy pórul járt utazó (nevezzük Bélának) a Covid előtt foglalt egy 13 fős szállást, amelyet az egyik legnépszerűbb szálláskereső platformon keresztül választott ki, viszont privátban kereste meg és közvetlenül a szállásadónál foglalt. Semmi nem utalt arra, hogy csalóval lenne dolguk, így ki is fizették a szállást (1500 Eurót). A Covid miatt nem tudtak elutazni, de mindent szépen letárgyaltak levélben a szállásadóval, aki nagyon rugalmas is volt. Aztán, amikor végre utazhatott volna Béla, és a népes társaság, a szállásadó felszívódott. E-mailre, telefonra nem válaszolt. Később az egyik közösségi oldalon küldött megkeresésre hirtelen hangnemet váltott. A „szállásadó” közölte Bélával, hogy ő csak egy kupont értékesített, nem szállást, ezért szállásra ne is számítson. Visszatéríteni egy fillért sem hajlandó.

Mit tehetünk, ha a szállásadó megtévesztő gyakorlatot folytat, vagy egyenesen csaló és ellopja a befizetett összeget?

csaló szállások mit tegyünk ha becsaptak tisztességtelen szálláshelyekek

Az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult a szállásadók piaca, és már nem csak a klasszikus szállásfajtákkal (hotel, motel, apartman) hanem újabb konstrukciókkal is találkozhatunk. Korábban senki nem gondolta, hogy a nagy szállodáknak versenytársai lehetnek a szobát, vagy lakást kiadó magánszemélyek. Napjainkra viszont oda jutottunk, hogy a szállások ezen formája egyre népszerűbb, és az Airbnb szolgáltatást rengetegen veszik igénybe. A nagy szállodáknál az utazó pontosan tudja, hogy mire számíthat, és azt is, hogy ha meglepetés éri a minőség kapcsán, akkor kinél panaszkodhat, ki a felelős. De mi van akkor, ha nem egy szállodától, hanem egy hozzánk hasonló átlagembertől veszünk igénybe szolgáltatást? Szerencsére manapság már ilyenkor sem vagyunk olyan kiszolgáltatott helyzetben, és ebben többek közt az Airbnb közösség elvárásai, szabályzata és a szállásadói kultúra fejlődése is közrejátszott.

Mind ismerjük a klasszikus Zimmer Frei feliratokat, amiket főleg a Balatonnál láthatunk úton-útfélen, és gondolom sokan látták a hasonló című magyar vígjátékot is. Ugye nem arról van szó, hogy az Airbnb nagyüzemivé tette a „gondnok Feri bácsik” teljhatalmát? Semmi jogunk nincs, csak fizetnünk kell? Nyilván nem erről van szó. Sőt a klasszikus „szoba kiadó” korszaknál (pont az Airbnb megjelenésének köszönhetően) ma már sokkal több jogunknak érvényt tudunk szerezni. Már pusztán azért is, mert tömegessé, és sokkal jobban szabályozott területté vált ez a szektor.

Egyébként korábban sem voltunk jogfosztottak ilyen esetben, mert ahol „Zimmer Frei” feliratot láttunk, ott is ugyanolyan fogyasztói jogaink voltak, mint a szállodákban. De mivel sokkal kisebb szektorról volt szó régebben, és sokkal kevésbé volt egységes a szabályozás, jobban ki volt szolgáltatva az utazó a szállásadónak, mint manapság.

Mit tehetünk, ha nem az vár minket a szálláson, ami a hirdetésben szerepelt?

Válasszuk külön azt az esetet, amikor a szállás esetleg kisebb, koszosabb, vagy rosszabb annál, mint ami a hirdetésben szerepelt, és azt, amikor csalók áldozatává válunk. Tehát más az, ha minőségi kifogásunk van, és más az, amikor a hirdető lelép a pénzünkkel.

Esetünkben azonnal felmerül a kérdés, sőt talán sokan rá is vágják, hogy csalás történt. Csalás? Talán igen, talán nem. (Sanszos, hogy igen…)

Nade akkor most egy csalóról van szó? Esetleg a fogyasztót megtévesztő vállalkozásról? Vagy mindkettőről? Mi van akkor, ha csak félreérthető volt a hirdetés, és mi a következmény, ha szándékosan becsaptak minket?

A köznyelvben gyakran emlegetjük, hogy valaki csaló, csalást követett el. De mit jelent büntetőjogi értelemben a csalás? Mit mond a Btk.? A Büntető törvénykönyv szerint: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Tehát a csaló saját maga idézi elő a tévedést (hazudik nekünk) vagy valakinek a tévedését felismeri, és kihasználja.

Példa: felismerem, hogy valaki tévedésből azt hiszi én vagyok a bolti eladó, és nekem akarja kifizetni az árut. Annak ellenére, hogy én is vásárló vagyok elfogadom a pénzt, nem világosítom fel a tévedésben lévőt személyt.

csaló szállások mit tegyünk ha becsaptak tisztességtelen szálláshelyek

Tehát a csaláshoz elengedhetetlenül szükséges, hogy az elkövető szándékosan, kifejezetten a jogtalan előny szerzése érdekében becsapjon minket, vagy kihasználja a tévedésünket. Ezen kívül kárt is kell, hogy okozzon a magatartásával.  Magyarán e logika mentén válaszhatjuk külön a bűnözőt és a pusztán inkorrekt vállalkozást: eleve nem is volt célja szolgáltatni semmit, vagy pedig „csak” nem megfelelően szolgáltatott nekünk?

Ha a csalás nem áll meg, még azt is külön tudjuk választani, hogy a fogyasztók szándékos megtévesztéséről, vagy egy egyszerű hibás teljesítésről van szó? Mindenki érzi, hogy nem ugyanaz a szitu, ha valaki hibázik, vagy ha elve egy kókler.

Példa: Ha a szállás azt hirdeti, hogy a szobák légkondicionáltak, és tengerre nézőek, de se légkondi nincs, sem tengeri kilátás, akkor egy szándékosan a fogyasztókat megtévesztő hirdetésről beszélhetünk. Míg, ha elromlott a légkondi, és nem tudjuk használni, akkor inkább csak hibás teljesítésről lehet szó.

Béla és barátai példája arra enged következtetni, hogy inkább csalásról van szó, mert úgy tűnik a magát szállásadónak hirdető vállalkozás nem kíván egyáltalán semmit szolgáltatni, a pénzt pedig nem adja vissza. Ha eleve nem is állt szándékában a szolgáltatás (pl. nincs is szállás) vagy tudta, hogy nem lesz képes szolgáltatni (pl. mert van szállás, de egyszerre kiadta 10 különböző érdeklődőnek) akkor ez bűncselekmény. Ezesetben tehát érdemes feljelentést tenni, és a büntetőeljárásban polgári jogi igényként bejelenteni a minket ért károkat. Sajnos előfordulhat az is, hogy a csalót elítélik, de mivel a pénzünknek már se híre se hamva, sosem fogjuk viszont látni azt. Ha a csaló vagyontalan, még a végrehajtó sem tudja behajtani rajta a pénzt.

Mit tehetünk még ezen kívül a csalóval szemben?

Természetesen jelezzük a portálnak, ahol a hirdetés szerepelt, és nyilvános véleményben leminősíthetjük a szállást, megakadályozva, hogy mások is így járjanak. Általában a szállásokat hirdető portálok nem hirdetik tovább azokat a szállásaókat, amelyeket rendszeresen leminősítenek, vagy ahol felmerül az a gyanú, hogy egy csalásról van szó. Ugyanakkor azt nem javasoljuk senkinek, hogy a nyilvános értékelésben konkrétan azt írja, hogy „csaló” vagy „tolvaj” stb. Ugyanis amíg a bírósági ítélet meg nem született, nem tudhatjuk pontosan, hogy mi történt.

Mit tehetünk, ha nem csalás történt, de hibás teljesítés azért igen?

Ma már egyáltalán nem vagyunk annyira kiszolgáltatva, ha ilyen helyzetben találjuk magunkat. Javasoljuk, hogy minden felületen tegyünk panaszt. Tehát egyrészt a szállásadónál, másrészt a hirdető platformnál is!

Bár a különböző szállásokat hirdető platformok nem vállalnak felelősséget a szállás minőségéért, de általában több módon is segítenek nekünk. Egyrészt közvetíthetnek a szállás és köztünk, másrészt óriási hatalmuk van a szállásadó fölött azzal, hogy nem hirdetik tovább a platformon, ha nem korrekt. Tehát, ha egy szállásadó fenn akar maradni ezeken a platformokon, és nem akarja azt sem, hogy lepontozzák, akkor kénytelen lesz kárpótolni minket.

Az Airbnb esetében még ennél is jobb helyzetben vagyunk, ugyanis ez egy speciális közösség, ahol a szállásadók vállalnak bizonyos közösségi elveket.

Ezen elvek mentén vehetnek csak részt az Airbnb működésében, és ha ezeket megszegik, kirakják őket. Ezek az elvek kiterjednek a tisztasági és egyéb minőségi problémákra, panaszeljárásra, pénzvisszafizetésre.

Tehát ha a szállás magától nem is kompromisszumkész, az Airbnb részére írt panasz jó eséllyel hatásos lesz. Ugyanakkor fontos, hogy a szállásportálok akkor foglalkoznak az ügyünkkel, ha rajtuk keresztül történt a foglalás.

Ha privátban foglaltunk, akkor az a jó hír, hogy a szállások ma már regisztrálva vannak a turisztikai ügynökségeknél, önkormányzatoknál, különböző hatóságoknál. Tehát nem tudnak csak úgy kibújni a felelősség alól, könnyedén elérhetjük őket, megtudhatjuk ki az a személy, aki felelősséggel tartozik a teljesítésért. Ezért jogi eljárást (akár polgári pert, akár fogyasztóvédelmi eljárást) is könnyedén kezdeményezhetünk ellenük. Igaz, az egyáltalán nem létező szellemszállásokkal szemben ők sem tudnak fellépni. Aki ilyen esetbe fut, mindenképpen a rendőrség feljelentés irányába kell, hogy elinduljon.

Fontos, hogy jól dokumentáljuk a hibákat és a panaszunkat (fotókkal, e-mailekkel, számlákkal stb.) mert akármennyire is védik a fogyasztót a szabályok, de „bemondásra” egyetlen bíróság sem fog megítélni nekünk egy fillért sem.

dr. Schiffer Zsolt

A cikk megjelenését és a jogi eseteket feldolgozó sorozatot a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító támogatja.
Amennyiben hasznosnak találod, ide kattintva oszthatod meg, hiteles turizmus hírekkel pedig vár az Utazás hírek csoport.