A világ első mindfulness városának tervét – melyet a természet iránti tisztelet és együttérzés bhutáni kultúrája ihletett – Wangchuck bhutáni király jelentette be. A tervek szerint a bhutáni Gelephuban egy 1000 négyzetkilométeres gazdasági központot terveznek létrehozni, amely merőben új alapokra helyezi majd a városi létet.
Bhutan a GDP mellett a GNH-t használja a fejlődés fő mércéjeként, amely az emberek jólétére összpontosít
A Gelephu különleges közigazgatási terület (KKT) jövőbeli tervét, amelyet Mindfulness City néven emlegetnek, a bhutáni kultúra és annak erős szellemi öröksége, valamint az ország bruttó nemzeti boldogság (GNH) indexe határozza meg. A cél az, hogy a Mindfulness City megalapozza az ország jövőbeli növekedését, és a zöld technológiába, az oktatásba és az infrastruktúrába történő beruházások révén új gazdasági lehetőségeket teremtsen polgárai számára.
Az ország 116. nemzeti ünnepi beszédében a jövőkép bemutatásakor Wangchuck király a jövőbeli várost „Dél-Ázsiát Délkelet-Ázsiával, India északkeleti államain keresztül összekötő gazdasági folyosóként” jellemezte. Az India és Bhután határán fekvő terület jogi függetlenséggel és végrehajtói autonómiával fog rendelkezni, továbbá a régióban üzleti tevékenységet folytatni kívánó valamennyi vállalatnak előzetes jóváhagyást kell majd kapnia.
A projektet a Bjarke Ingels Group (BIG) és az Arup építészirodák, valamint a Cistri szingapúri várostervezési tanácsadó cég kivitelezi. A BIG táj- és várostervezési csoportja által készített terv spirituális központot, nemzetközi repülőteret, vasúti összeköttetéseket, egy vízerőművet, köztereket és a GNH kilenc területére épülő helyi épülettípusok tervét tartalmazza.
„A gelephui mesterterv formát ad Őfelsége elképzelésének, hogy olyan várost hozzon létre, amely a növekedés és az innováció bölcsője lesz, miközben a bhutáni természet és kultúra alapja marad.”
– mondta Bjarke Ingels, a BIG alapítója és kreatív igazgatója.
A bhutáni Mindfulness City koncepciója
A természet az első
A hegyek, erdők és folyók között fekvő Bhutánt a világ egyik utolsó biodiverzitási gócpontjaként tartják számon, hiszen az ország területének 70 százalékát erdő borítja. A Mindfulness City megvalósításával az ország biológiai sokféleségét kívánják növelni azáltal, hogy a 35 helyi folyó és patak áramlása által formált ökoszisztémák és az ezekkel összekapcsolt városrészek szövevényét alakítják ki. Az így létrejövő szalagszerű városrészek rizsföldekre hasonlítanak majd, és a hegyekről a völgybe tartó városi teraszokat alkotnak.
„Úgy képzeljük el a Mindfulness Cityt, mint egy olyan helyet, ahol a természet felértékelődik, a mezőgazdaság integrálódik, és a hagyományok élnek és lélegzenek, tehát nemcsak megőrződnek, hanem fejlődnek is. A vízfolyások által formált Gelephu a hidak földjévé válik, összekötve a természetet és az embereket, a múltat és a jövőt, a helyit és a globálisat.”
– mondta Ingles
Ingles szerint Gelephu természeti elemei és a meglévő infrastruktúra, mezőgazdaság és közművek természetes módon 11 különböző városrészt hoznak létre a területen, amelyek mindegyikét a mandala elvei alapján terveztek meg, tehát a központi közterület körül – a sűrűség fokozatos átmenetét teremtve – szimmetrikusan helyezkednek el az északi tájban szétszórt kisebb méretű, és a déli városi környezet nagyobb alapterületű épületei.
A meglévő és jövőbeli fejlesztések monszun idején fellépő áradások elleni védelme érdekében a terület észak-déli irányban futó folyói és mellékfolyói mentén rizsföldeket alakítanak ki. Ezek a helyi növény- és állatvilág számára a biológiai sokféleség folyosójaként fognak szolgálni, ezzel is védve az elefántok és más vadon élő állatok vándorlási útvonalait.
„A bhutáni kultúrát a mások és a természet iránti tisztelet és együttérzés inspirálta, a Mindfulness City-t pedig úgy tervezték, hogy az ökológiai rendszereket olyan városfejlesztésen keresztül integrálja, ami összeköti a növény- és állatvilágot, valamint az embereket és az eszméket. Ez a város az emberiségnek a természettel való elválaszthatatlan kapcsolatát szimbolizálja, és globális példája annak, hogyan lehet fenntartható emberi jelenlétet kialakítani a Földön.”
– mondta Giulia Frittoli, a BIG Landscape felelős partnere.
A folyók által szabdalt városon belüli városrészeket három fő híd köti majd össze, amik esetenként a közlekedési infrastruktúrával, valamint polgári és kulturális terekkel kombinált létesítményekként is működnek majd, így a GNH kilenc területéhez igazodó „lakható hidak” sorozatát hozzák létre, amik mindegyike a város kulcsfontosságú célpontjainak ad majd otthont:
- egy repülőtérnek;
- egy spirituális központnak, amely bepillantást enged a szerzetesek mindennapi életébe;
- egy egészségügyi központnak, amely a keleti és a nyugati orvoslás találkozását jelenti;
- egy egyetemnek;
- egy hidroponikus és akvapónikus üvegháznak;
- egy kulturális központnak, amely a bhutáni kultúrát mutatja be és oktatja a látogatókat;
- és egy bhutáni textíliákkal díszített piacnak.
Az utolsó híd egy hidroelektromos gát, ami a város nyugati határán egy lépcsőzetes támfallal épül. A gát a meditatív sétákhoz tökéletes helyszínt kínáló kilátópontokat, lépcsőket és egy templomot is magában foglal majd.
Bhután GNH-ja: a bruttó nemzeti boldogság index
A GNH abban különbözik a bruttó hazai terméktől (GDP), hogy a kormányzás céljaként a kollektív boldogságot értékeli, a természettel való harmóniát és a hagyományos értékeket hangsúlyozza, ahogyan azt a GNH 4 pillére és összesen 9 területe kifejezi:
A bhutáni kormány szerint a GNH négy pillére:
- fenntartható és méltányos társadalmi-gazdasági fejlődés
- környezetvédelem
- a kultúra megőrzése és előmozdítása
- a jó kormányzás
A GNH kilenc területre épül:
- pszichológiai jólét
- egészség
- oktatás
- életszínvonal
- időfelhasználás
- ökológiai sokszínűség és ellenálló képesség
- jó kormányzás
- kulturális sokszínűség és ellenálló képesség
- közösségi életerő
