2024. december 10-én, a dunaszerdahelyi Thermalpark Panzióban került megrendezésre a 4. Gasztroworkshop gasztronómiai fórum, amelyet a Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség és a Kukkonia polgári társulás szervezett. Az eseményen a helyi gasztronómiai fejlesztés, fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról tartottak panelbeszélgetéseket, amelyek során a résztvevők a térség előtt álló kihívásokat és lehetőségeket vitatták meg.
A Csallóköz gasztronómiájának jövőjét tárgyalták a 4. Gasztroworkshop gasztronómiai fórumon
A gasztronómia fontossága a Csallóközben nem csupán a hagyományok megőrzésében, hanem a gazdasági és kulturális fejlődés előmozdításában is megmutatkozik. A 4. Gasztroworkshop és gasztronómiai fórum különös figyelmet fordított a helyi éttermek közötti tudásmegosztásra, a helyi alapanyagokra, a fenntarthatóságra és a közösségi összefogás lehetőségeire. Ezen törekvések hozzájárulnak ahhoz, hogy a vendégek egyre magasabb minőségű vendéglátásban, egyre jobb élményeket gyűjthessenek és szívesen térjenek vissza újra és újra.
A gasztronómiai fórumon négy, különböző tematikájú panelbeszélgetésen vitatták meg az aktuális helyzetet és osztották meg a tudást egymással és a közönséggel a szakemberek. A felszólalók között ott volt Dóka Tímea (Kukkonia polgári társulás), Somogyi Gábor (Thermalpark, Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség), Tóth Tihamér (Hotel Therma), Németh Andrea (RightPeople), Földes Erika (Istermeat), Kaczor Mónika (Thermalpark), Ruprecht László (SVÉT Magyarország), Polák Ferenc (Corvin Étterem és Panzió), Bindics Imre (Villa Rosa Étterem), Weisz Tibor (Park Bistro), Dömény Ivett (Ivitaly – főzőiskola), Takács Iveta (Kodály Zoltán Alapiskola), Lakky Tamás (Gasztro DS), Usačov Péter (Dunea), Czucz Péter (Villa Rosa Étterem), Kassay Tamás (SpaBook.net).
Harmadik országbeli munkaerő a csallóközi vendéglátásban
A program első panelbeszélgetése a térségben tapasztalható munkaerőhiány megoldási lehetőségeire összpontosított. Földes Erika (Istermeat) kiemelte a kulturális különbségekből fakadó nehézségeket. Tanulságos példaként hozta a nem megfelelően kiválasztás esetét, amikor a jelentkezők elbírálásakor figyelmen kívül hagyták a kulturális különbségeket, például a muzulmán vallású munkavállalók esetében nem várható el, hogy ők sertéshússal dolgozzanak. Tóth Tihamér (Hotel Therma) hozzátette, hogy az indonéz munkavállalók rugalmasabb hozzáállása pozitív példaként szolgálhat, hiszen képesek alkalmazkodni a vallási előírásokhoz anélkül, hogy munkájukat veszélyeztetnék. Ezek az esetek rámutattak arra, hogy a kultúrák közötti különbségek kezelése kulcsfontosságú a nemzetközi munkaerő bevonásában.
Együttműködés a siker kulcsa, avagy összefogásban az erő Csallóközben is
A második panelbeszélgetés a közösségi összefogás erejét vizsgálta. Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke szerint a magyarországi gasztronómiai forradalom során a séfek átfogó tudásra tettek szert, és mára kiépültek a kapcsolatok a helyi termelők és éttermek között. Azonban az építkezés továbbra is folyamatos, és a közösségi összefogás szerepe kulcsfontosságú. A SVÉT szerepére kitérve elmondta, hogy az ilyen kezdeményezések révén bővülhet a termelők piaca, és a helyi alapanyagok szélesebb körben kerülhetnek az éttermek kínálatába, hiszen amelyik termelő a szervezet egyik tagjával jó együttműködést épít ki, annak a híre a többi étterem felé is eljut, amelyből újabb együttműködések születhetnek.
Polák Ferenc (Corvin Étterem és Panzió) hangsúlyozta, hogy a térségi vendéglátók között a kölcsönös tanulás és támogatás eredményezheti a legnagyobb sikereket.
Weisz Tibor (Park Bistro) rámutatott, hogy a turizmus fejlődése szorosan összefügg az infrastruktúra fejlesztésével. Példaként méltatta a Thermalpark folyamatos bővítését, amely szerinte nemcsak a helyiek, hanem a turisták számára is vonzóbbá teszi a térséget. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a helyi ételek és élmények bemutatása, valamint a vendéglátóegységek közötti együttműködés hozzájárulhat a vendégszám növeléséhez.
A fórumon a magyar és szlovák konyha különbségeiről is szó esett. Weisz Tibor szerint a monarchiabeli hagyományok mindkét nemzet gasztronómiájában jelen vannak, és a közös gyökerek erősítik az együttműködést. Polák Ferenc szerint a helyi ételek alapja a gyökerek tisztelete: a legjobb ételek azok, amelyek a gyerekkori ízeket és emlékeket idézik. Ruprecht László hozzátette, hogy Magyarországon a gasztronómiai fejlődés nem volt zökkenőmentes, de a hibákból tanulni lehet. A megfelelő színvonalú oktatás, az alapanyagok és a konyhatechnológia ismerete kulcsfontosságú a jövő szakemberei számára.
A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a közös munka és az együttműködés elengedhetetlen a térség gasztronómiai sikeréhez. Egy olyan csallóközi étel, amely minden helyi étterem étlapján megjelenhet, tovább erősíthetné a régió identitását és vonzerejét.
Fiatalok bevonása a gasztronómiába
A harmadik panelbeszélgetés a Z generáció gasztronómiai pályára vonzásának lehetőségeit tárgyalta. Dömény Ivett (Ivitaly főzőiskola) kiemelte, hogy mennyire fontos a szenvedély, hogy az ember szeresse azt amit csinál.
Usačov Péter (Dunea) szerint a gasztronómia jelenleg nem számít „szexi” szakmának, amit érdemes megváltoztatni. Ehhez fontos, hogy a közösségi médiában vonzóvá tegyék az éttermeket mint vonzó munkahely és hogy a vendéglátós pálya a fiatalok számára is izgalmas és elérhető karrierútnak tűnjön.
A konyha egy generációs csatatér, ahol 4 generáció dolgozik egyszerre és mindegyiküknek eltérő igényeik vannak, amelyet nem tudunk megváltoztatni, meg kell találnunk az együttműködés és a jó csapatmunka módját, emellett szexivé kell tennünk a szakmát a fiatalok számára.
A folyamatos változás során érdemes nem csupán az ételek oldaláról megközelíteni a kérdést. A felnőtteket is fontos lenne edukálni, hogy a dobozos gyorsételek felmelegítése helyett a fiatal generáció otthon is azt lássa a szüleitől, hogy főzni menő, izgalmas, kreatív.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a Z generációt leginkább a közösségi médián keresztül lehet elérni és megszólítani, ezért tehát fontos hangsúlyt fektetni erre a kommunikációs csatornára és ezen keresztül megosztani a gasztroélményeket, valamint tudást átadni.
A minőség és kommunikáció szerepe a gasztronómiában
Az utolsó panelbeszélgetés középpontjában a minőség fontossága állt. A megszólalók egyaránt kiemelték, hogy minőségi szolgáltatás nélkül már nem lehet sikert elérni, ugyanakkor a minőségi szolgáltatás önmagában nem elegendő. Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani, azaz meg kell tudni mutatni azokat az értékeket, amelyeket az éttermek képviselnek és létrehoznak.
Kassay Tamás (SpaBook.net) felhívta a figyelmet a storytelling erejére a kommunikációban, amelynek segítségével az éttermek hatékonyabban érhetik el célközönségüket. Hangsúlyozta az influenszerek megfelelő használatát, és pozitív példaként említette a miskolci Bükki kör összefogását, amely jól szemlélteti a térségi együttműködés jelentőségét.
Ruprecht László (SVÉT) zárszóként kiemelte, hogy a minőségi szint és a piac igényeinek összehangolása elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez. Fontos megtalálni azt a kényes egyensúlyt, amely mentén folyamatosan lehet fejlődni, ugyanakkor még a piac be tudja fogadni. Egy túlságosan nagy ugrás esetén a konyha nem lesz fenntartható, mert a vendégek elvárásai nem találkoznak az étlap kínálatával.
A résztvevők egyöntetűen támogatták azt az ötletet, hogy közös csallóközi étel kerüljön az éttermek kínálatába, ezzel erősítve a térségi identitást és vonzerőt.
A 4. Gasztroworkshop tanulságos kerekasztal beszélgetései egyértelműen rámutattak a helyi gasztronómia és turizmus összefonódására, valamint az összefogás és a minőségfejlesztés fontosságára. A panelbeszélgetések tanulságai megerősítették, hogy a helyi alapanyagok népszerűsítése, a fiatalok bevonása, valamint a közösségi együttműködés erős alapot teremthet a Csallóköz gazdasági és kulturális fejlődéséhez.
A rendezvény és a cikk a Szlovák Köztársaság Turisztikai és Sportminisztériumának pénzügyi támogatásával valósult meg. // Implemented with the financial support of the Ministry of Tourism and Sports of the Slovak Republic.
