Az év elején újabb hullám söpört végig a szépségipari és wellness márkákat hirdető kampányok körében, amivel egy régi-új összetevő indult hódító útjára, amely erősen felkeltette a marketingesek és a fogyasztók figyelmét is.
A legújabb csoda-összetevő nem más, mint a tengeri moha
Vírusként kezdett terjedni a fogyasztók és a reklám szakemberek körében a reneszánszát élni kezdő tengeri moha. Hírességek és influenszerek tucatjai állítják, hogy fogyasztása számos előnnyel jár, a szépségipar márkái pedig sorra igyekeznek a növényt tartalmazó bőrápolási termékeket és táplálékkiegészítőket bevezetni a kínálatukba.
Január 4-én például Kourtney Kardashian, a Lemme nevű wellness-márka alapítója bemutatott egy 25 dolláros tengeri moha tinktúrát, amely a honlapja szerint többek között „elősegíti a ragyogó bőr és haj kialakulását”, „támogatja az egészséges pajzsmirigyműködést” és „fenntartja az agy egészségét”.
Habár a tengeri mohának valóban vannak pozitív élettani hatásai, egyes tudósok szerint nincs elég kutatás, amely alátámasztaná a hasznosságára vonatkozó egyéb állításokat. Szerintük ugyanis egyszerűen nincs elegendő tudományos bizonyíték arra, hogy az összetevő hatással lenne a bőrre vagy a hajra, és arra sem, hogy jelentősen javítaná az egészséget.
Mi is az a tengeri moha?
A tengeri moha egy gyűjtőfogalom, amelyet a vörös algák különböző fajaira használnak, leginkább az ír mohára – hivatalos nevén Chondrus crispus -, amelyet az Atlanti-óceán európai és amerikai partjai mentén gyűjtenek. A márkák gyakran használják a tengeri moha megnevezést a Karib-tengerből származó algákra is, bár ezek általában a Gracilaria nevű vörösmoszat nemzetséghez tartoznak.
Történelmileg az ír mohát főzési alapanyagként, és a benne lévő zselés anyag, a karragén miatt az ételek sűrítésére használták. Az egyik első, az Egyesült Államokban kiadott szakácskönyv kizárólag erről a már akkoriban is népszerű algáról szólt. Az 1870 és 1875 között megjelent „Száz új és eredeti recept” c. könyv tulajdonképpen 100 ír mohareceptet tartalmazott levesekhez, pudingokhoz, fagylaltokhoz, gyógyszerekhez és sok máshoz. Ezekben a szakácskönyvekben idővel gyógyszerreklámok jelentek meg a kereskedelmi forgalomba hozott ír moháról. A hirdetések arról szóltak, hogy a növény forradalmasítani fogja az orvostudományt, mint „az élelmiszer, ami egyben gyógyszer is”.
Újra népszerűségnek örvend a tengeri moha a wellness és szépségiparban
A közösségi média és a természetes termékek iránti fogyasztói kereslet hatására a tengeri moha reneszánszát éli. A #seamoss hashtag már 1,1 millió Instagram-posztban és több mint 570 millió TikTok-nézettséget generált. A Spate fogyasztói szokásokat vizsgáló AI platform szerint a tengeri moha kapszulákra vonatkozó havi Google-keresések 17%-kal – átlagosan 9500-ra – nőttek 2021 és 2022 között. A tengeri mohát tartalmazó gumicukorra irányuló keresések ugyanebben az időszakban 24%-kal nőttek.
Ha hihetünk a TikTok-on kanálszámra tengeri mohát fogyasztó influenszereknek, valamint a belőle termékeket gyártó márkáknak, akkor a tengeri moha többek között „támogatja az immunitást”, „csökkenti a testzsírt”, „javítja a bélrendszer egészségét”, „tisztítja a bőrt”, „méregteleníti a szervezetet” és „fokozza a termékenységet”.
Tengeri moha és a tudomány
A TikTok-on terjedő információk ellenére a kutatók szerint kevés tudományos bizonyíték áll rendelkezésre ezen állítások alátámasztására.
„Rengeteg állítással találkozhatunk, de senki sem tudja igazán, hogy van-e mögötte tudomány vagy nincs.”
– mondja Abby Langer regisztrált dietetikus.
Az ír moha valóban gazdag tápanyagokban és ásványi anyagokban, például cinkben, folsavban és jódban, de mivel számos ezzel kapcsolatos tanulmányt állatokon végeztek el, vagy nem bizonyultak elég meggyőzőnek, így nincs elég kutatási eredmény, ami kellően alátámasztaná a moha állítólagos egészségügyi hatásait, mint például a jobb immunitást, a fogyást és a bélrendszer egészségét.
A tengeri mohával kapcsolatos elegendő tanulmány hiányában a márkák gyakran hivatkoznak más alga fajokat érintő tanulmányokra, különösen, ha étrend-kiegészítőkről van szó. A hatóanyagok azonban növényről növényre változnak, még akkor is, ha közeli rokonságban álló fajokról van szó – mondja Pieter Cohen, a Harvard Medical School docense, az étrend-kiegészítők biztonságának szakértője. Szerinte ha lenne is bizonyíték arra, hogy egy algafaj emberi fogyasztása bármilyen egészségügyi előnnyel jár, akkor sincs okunk azt gondolni, hogy egy rokon tengeri moha vagy egy másik algafaj ugyanilyen hatással bírna a szervezetünkre.
Az alátámasztó kutatások hiánya a bőrápolásra is kiterjed. Joshua Zeichner, a Mount Sinai Kórház Bőrgyógyászati Osztályának kozmetikai és klinikai kutatási igazgatója szerint kevés adat bizonyítja a tengeri moha bőrápoló összetevőként való hatékonyságát.
A tengeri moha antioxidánsokban gazdag, de kérdéses, hogy a kivonat bőrre történő alkalmazása fenntartja-e ezeknek a hatóanyagoknak a stabilitását, és hogy a hatóanyagok jelentősen befolyásolják-e a bőrt. Dr. Zeichner szerint sok egzotikusnak tűnő összetevő nem teljesít jól a bevált összetevőkkel, például a retinoidokkal összehasonlítva. Másrészt egy összetevő puszta jelenléte nem tájékoztatja a fogyasztót az összetevő koncentrációjáról, minőségéről és eredetéről, amelyek mind befolyásolják a termék hatékonyságát. Ugyanez vonatkozik a bőrápolásra is: az összetevők felsorolása azt sem részletezi, hogy az összetevő hogyan lép kölcsönhatásba más összetevőkkel, ami befolyásolhatja a hatékonyságot.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának előírásai szerint a táplálékkiegészítő márkák nem ígérhetik, hogy termékük „kezel”, „enyhít” vagy „megelőz” egy adott betegséget. Azt azonban megengedik, hogy „szerkezetre/működésre” vonatkozó állításokat tegyenek, amelyek leírják, hogy egy tápanyag vagy összetevő hogyan befolyásolhatja az emberi test normál szerkezetét vagy működését, például „a kalcium erős csontokat épít”.
A márkák persze gyakran használnak homályos terminológiát és nem számszerűsíthető állításokat is, mint például „támogatja az immunrendszer egészségét” – ezek a kijelentések nem tesznek konkrét ígéreteket, és nem is mérhetőek, mondják egyes szakértők.
A tudósok további fenntartásokat is megfogalmaznak a tengeri mohával kapcsolatban.
A legalapvetőbb szinten, még ha a növény biztonságos is, nyers formában történő túlzott fogyasztása kockázatos lehet. A magas jódtartalom káros lehet, és egyes fajták – attól függően, hogy hol termesztik őket – magasabb nehézfém-, például kadmium- és higanytartalommal rendelkeznek, mint a más területekről származó tengeri moha egyes fajtái.
Ennek ellenére a szakértők szerint az ír moha valóban tápanyagokban gazdag – bár nem feltétlenül áll más egészséges összetevők felett -, ezért a fogyasztók hasznát vehetik és élvezhetik jótékony hatásait, de nem árt fenntartásokkal kezelniük, ha az ír mohát illetően merész állításokkal találkoznak.
