Ismét válság lehet a turizmusban, a fellegek már gyűlnek (videó)

by Kassay Tamás

A járványban leginkább megtépázott szektor volt a turizmus-vendéglátás, amely úgy tűnt, hogy hamar talpra tud majd állni. 2022-ben bebizonyosodott, hogy mégsem lesz olyan könnyű az újjáépülés, mint azt reméltük, gondoljunk itt a légi közlekedési káoszra Európa és Amerika repülőterein, a hiányzó emberekre számos pozícióban, és az emiatt sok helyen csökkenő szolgáltatási minőségre.

Ha mindez a nehézség nem lenne elegendő, beütött az orosz-ukrán háború, az energiaárak elszabadulása, a forint drasztikus gyengülése, a bérfeszültség, a minőségi alapanyagok hiánya bizonyos termékek esetén.

Ha mindez nem lenne elegendő, akkor pedig nyár közepe óta tudjuk, hogy a fogyasztók tárcáit is nagyban érintő változások történnek a rezsicsökkentés csökkentésével, a durván magas inflációval és a még jobban dráguló élelmiszerekkel, ami csökkenti a szabadon elkölthető jövedelmeket… és tovább növeli a vendéglátóhelyek árait. Fizikából tudjuk, hogy különböző irányú erők összege az erők eredője, amely a végső hatást adja. Csökkenő elkölthető jövedelmek és tovább növekvő szolgáltatási árak mellett vajon mi történik majd a kereslettel? Ezt mindenkinek a fantáziájára és a hitrendszerére bízom.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke és Faix Csaba, a Budapesti Fesztivál-és Turisztikai Központ ügyvezetője az ATV Start című műsorában arról beszélgettek, hogy újabb nehéz időszak elé néz a szakma.

Kovács elmondása szerint 2022 első féléve „szenzációs” volt: még kevesebb vendéglátóhellyel is (a járvány nyomán 3400 üzlet zárt be) sikerült megközelíteni a 2019-es forgalom szintjét.

Faix Csaba azt mondta, hogy: újabb turisztikai válság elé nézünk. Magyarországnak annyi „előnye” lehet, hogy a forint gyengülésével hazánk olcsóbb célponttá válik a külföldi turisták számára.

Spabook vélemény: nem értek a gyenge forintról szóló véleménnyel. A munkaerő hiányát a COVID okozta egzisztenciális bizonytalanságon túl éppen az okozza, hogy hiába emelkednek a bérek, folyamatosan távolodnak az euróban változatlan – sőt, a nagy EU-s infláció miatt még ott is emelkedő – bérszintektől, pedig mint tudjuk, azok már korábban is nagy elszívó erővel bírtak. Ha például Ausztriában x euró a bér, akkor a forintgyengülés teljes mértékét kompenzálni kell a magyarországi bérekben, különben a munkaerőpiaci versenyképesség csökken. Ez tipikusan nem történik meg, egyetlen más szektorban sem egyébként. Más szektorokkal ellentétben azonban a turizmus vendéglátásnak van 2 sajátos eleme:

  • nagyon mobil a munkaerő, könnyen elvándorol másik országba is,
  • ha nincs ember, nincs üzlet, nem lehet elmismásolni túlórával, meg semmivel.

Tehát, kimondhatjuk: a turisztikai szektor aktív üzletviteléhez szükséges pozíciókban az euró bevezette önmagát. Ez az extrém gyenge forint árfolyam szint már nem használ, nem nyújt érdemi segítséget, ellenben súlyos károkat okoz. A célpiacnak számító országainkban, ahol a minimál órabér 15-20 euró, semmilyen vonzerővel nem bír az, hogy 1,1 vagy 1,3 euró a sör ára. Számunkra nagy különbség, ez szomorú tény.

A Szállás.hu adatai szerint egyébként a szeptemberi és októberi foglalási szint is jóval magasabb, mint 2021-ben, és már a 2019-es utolsó negyedéves szintet is meghaladták. Egyelőre tehát a fellegek gyűlnek, de a lendület még kitarthat és megmentheti az évet.

De az energia, mellett a munkaerő és az alapanyag is drágább lett – hívta fel a figyelmet Kovács, aki arra is rávilágított, hogy az alapanyagot és az energiát, ha drága is, meg lehet vásárolni, a munkaerőt viszont nem, ennek pedig a színvonal csökkenése a következménye, amely hosszú távon fejti ki negatív hatását. A vendégek elszoknak onnan, ahol nem érzik jól magukat.

Kovács szerint az egyetlen megoldás a fennmaradásra az egyre nehezedő körülmények között a minőségi szolgáltatás. A csökkenő kereslet mellett azok tudnak talpon maradni, akik megpróbálnak iszonyú nehezen, de minőséget nyújtani – fogalmazott.

Ezzel maximálisan egyetértek.