Lekésték a repülőt, 2000 dolláros büntetést kaptak és új jegyet is kellett venniük a Budapestre tartó utasoknak

by Kassay Tamás
lekésett repülő büntetés no show

Egy pórul járt utas története ragadta meg a figyelmünket, aki az Egyesült Államokból utazott volna haza Budapestre, de sajnos a reptéren kialakult bonyodalmak miatt lekéste a járatot. Bonyolítja a dolgot, hogy az utas a reptérre egy USA-n belüli, belföldi járattal érkezett, egy amerikai légitársasággal. Miután lekéste a Budapestre tartó gépet, az utas új jegyet vásárolt, hogy hazajusson. Az utas állítása szerint, amikor megváltotta az új repülőjegyét, fejenként kétezer dolláros pótdíjat kellett fizetniük, amiért nem utaztak el a lekésett járattal. Ráadásul azzal a feltétellel, hogy az új jegyet nem aktiválhatták addig, amíg ki nem fizetik a “no show” jellegű pótdíjat. – így kezdődik a megtörtént eseteket bemutató sorozatunk 6. története, amelyet alaposan körbejárt dr. Schiffer Zsolt, a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza.

Lekésett repülő – avagy siratni a kiömlött tejet?

Biztos mindenki ismeri a mondás valamelyik változatát, hogy a szerelmünk és a busz után nem szabad futni, mert úgyis jön másik. Nos azért egészen más a helyzet, ha egy repülőt késünk le, hiszen ilyen esetben borulhat a nyaralásunk, a munkánk, és a költségek sem egy buszjegy árával összevethetőek.

“Anyukámék tegnap jött volna haza Amerikából. Clevelandból indultak, New Yorkba a Delta járattal. 1,5 órát vártak a bőröndjeikre. Plusz 20 perc volt, mire átértek abba a terminálba, ahonnan indult a gépük Budapestre. A gép 18.15 kor indult. Odaértek a pulthoz 17.10-kor. Mivel ilyen sokat kellett várni a bőröndökre, és már nem volt ott senki, akivel tudtak volna beszélni, lemaradtak a gépről. Nem tudtak mit tenni, vettek egy új jegyet, a következő járatra újabb 900 dollárért. Ma reggelre kaptak egy 2000 dolláros büntetést/fő, mert nem szàlltak fel/ utaztak el azzal a járattal, amire az első jegyük szólt, és addig amíg ezt nem fizetik be, nem is érvényesítík az új jegyet. És ha nem jönnek el ma velük, az Amerikába visszafelé szóló jegyüket is törlik.”

A történet kicsit meglepő, még akkor is, ha az utas kizárólag saját hibájából késte volna le a járatot. (Erre később még kitérünk). Ugyanis a légitársaságot semmilyen kár nem érte azért, mert egy utasa nem szállt fel. Az utas kifizette a jegyet, és nem használta a szolgáltatást, de emiatt a légitársaságnak plusz költsége nem keletkezett, így a szankciónak már csak emiatt sem lehet alapja. Ha kimutatható is bármilyen plusz költsége emiatt a légitársaságnak, biztosan nem rúghatna ilyen magas összegre.

Nade haladjunk csak szépen sorjában!

Amerikai, vagy EU-s szabályok vonatkoznak ránk egy amerikai repülőtéren?

Ha uniós állampolgárként az Egyesült Államokban, vagy onnan repülünk, felmerülhet a kérdés, hogy az uniós légiutasokat megillető jogosultságokra hivatkozhatunk-e vagy sem. Akkor vonatkoznak ránk az uniós légiutas jogok, ha:

  • EU-n belül utazunk, akár uniós, akár nem uniós légitársasággal
  • EU-ba érkezünk egy harmadik országból, de csak ha uniós légitársasággal
  • EU-ból indulunk nem uniós országba, és ezesetben mindegy, hogy uniós-e a légitársaság

Mindezekre akkor hivatkozhatunk, ha a nem uniós állam szabályai szerint még nem kártalanítottak minket.

Tehát, uniós légiutas jogokra hivatkozhatunk az USA-ban?

Ha az Egyesült Államokon belüli járattal repülünk, akkor nem, ha onnan jövünk EU-s légitársasággal haza, akkor igen, vagy ha az EU-ból repülünk Amerikába bármilye légitársasággal, akkor is.  Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor nem az EU-s légiutas jogok, hanem jelen esetben az amerikai légiutasok jogai illetnek meg bennünket is.

Mivel a Spabook olvasói nagyon nagy részben az uniós jogra hivatkozhatnak utazásaik során, ezért most részletesen az uniós szabályokat ismertetjük.

A járat lekésésének az oka?

Kardinális pont, hogy miért késtük le a gépünket: önhiba, vagy önhibán kívüli ok vezetett ahhoz, hogy lemaradtunk a járatról?

Nem mindegy ugyanis, hogy valaki más hibájából késtünk, vagy a saját magtartásunk okozta a problémát. Ha ugyanis másik járat késése okozta azt, hogy lemaradtunk az átszállásról, akkor lehetséges kártérítést követelni.

Ilyen esetben nem mindegy, hogy átszállással vásároltuk a jegyünket, vagy pedig külön-külön két úti célra. Ha ugyanis megadtunk egy úticélt, és a légitársaság csak átszállással tudott elvinni oda minket, és ennek során lekéstük a csatlakozást, akkor egy új járattal, díjmentesen el kell szállítaniuk bennünket a célba.

Mi számít késésnek? Milyen jogaink vannak ilyenkor? Mi van akkor, ha más légitársaság vitt volna minket tovább?

A járatkésés részletes szabályairól a D.A.S. oldalán írnak, érdemes elolvasni!

Mi van akkor, ha saját hibánkból késtünk?

Nos ezért persze senki sem tehető felelőssé, az ebből eredő plusz költségeket (új járatra új jegy, szállás) nekünk kell fizetnünk. Senki nem fogja a célállomáson foglalt szállásunkat kifizetni vagy módosítani helyettünk, vagy az új járatra megvásárolt jegyet állni. A légitársaságok kedvezményes jegyet szoktak biztosítani, ha a járat indulása előtt 2 órával jelezzük, hogy le fogjuk késni a járatot.  (Ez légitársaságonként eltérhet). De nem mindig lehet tudni ilyen korán, hogy késni fogunk.

Példa az önhibára: Ha nem indulunk el időben a reptérre, vagy eliszogatjuk az időt egy reptéri italpultnál, ne számítsunk semmilyen kártérítésre senkitől.

Példa átszállásnál: Ha egy órát hagyunk magunknak az átszállásra, akkor sajnos könnyedén előfordulhat, hogy pont lemaradunk a gépről (pl. mert késett a gép, vagy hosszú volt a sor a becsekkolásnál). Ilyen esetben, ha magunknak szerveztük, pláne két külön társasággal repültünk volna, akkor senkitől nem fogunk semmilyen kompenzációt kapni. Ha a légitársaság csak így tudott minket elvinni A-ból B-be, vagy pláne, ha egy utazási iroda szervezte, akkor nyugodtak lehetünk, tovább fognak vinni bennünket díjmentesen.

Mi van akkor, ha az átszállásnál nem saját hibánkból késünk?

Jó példa erre, ha a járat késik, és emiatt nem érjük el a gépünket. Ilyenkor a járatkésés szabályai lépnek életbe, bizonyos idő elteltével kártérítés jár. Ugyanakkor ez az idő függvénye, és nem a következő járaté. Emlékezzünk: ha nem kifejezetten átszállással visznek minket a célállomásra, akkor a légitársaság nem tudhatja, hogy nekünk az adott város a végcél volt, vagy onnan egy másik járattal tovább álltunk volna, ezért a lekésett járat költségeiért, sem egyéb más kárért (pl. lefoglalt szállás) nem felelős. Más a helyzet akkor, ha egy utazási iroda szervezte nekünk az utat, két külön légitársasággal. De ilyenkor nem a légiutas jogokra, hanem az utazási irodával kötött szerződésre kell figyelnünk.

Mi a helyzet akkor, ha a csomagunkra várunk, és emiatt késsük le a csatlakozást?

A cikk elején ismertetett helyzetben az utas azért késte le a gépet, mert a csomagjait késve adta ki az előző járat. Nos a csomagra várni, és emiatt késni nem javasolt, hiszen a csomag elvesztése, késése esetén szintén van a légitársaságnak kártérítési kötelessége.

Ha a csomagunk nem éri el a járatot, amire mi csatlakozunk, akkor a légitársaság köteles utánunk küldeni másik járattal. Csomag elvesztése esetén pedig kártérítést is kaphatunk, sőt akár a nyaralás alatt szükségből vásárolt ruháinkat is kifizethetik.

Éppen ezért nem tanácsos lemaradni a gépünkről azért, mert a csomagunk nem érkezett meg. Még akkor sem, ha magunknak szerveztük az átszállást, mert még mindig olcsóbb a saját költségünkre később hazahozatni a táskát, mint a helyszínen bevárni a csomagot, és magunknak új repülőjegyet vásárolni.

Persze ezen eset alól is lehetnek kivételek. Azért, ha a csomagban életmentő gyógyszer van, vagy épp egy eredeti Leonardo lapul benne, akkor a cikk írója is inkább bevárná a csomagot.

Najó… lehet, hogy nem volt egy eredeti Leonardo a csomagban, és rossz döntés volt a bőrönd miatt lekésni a járatot, de mi a helyzet a kétezer dolláros pótdíjjal? Ha teljes egészében saját hibánkból késünk, akkor még plusz pénzt kell fizetnünk a légitársaság részére? Megteheti, hogy addig nem enged új jegyet vásárolni, amíg ezt nem rendezzük?

Vagyis: Szankcionálhatja a légitársaság, ha késtünk?

Az EU-s légiutas jogok alapján nem. Ilyen jellegű szankciót az uniós államokban nem alkalmaznak. Ha az utas ilyet tapasztal, akkor a helyszínen, azonnal panaszt kell tenni, még akkor is, ha saját hibánkból késünk. Ha nem engednek tovább utazni, minden ebből eredő kárunkat követelhetjük a légitársaságon, amelyik így járt el.

Jelen cikk írója nem amerikai ügyvéd, de az biztos, hogy az amerikai légitársaságok honlapján, utazási feltételek, és kártérítési szabályok között, pusztán a késés miatt ilyen szankciót nem találni.

Személyes szakmai véleményem az, hogy nem igazán van jogalapja annak, hogy a légitársaság szankcionálja az utas késést, mert nem éri semmilyen kimutatható kár a légitársaságot, legfeljebb kevésbé kihasználtan repül. De mivel az utas az utazás költségeit kifizette, csak nem szállt fel, így a személyzet bére, a repülő üzemanyaga, szervizelése, az ételek tárolása stb. rendezve van. Ezért további plusz költséggel nem jár a légitársaságnak az, hogy egy-két hely üresen maradt.

Ha volna is ilyen jellegű szankció (pl. kártérítési, vagy kötbér igény a légitársaság részéről) akkor is eltúlzott volna a mértéke. Van olyan szabály, hogy amíg az utasnak tartozása van nem válthat ki új jegyet a társaságnál. Ugyanakkor egy sima késés miatti szankció esetén (amikor az utas esetleg emiatt külföldön ragad) kifejezetten hátrányosan érinti az utast, és komoly kára keletkezhet abból, ha nem engedik jegyet vásárolni a szankció kifizetéséig. Lehet, hogy az utas nem rendelkezik ekkora felhasználható összeggel (pl. nyaralás után). Sőt alapvetően egy átlagos magyar utasnak eleve nagy összeg kétezer dollár, pláne egy családnak utasonként ennyi. Ezért sem életszerű, hogy még ha volna is ilyen jogos szankció, annak rendezéséig nem engedik az utast új jegyet vásárolni, mert így akár napokra ott ragadhat a helyszínen. Ezzel további több százezres kára is keletkezhet (szállás, élelem, munkából kiesés).

Akkor tartok elképzelhetőnek ilyen pótdíjat, ha az utas magatartása kárt okozott a légitársaságnak (Pl. le kellett szállítani a járatról).

dr. Schiffer Zsolt

A cikksorozatunk korábbi történetei és a kapcsolódó jogi állásfoglalás ide kattintva olvashatók. A Jogi Rovat támogatója a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító.