Semmi meglepő nincs valójában abban, hogy 24 évnyi szintet szakadt vissza az utasforgalom a budapesti reptéren, hiszen a koronavírus-járvány 2020-ban a teljes turizmust drasztikusan érintette. Európában 1,7 milliárd légiutas és 6 millió járat „tűnt el”.
76%-os utasforgalom csökkenés Ferihegyen
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér éves forgalma a rekordévnek számító 2019 után, amikor is 16,2 millió utas fordult meg a reptéren, 2020-ban mindössze 3,86 millió utas lett, ami 76%-os csökkenés.
Mondhatjuk, hogy egész jó, mert mégsem 90%, de azért ne felejtsük el, hogy nyáron alapvetően elég sok országból szabad volt utazni. Ha azt vesszük, hogy 2020-ban körülbelül az év felében viszonylag szabadon lehetett utazni, akkor ahhoz mérten nagyjából 50%-os csökkenésnél kellett volna megállnia a számlálónak. Ez persze nem a reptéren múlik, szó se róla, semmit nem mond ez el az üzemeltető teljesítményéről. Viszont, irtó fontos másodlagos adat, mert jól mutatja, hogy idén mire is számíthatunk majd, ha újra lehet utazni.
Mit üzennek ezek a számok 2021-re?
Arra számíthatunk, hogy a korlátozások részleges feloldása ellenére sem fog egyik napról a másikra helyreállni a forgalom, mert nincsenek előre kiépítve a járatok, nincsenek eladva a jegyek, ezért majd csak rendkívül dinamikus menetrend fejlesztések után lehet felpörgésről beszélni.
Bizonyára lesznek látványos mutatók, amikor szalagcímek lehozzák, hogy pl. 300%-kal nőtt a forgalom az előző hónaphoz képest, de mint tudjuk, alacsony bázis esetén a nagy növekedés még mindig igen csekély nominális értéket jelent. Másképpen mondva: a kb. semmit könnyebb megduplázni, mint a rekordokat.
Maga a Budapest Airport is úgy fogalmazott közleményében, hogy csak a nyári menetrendi időszaktól kezdődően számít utasszám-növekedésre, amihez üzemeltetőként biztonságos, megújult környezettel és még magasabb szolgáltatási színvonallal járul hozzá.
Mi a helyzet a budapesti repülőtéren?
A 2020-as év kihívásai ellenére a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az év egészében, folyamatosan fogadott és indított járatokat, például teherszállító cargo gépek folyamatosan közlekedtek. Sajnos éjszaka is, de erről később.
A 2019-es év rekord utasforgalma a Budapest Airport várakozásai szerint 2022-2023-ra térhet vissza.
„Már a 2021-es nyári menetrendi időszaktól is várható utasszám-növekedés, amely természetesen továbbra is nagyban függ a koronavírus elleni védőoltás elérhetőségétől és hatékonyságától, valamint a járvány további alakulásától. A Budapest Airport készen áll a forgalom újraindulására. Habár az elmúlt évben jelentős visszaeséssel kellett számolnunk, a munka nem állt meg a budapesti repülőtéren. Számtalan beruházás elkészült, és az alacsony utasforgalom időszakát olyan fejlesztésekre is kihasználtuk, amelyek a normál utasforgalmi időszakban nehézségbe ütköztek volna. Az utasokat megújult és modern környezet várja vissza, köszönhetően az elmúlt év infrastrukturális, kapacitásbővítő és digitális fejlesztéseinek. Az utasok biztosak lehetnek benne, hogy a repülőtér járványügyi szempontból is biztonságos környezet – a Budapest Airport hatékony járványügyi intézkedéseit két nemzetközi légiipari szövetség, az ACI és az EASA is tanúsítványban ismerte el 2020-ban.” – mondta Dr. Rolf Schnitzler, a Budapest Airport vezérigazgatója
2020-ben megújult szinte az egész repülőtéri környezet
A Budapest Airport 11500 négyzetméteres, új utasmólót adott át, ahol az utasok komfortos és látványos környezetben várakozhatnak a járatuk indulására. Emellett az új poggyászosztályozó csarnok is, ami 50%-al növeli a poggyászosztályozó kapacitást. A terminálépület előtti, parkolásra, valamint ki-, beszállásra szolgáló terül is megújult. Új burkolatot kapott A 2A Terminál indulócsarnokának padlója, esztétikusabb lett a Business és a Terminál Parkolót a terminállal összekötő sétány, ami immáron kedvezőtlen időjárás esetén is védelmet nyújt. A mosdók kapacitása közel 75%-al nőtt, és 11 új ivókút is az utazók rendelkezésére áll. A korábbinál korszerűbb és átláthatóbb tájékoztatórendszert üzemeltek be. Automata rendszereket építettek ki, amik segítségével minimalizálható a személyek közötti kontaktus a budapesti repülőtéren.
Spabook vélemény: Örömteliek a fejlesztések, és nemzeti érdek is, ugyanakkor fontos lenne majd szem előtt tartani a lakosság egészséghez való jogát is az üzleti érdekekkel szemben a new normalban. Ahogyan a Király utcában lehet azt mondani, hogy éjfél után nincsen zajos dorbézolás az utcán és be kell zárni a boltot, úgy bizony a légitársaságok, logisztikai cégek is pontosan ugyanolyan, színtiszta üzleti vállalkozások, mint egy bár, étterem, diszkó. A 21. század nagy társadalmi kihívása lesz, hogy ezen felismerésen alapulva olyan szabályozásokat alkossanak, amikkel elkerülhető az, ami 2019-re kialakult, reggel 6 – fél 7 között lényegében 1-2 percenként szálltak fel a gépek, többnyire a város irányába, sokak számára ellehetetlenítve a szükséges pihenést. A magam részéről mindig igyekszem olyan járatokat választani, amik nem korán reggel indulnak, mert tudom, hogy ez sok helyi számára mennyire egészségtelen. Budapest különösen nagy terhelés alatt áll (eltekintve a koronaválság miatti lélegzetvételnyi szünettől) a repülés negatív externáliáit tekintve. A zajterhelés érzékelhető módon rendkívül kellemetlen számos olyan lakóterület fölött, amelyek hivatalosan nem állnak a repülőtér vonzáskörzetében zajhatás szempontjából. Ebbe nem mennék bele, de sok magyarázat nem kell hozzá, hogy több járat több szennyezést okoz. Olyan útvonalakon, amelyek kocsival is könnyedén letudhatók, valamint normális világban vonattal se tarthatna tovább 4 óránál, nos, az ilyen úti célokra repülést nem tartom sem jónak, sem felelősségteljes magatartásnak. Sem szolgáltatói, sem pedig utazói szempontból. Ugyancsak igaz ez az éjfél és reggel 7 között mozgó teherszállító gépekre. Semmi nem indokolja azt, hogy hajnalok hajnalán, vagy az éjszaka közepén Boeing 747 Cargolux Jumbo robaja borítsa be Budapest déli részének jelentős részét, mert az a szerencsétlen megpakolva alig bír kb. 1500 méter fölé keveredni, mire eljut a Nemzeti Színház vonaláig.
Hosszú távú stratégia kell egyfelől a fenntarthatósági elveknek megfelelő szabályozás kidolgozására, másfelől pedig centralizáció helyett tehermentesítésre. Ez közös érdek, mert a negatív externália nem válogat pénztárca alapján, akkor is ott van észrevétlenül, ha egyesek úgy érzik, nem érzik a saját bőrükön. Például a légszennyezés tipikusan ilyen kérdéskör: mondani bármit lehet, de ugyanazt a levegőt szívjuk, és aki mást mond, arra is pontosan ugyanolyan káros. Elgondolkodtató.
Csatlakozz zárt csoportunkhoz, és értesülj szállás vélemények mellett sok-sok utazós témáról is.
Érdekes volt? Oszd meg másokkal!
Jó utat, sok élményt,
Mr Spabook
vendégélmény tanácsadó,
okl. turisztikai fejlesztési menedzser
címlap: Baranyi Róbert
Támogatásoddal hozzájárulhatsz, hogy további hasznos és minőségi tartalmakat tehessek közzé.