Magyar síelő okozott balesetet, a rendőrség előállította – mit mond a jog?

by Kassay Tamás

Egy magyar síelő több embert elkaszált, miután leesett a szabálytalanul használt felvonóról. A balesetben 3 ember megsérült, egyiküket mentőhelikopter szállította kórházba. A rendőrség előállította, mivel segítségnyújtás nélkül elhagyta a helyszínt. Bárkivel megtörténhet, hogy külföldön keveredik valamilyen jogi vanatkozású problémába, balesetbe, akár vétlenül, akár vétkesen. A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító által támogatott Jogi rovatunk legújabb epizódjában azt tudhatja meg a kedves olvasó, hogy milyen jogi következményekkel, illetve lehetőségekkel számolhat egy ártatlannak induló téli kikapcsolódás és sportolás közben.

Bárkivel megeshet, hogy balesetet szenved, vagy okoz síelés közben

Jelen cikkben az alábbi, nagyon izgalmas kérdésekre keressük a választ dr. Schiffer Zsolt jogtanácsossal, hogy:

  • Milyen felelősségbiztosításunk legyen, hogy az okozott kárt megterítse?
  • Mi kell ahhoz, hogy sérülés, kórházi kezelés, esetleg maradandó károsodás esetén fedezetünk legyen, illetve mi a helyzet, ha mondjuk leszakad, netán elveszik a karórája, netán a slusszkulcsa annak, aki a mi hibánkból esik el?
  • Mikor perelhetnek be minket ilyen esetekben? Ha van biztosítás, akkor azon túlmenően is kerülhetünk bíróság elé, vagy azzal kivédjük és megússzuk ezt a procedúrát?

Síbalesetnél először azt kell mérlegelni, hogy milyen sporttevékenység körében (verseny vagy hobbi) történt a káresemény. Másodsorban azt, hogy kinek felróható (nem csak a feleknek, hanem akár a pálya fenntartójának a felelőssége is felmerülhet) harmadrészben azt, hogy az utasbiztosításunk mire terjed ki. Szépen sorra veszem ezeket.

  1. Szervezett verseny, vagy hobbi

Fontos tisztázni, hogy a sporttevékenységnél (főleg csapatsportokban) a résztvevők azzal, hogy részt vesznek a játékban, vállalják a sérülés kockázatát, és ez kizárhatja a kárigényt, még amatőr körülmények között is. De a síelése esetében (mivel egyéni sport, és szigorúak a pálya használatának a szabályai) ezt nagyon szűk körben tudom értelmezni, pl, ha szerveznek egy amatőr sífutás versenyt és ott valaki elsodorja a többieket. Ezesetben nagyon nehéz lenne bárkivel szemben kárigényt érvényesíteni, mert ezzel a kockázattal a részvevők számoltak. Ha valamelyik sportági szakszövetség szervezésében zajló versenyről van szó, akkor más szabályok alkalmazandók, mint amikor civilek, bármiféle szervezés nélkül sportolnak.

Amennyiben nem profi versenyről van szó, csak egymástól függetlenül többen használnak egy pályát, akkor felelősséggel tartoznak a károkozásért, de ez felróhatósági alapon működik.

  1. Kinek felróható?

Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy igen, felelősek lehetünk azért, ha kárt okozunk síelés közben, de csak akkor lehet valakitől kártérítést követelni, ha az ő felróható (tehát legalább gondatlan) magatartása következtében következett be a káresemény. Ha mindkét fél felróhatóan járt el, akkor ennek arányában alakul a kárfelelősség is. Mindig a károsultnak kell bizonyítani, hogy a károkozó hibázott és nem fordítva.

Sípályán szigorúak a szabályok, tehát aki megszegte a szabályt (oda ment, vagy akkor, amikor nem szabad) az lesz a felelős. Tehát síelés esetében aki hirtelen  letért a saját nyomvonaláról, megtévesztően mozgott, hirtelen irányt váltott, saját hibájából elesett és ezzel okozott kárt, ráfutott az előtte közlekedőre, esetleg szabálytalan felszereléssel ment stb. De nem csak a balesetben részt vevők hibája lehet, hanem a pálya fenntartójának a felelőssége is felmerülhet. Ha nem volt jól kijelölve a pálya, vagy valamilyen biztonsági intézkedést nem tettek meg. A balesetben érintett felek, és a fenntartó együttes felelőssége, és felróhatóságuk aránya is felmerülhet, ezt eldönteni szakkérdés.

Ha bekövetkezik a baleset segítségnyújtásra kötelesek vagyunk. A későbbi szakértői vizsgálat miatt – amely kideríti ki volt a felelős – készítsünk fényképeket, hordjunk sisak kamerát, mert ezek alapján lehet legjobban megállapítani, ki merre mozgott, ki mozgott megtévesztően vagy szabálytalanul. Vetessünk fel jegyzőkönyvet arról, mikor, hol, mi történt, melyik fél mit mond el arról, hogy mit csinált pontosan.

Sajnos előfordulhat, hogy akár büntetőeljárás is indul azzal szemben, aki gondatlanságból – vagy ne adj isten szándékosan – sérülést okozott.

  1. Utasbiztosítás

Sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy van utasbiztosításunk, de nem fog fizetni, mert nem terjed ki az adott eseményre. A legtöbb utasbiztosítás eleve kizárja a sporttevékenység közben bekövetkező sérüléseket, és a sportfelszerelésben keletkezett károkat, mert ezek eleve kockázatos tevékenységek. Olyan is van, ami nem a sporttevékenységet, hanem az extrém sportokat zárja ki, vagy kifejezetten a síelést (felsorolva pár sportot ami közben bekövetkezett károkra nem fizet). Olyan biztosítás is elképzelhető, ami fizeti a síelés közben minket ért sérülés kapcsán az orvosi költségeket, de nem fizeti a felszerelésben bekövetkezett kárt.

Mindig olvassuk el, hogy a biztosítás kiterjed-e a síbalesetekre

síelés extrém sport biztosítás jogi védelem

Amennyiben nem terjed ki a biztosításunk síbalesetekre, akkor kössünk ilyen kiegészítést, a legtöbb biztosítónál van ilyen opció. Ezen kívül alaposan nézzük meg, hogy a kórházi ápoláson, hazaszállításon, esetleg egy látogató kiutazásán kívül mit térít még a biztosító? Mert lehet, hogy a kórházi ellátás x összeg, de az, hogy helikopterrel, vagy hószánnal lehoznak minket a hegyről, az ennek többszörösébe is kerülhet, és ezt már nem terjed ki a biztosítás. Olyan biztosítást érdemes kötni, amiben benne van a hegyről a kórházba szállítás költsége is. (ezen kívül EU-s tajkártyával alap ellátására sok országban jogosultak lehetünk biztosítás nélkül is, de ezen ellátásban az biztos nem lesz benne, hogy a hegyről lehozzanak minket sérülten).

Az sem mindegy, hogy a mi kárunkat akarjuk a biztosítón érvényesíteni, vagy a másnak okozott kárt. Ugyanis a legtöbb biztosítás a bennünket ért károkra vonatkozik, tehát a mi felszerelésünkre, kezelésünkre, utiköltségre stb. De nem tartalmaz felelősségbiztosítást, vagy csak kis összeghatárral. Tehát, ha mi okozunk másoknak kárt, akkor csak úgy fizet a biztosító, ha felelősségbiztosítást is tartalmaz, ennek hiányában csak a mi kárunkat fogja téríteni, és csak abban a körben, amit a szerződés tartalmaz. Tehát, ha a sportfelszerelés kizárt, akkor hiába pereceltünk egy nagyot, és tört el a szemüvegünk, nem fogja megfizetni, csak legfeljebb az orvosi ellátás költségeit.

Ha nekünk okoztak kárt, és a biztosító nem fizet, mert nem terjed ki rá a biztosításunk, akkor közvetlenül a károkozón lehet érvényesíteni a kárigényünket. Ahogy velünk szemben is. Pláne, ha a biztosító csak egy összeghatárig fizet.

Előfordulhat, hogy minden anyagi kárt megtérít a biztosító, de nincs benne sérelemdíjra fedezet, ezért velünk szemben sérelemdíj igénnyel felléphet a károsult (pl. fájdalmas, hosszú gyógytartamú sérülés esetén erre elég nagy esély van).

  1. D.A.S. mikor jár el

A D.A.S. Kártérítési jogvédelme akkor nyújt védelmet az ügyfélnek, ha a neki okozott károk nem térülnek, az ügyfél kárigényét kell érvényesíteni. De az ügyféllel szembeni jogos követelésekre nem terjed ki, tehát amennyiben az ügyfél tényleg felróhatóan járt el, és vele szemben megalapozott kárigény van, arra nem ad fedezetet a jogvédelem (már csak etikai okokból sem) hogy egy jogos követelés alól kibújjon, vagy annak teljesítését évekig elhúzza.

A szerződéses jogvédelem keretében a biztosítóval, vagy az utazás szervezővel szemben fel tudunk lépni, amennyiben az ügyfél jogos kárigényét elutasítják, vagy csak részben fedezik.

Ha ügyféllel szemben gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indul, arra a büntető jogvédelem nyújt fedezetet, ezesetben a jogi képviselet, és az eljárás költségei is a jogvédelem részét képezik.

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Elfogadom Bővebben