Tömegesek lettek a járattörlések, késések, ami sokak számára okoz nem csak kellemetlen órákat, de akár nagy összegű veszteségeket is a lemondott szállások, bebukott bérelt autók miatt. Mit mond a jog, milyen jogaink vannak, mekkora mértékű késés esetén vagyunk jogosultak kártérítésre és mi a helyzet, ha törölték a járatunkat? A jogi gyorstalpalóban a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító segít nekünk eligazodni.
A késésekre és járattörlésekre vonatkozóan a légiutasok jogairól az Európai Unió 261/2004/EK rendelete ad iránymutatást.
A légiutasok jogairól szóló rendelet kötelező érvényű az EU tagállamaiban, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban is, például Svájc, Norvégia, Izland, Liechtenstein esetében is. A rendelet hatálya kiterjed az EGT országaiból induló összes járatra, azonban az érkező járatokra, csak akkor, ha a légitársaság EGT-ország által kiadott működési engedéllyel rendelkezik.
Kezdjük azzal, hogy mi a mi felelősségünk és mikor nem számíthatunk semmilyen kompenzációra! A pontos érkezés az utas felelőssége, tehát, ha azért kési le valaki a repülőt, mert sokat kellett várni a repülőtéren a biztonsági ellenőrzésnél, akkor arra az a válasz, hogy „tetszettek volna időben megérkezni és akkor nem probléma végigvárni a sort”.
Tipp: a repülőtereken szokott lenni úgynevezett fast lane, magyarul gyors sáv, amely néhány ezer forint extra díj megfizetése mellett várakozásmentes áthaladást biztosít. A probléma ezzel csak az, hogy ha nagyon sok utas kezdi úgy érezni, hogy le fog maradni a gépéről, akkor egyszerre fizet és áll be mindenki a gyors sávba. Budapesten ez nem probléma, viszont olyan reptereken, ahol jelenleg rendszerszintű problémák vannak, mint például Dublinban, na ott a gyors sáv sem fog sokkal jobban működni.
Ha a gépet nem a saját hibánkból késsük le, hanem a légitársaság hibájából, akkor:
legelőször is fel kell venni a kapcsolatot a légitársasággal. Két eset lehet: vagy ajánlanak ingyenes átfoglalást, vagy nem. Ha igen, akkor nem kérdés, hogy azt érdemes elfogadni, ha viszont nem, akkor meg kell tőlük kérdezni, hogy kedvezményesen át tudnak-e foglalni a következő járatra. A légitársaság hibájából általában csatlakozó járatokat szokás lekésni, mást nem nagyon lehet.
Ha nem lekéssük, hanem konkrétan törlik a járatunkat, akkor:
lehetőségünk van úgy döteni, hogy elállunk az utazástól. Ilyen esetben a jegy árát visszakapjuk, de bukjuk az utazást, vagy, ha éppen külföldön vagyunk, akkor nem jutunk haza. A másik verzió, hogy mindenképpen elutazunk, ehhez viszont fel kell keresni a légitársaságot, hogy segítsenek megoldást találni. A hagyományos (nem fapados) légitársaságok általában átfoglalnak alternatív, esetenként több átszállásos útvonalra, vagy, ha a kapacitások és a menetrend lehetővé teszi, akkor a következő járatra.
A fapados légitársaságok kicsit macerásabbak, mert sokszor csak hetente néhány járatuk van az adott útvonalon, így egy több nappal későbbi járatra átfoglalás csak a tengerparton tűnik romantikusnak, egyébként kellemetlen vesszőfutás, pláne, ha meg kell magyarázni a munkahelyünkön a hiányzást és a betervezetlen szabadnapokat.
Amennyiben nincs mentesítő járat, akkor átfoglalhatunk, ami általában ingyenes. Ha légitársaságon belül foglalunk át a következő járatra, akkor utólag visszautalják a pénzünket. Ha viszont másik légitársaságnál foglalunk át, illetve más útirányt választunk, akkor bonyolultabb a helyzet, de a visszatérítés ilyen esetben is megillet.
Vannak előzékeny és kevésbé előzékeny légitársaságok, előbbiek maguktól is súgnak, hogy étkezést, szállást, transzfert biztosítanak. Sokuk viszont erről megfeledkezik, de mi jó, ha tudjuk, hogy utólag ki kell fizetniük az utas által saját maga számára szervezett ilyen jellegű szolgáltatások költségét, de figyelem: csak ésszerű mértékig! Tehát luxus szállodába ne menjen senki aludni, mert azt nem fogják elfogadni. Az ésszerű költségeket viszont kötelesek megfizetni.
Ha a légitársaság hibájából törlik a járatot, akkor a Légi utasok jogait szabályozó Európai Uniós rendelet alapján akár 600 euró kártalanítás is megilletheti az utast, függetlenül attól, hogy történt-e átfoglalás, vagy visszatérítették-e a jegy árát!
A légitársaság semmilyen felelősséggel nem tartozik akkor, ha a járattörlésről legalább 2 héttel korábban értesíti az utast.
A légitársaság szintén nem tartozik kártérítéssel abban az esetben, ha az indulás előtt 7–14 nappal értesítési az utast a járattörlésről, de megoldja azt, hogy az utas valamilyen másik járattal az eredeti indulási időhöz képest legfeljebb 2 órával korábban induljon és a végső célállomást legfeljebb 4 órával később érje el.
Az indulást megelőző 7 napban is van erre lehetőség, de sokkal szigorúbb módon, akkor ugyanis az indulás legfeljebb 1 órával lehet korábban, az érkezés pedig maximum 2 órával kerülhet későbbre.
Az indulási időponthoz képest 7 napon belül törölt járat esetében a jegyár visszajár
A fentebb leírtakon túl az útvonal hosszától függően fejenként 250 – 600 euró kártalanításra is jogosultak vagyunk.
- 1500 km alatti járatok esetén 250 EUR,
- 1500 km felett EGT-s országok között, illetve 1500 – 3500 km-ig EGT-s és nem EGT-s tagállamok között 400 EUR,
- 3500 km felett EGT-s és nem EGT-s tagállamok között 600 EUR kártérítésre jogosult az utas.
- Amennyiben ingyenes átfoglalást biztosít a légitársaság olyan módon, hogy az úti célunkat távolságtól függően legfeljebb 2 (<1500 km), 3 (1500-3500 km) vagy 4 (3500<) órával később érjük el, akkor a fenti összegek felét köteles megfizetni a légitársaság.
A légitársaságok mentesülnek a kártalanítás alól, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a járattörlés előre nem látható, rendkívüli körülmények miatt történt. Azonban, ilyen esetben is kötelesek visszafizetni a jegyek árát és biztosítani a telefonálás és az ellátás lehetőségét.
Az Európai Közösségek Bírósága a C-402/07 és C-432/07 számú egyesített ügyekben hozott ítélete szerint a 3 órát meghaladó késés törlésnek minősül, ezáltal az utas jogosan tarthat igényt a már bemutatott 250–600 euró mértékű kompenzációra.
