légitársaságok elleni fogyasztóvédelmi panasz zöldre festés miatt

Nemzetközi összefogás a zöldre festő légitársaságok ellen: a greenwashing nem tiszta

by Polisor Bettina

Összesen 18 ország 22 fogyasztóvédelmi szervezete – köztük a magyarországi Tudatos Vásárlók Egyesülete – fordult az Európai Bizottsághoz és a fogyasztóvédelmi hatóságok hálózatához (CPC) 17 európai légitársaságnak az éghajlattal kapcsolatos félrevezető állításai miatt. A fogyasztóvédők által megrendelt jogi elemzés szerint az ilyen állítások sértik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni uniós szabályokat. Az illetékes Európai szervek mellett egyidejűleg a Gazdasági Versenyhivatal, valamint fogyasztóvédelmi hatóságként az illetékes kormányhivatal került felszólításra, hogy vizsgálja meg a kérdést – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének beszámolójából.

17 légitársaságot szólítottak föl arra, hogy vessenek véget a félrevezető gyakorlatuknak a greenwashing, azaz a zöldre mosó, zöldre festő marketingjüknek:

  • Air Baltic
  • Air Dolomiti
  • Air France
  • Austrian
  • Brussels Airlines
  • Eurowings
  • Finnair
  • KLM
  • Lufthansa
  • Norwegian
  • Ryanair
  • SAS
  • SWISS
  • TAP
  • Volotea
  • Vueling
  • Wizz Air

A fogyasztóvédelmi szervezetek Egész Európára kiterjedő vizsgálatot tartanak szükségesnek, és felszólították a fenti légitársaságokat, valamint a teljes ágazatot, hogy hagyjanak fel a „zöldre festő” állításokkal, hiszen ezzel azt a benyomást keltik a fogyasztókban, hogy a repülés fenntartható lehet, pedig ez egyszerűen nem igaz: a repülés nem fenntartható, és a közeljövőben sem lesz az.

“Amikor teljesen világos, hogy a légi közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős és egyre növekvő részét okozza, hihetetlen, hogy a légitársaságok szabadon csábítják a fogyasztókat olyan éghajlatbarát üzenetekkel, mint a “CO2-kompenzált” vagy “CO2-semleges”. Sürgetjük a hatóságokat, hogy vegyék kezükbe az ügyet, és lépjenek fel ezzel a fogyasztókat súlyosan megtévesztő zöldre festési gyakorlattal szemben.”

– mondta Ursula Pachl, a BEUC főigazgató-helyettese

Mára szinte általánosan bevett gyakorlat, hogy a légitársaságok félrevezető állításokra alapozva a fogyasztókat arra kötelezik, hogy fizessenek extra “zöld” díjakat, amivel kompenzálják az utazás klímahatását. A Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) szerint a hatóságoknak fel kell szólítaniuk a légitársaságokat, hogy térítsék meg a fogyasztóknak a kibocsátás-kompenzációért felszámolt költségeket.

Mi a greenwashing, magyarul zöldre festés, avagy zöldre mosás?

Olyan marketing- és PR-stratégia, amely elhiteti a fogyasztókkal és a közvéleménnyel, hogy a vállat többet tesz a környezet védelméért, mint a valóságban.

A greenwashingot végző cég környezetbarátnak, az emberi társadalomért és a bolygó élővilágáért felelősséget vállalónak állítja be magát vagy egy adott termékét, szolgáltatását, miközben állításának nem (vagy csak részben) tesz eleget.

Jó példa a greenwashingra: 2017-ben az amerikai Walmart üzlethálózatnak 1 millió dolláros bírságot kellett kifizetnie, miután egyes műanyag termékeire ráírta, hogy „biológiailag lebomlanak”. Ez szó szerint ugyan igaz volt, hiszen valamikor a jövőben a műanyag is lebomlik, de nem mindegy, hogy egy vagy több száz év múlva. A felirat tehát félrevezette a fogyasztókat, „zöld álcába” bújtatta a szóban forgó terméket.

Íme néhány olyan állítás, amik a BEUC álláspontja szerint a fogyasztókat célzó megtévesztő gyakorlat ékes bizonyítékai:

  1. Azok az állítások, amelyek szerint extra költségek kifizetésével “ellensúlyozni”, “semlegesíteni” vagy “kompenzálni” lehet a repülés CO2-kibocsátását, tényszerűen tévesek. Az ellensúlyozó tevékenységek éghajlati haszna rendkívül bizonytalan, míg a légi közlekedésből származó CO2-kibocsátás okozta kár biztos.
  2. A légitársaságok félrevezetik a fogyasztókat, amikor többet kérnek tőlük azért, hogy hozzájáruljanak a fenntartható repülési üzemanyagok (SAF) fejlesztéséhez. Ezek az üzemanyagok nem piacképesek, és a nemrégiben elfogadott uniós jogszabályok nagyon alacsony célértékeket határoznak meg arra vonatkozóan, hogy mekkora arányban kellene szerepelniük a repülőgépek üzemanyag-összetételében. Ez azt jelenti, hogy amíg a SAF-ok nem lesznek tömegesen elérhetők – a 2030-as évek végét követően -, addig a legjobb esetben is csak kisebb arányt fognak képviselni a repülőgépek kerozintartályaiban.
  3. Megtévesztő azt sugallni, hogy a légi közlekedés lehet “fenntartható”, “felelős” és “zöld”. A légiközlekedési ágazat által alkalmazott stratégiák egyike sem képes jelenleg megakadályozni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Fontos, hogy véget vessenek ezeknek az állításoknak, mivel a légi forgalom növekedésével a kibocsátások még évekig növekedni fognak.

Akár “zöld viteldíjat” fizetünk, akár nem, a repülőjárat akkor is kibocsátja az éghajlatra káros gázokat

A repülés széndioxid-mentesítésére irányuló technológiai megoldások nem fognak egyhamar tömegesen megvalósulni, így a repülést fenntartható közlekedési módként feltüntetni szín tiszta zöldre festés. Egy olyan időszakban, amikor sokan szeretnének fenntarthatóbb módon utazni, a légitársaságoknak sürgősen fel kellene hagyniuk azzal, hogy hamis nyugalmat kínáljanak a fogyasztóknak – mutat rá az európai fogyasztóvédőket tömörítő BEUC.

A fogyasztói keresletnek a fenntarthatóbb közlekedési módok irányába történő elmozdítása kulcsfontosságú a kibocsátáscsökkentés szempontjából. A légitársaságoknak fel kell hagyniuk azzal a hamis benyomással, hogy a fogyasztók fenntartható közlekedési módot választanak. Emellett a döntéshozóknak olyan megoldásokat kell szorgalmazniuk, amelyek megbízható, vonzó és fenntartható alternatívákat kínálnak a fogyasztóknak, például jobb minőségű távolsági vasúti összeköttetéseket.

Az akcióban részt vevő BEUC-tagszervezetek:

  • Arbeiterkammer (Austria)
  • TestAchats/TestAankoop (Belgium)
  • Асоциация Активни потребители (Bulgária)
  • Forbrugerrådet Tænk (Dánia)
  • CLCV és UFC-Que Choisir (Franciaország)
  • Kuluttajaliitto – Konsumentförbundet ry (Finnország)
  • EKPIZO (Görögország)
  • Tudatos Vásárlók Egyesülete (Magyarország)
  • Altroconsumo (Olaszország)
  • Forbrukerrådet (Norvégia)
  • Fundacja Konsumentów és Federacja Konsumentów (Lengyelország)
  • DECO (Portugália)
  • Spoločnosti ochrany spotrebiteľov (Szlovákia)
  • Zveza potrošnikov Slovenije (Szlovénia)
  • ASUFIN, CECU és OCU (Spanyolország)
  • Sveriges Konsumenter (Svédország)
  • Fédération romande des consommateurs (Svájc)

A VZBV (Németország) jogi figyelmeztetést adott ki több, a riasztásban azonosított kereskedőnek.

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Elfogadom Bővebben